Heves Megyei Hírlap, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-20 / 66. szám

4 BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE 2019. MÁRCIUS 20., SZERDA Felmértek több őskori, ókori erődítést is a Bükk-vidéken Bronzkori kincsegyüttes is előkerült a földvárból A szilvásváradi Kelemen székén bronzkori leletegyüttest talált az ELTE Régészettudományi Intézetének őskoros csapata Fotó: ELTE Régészet HÍREK Zenei képzés Bélapátfalván BELAPATFALVA Szeptember­től alapfokú zeneoktatás kezdődhet a Petőfi Sándor Két Tanítási Nyelvű Általá­nos Iskolában. Dorkóné Bar­­ta Edit intézményvezető el­mondta, a Felsőtárkányi Ál­talános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola telephelye­ként előképző indításátter­vezik minden évfolyam szá­mára. Kezdésként zongora, gitár, furulya tanszakok kö­zül választhatnak majd a diákok. Később tovább sze­retnék színesíteni a palettát más választható hangszerek­kel is. Eddig már huszonha­­tan jelentkeztek előzetesen a tervezett oktatásokra. T. B. Fotók Zakkar Sándor szemével MÖNOSBEL Zakkar Sándor fo­tóiból nyílik kiállítás március 27-én, szerdán, délután fél ötkor, a polgármesteri hiva­tal épületében. A Fotók az én szememmel című tárlatot Varga Sándorné polgármes­ter nyitja meg, az eseményen Domboróczki Aida tanuló is föllép. A kiállítás április 30-ig munkanapokon reggel 9 és délután 5 óra között tekint­hető meg.. T. B. Táncházzal jótékonykodnak MIKOFALVA Jótékonysági gyermektáncházat tartanak március 23-án, szombaton, délután háromtól. A művelő­dési házban a Kőporos zene­kar muzsikájára Bécsi Gyu­la tanít táncokat, amelyre várnak minden gyermek és felnőtt érdeklődőt. A be­lépő 500 forint lesz, a dél­után teljes bevételét pedig a szarvaskői Bíró család koráb­ban leégett otthonának újjá­építésére ajánlják föl. T. B. Régészeti kutatásokat és lézeres felmérést végeznek Bélapátfalva, Szilvásvárad, Nagyvisnyó és Felsőtárkány határában. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu BÜKK A végéhez közeledik az a program, amelyben néhány földvárat térképez föl, illetve tesz rendbe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI). A működési területén 159 föld­vár szerepel a nyilvántartás­ban, melyek közül 30-40 he­lyezkedik el a nemzeti park szűkebb környezetében. Ezek közül hét került be a rehabi­litációs programba, köztük a Bélapátfalva és Szilvásvárad között fekvő Kelemen széke, a Nagyvisnyó, Mályinka, Dé­­destapolcsány határában lé­vő Verepce-bérc, Dédes vára, valamint a felsőtárkányi Vár­hegy és Kő-köz vára. fJA Bükkben van e korhoz köthető leg­nagyobb települé­sünk, Verepce-bérc A Bükk-vidék Őskori sán­cok, középkori földvárak cí­men megjelent kultúrtörténeti atlaszában megemlítik, hogy ugyan éltek már itt emberek a neolitikumban, de erődített te­lepeket ebből a korból nem is­merni. A földművekkel védett telepek a késő bronzkor, kora vaskor időszakában jelennek meg. A Bükkben található ha­zánk e korhoz köthető legna­gyobb települése, a 140 hektá­ros Verepce-bérc. Sánc-árok­­rendszerének épségével és ösz­­szetettségével tűnik ki a Kele­men széke vagy más néven Tö­röksánc Bélapátfalva-Szilvás­­várad határában. Mindegyik helyszín lehatáro­lása, kevésbé ismert struktúrák felderítése, kimutatása érdeké­ben légi LiDAR-felvétel, léze­res térszkennelés készült. Hol­ló Sándor, a BNPI osztályveze­tője elmondta, a bükkzsérci Hó­dos-tetőnél a kevésbé látványos földművek is szépen mutatkoz­tak a felvételen. Érthetőbbé vál­tak a földművek közötti össze­függések, az építések időbelisé­ge. A felsőtárkányi Várhegynél a földvárhoz kapcsolódó bronz­kori telep kiterjedését pontosí­tották. Régészeti kutatások, mag­­netométeres geofizikai mé­rések, leletmentő fémkere­­sős felderítés, illetve ásatá­sok is zajlottak. Holló Sándor szerint a legérdekesebb ered­mény, hogy a 2012-ben felfede­zett felsőtárkányi Kő-köz vár­nál tavaly a földvárhoz csatla­kozó területen Árpád-kori, fel­tehetően püspöki udvarházat tártak fel, amely valószínűleg a tatárjárás idején pusztult el. A Kelemen széke fokozottan védett régészeti lelőhely. Itt az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem Bölcsészettudomá­nyi Kar Régészettudományi Intézetének őskoros csapata végzett komplex kutatást. Hu­szonegy hektárt vizsgáltak át fémkeresővel, 317 fémtárgy került elő, 90 százalékuk késő bronzkori, de találtak kelta ko­ri vasfibulát és egy plasztikus díszítésű vas karperecét is. A legjelentősebb késő bronz­kori fémlelet egy 51 tárgyból álló, a Kr. e. 12-11. századból való bronzkincsegyüttes volt. Hamvasztásos temető nyoma­ira is bukkantak, a hasonló korú erődített településekhez tartozó síktemetők eddig is­meretlenek voltak. A LiDAR- os feltételek további halom­sírokat és sáncrendszereket mutattak meg. Dokumentál­ták a felszínen lévő hetven­öt őrlőkövet. Magnetométeres geofizikai felmérést végez­tek, ásatásokkal kutattak egy sáncrészletet és a hozzá kap­csolódó településobjektumot, valamint a Fésűs-sánc szer­kezetét, illetve az Ágyúhely egyik kisebb halomsírját. Holló Sándor közölte: Dédes váránál, a Nagyvárnál a mis­kolci Herman Ottó Múzeum végeztetett feltárásokat. Bebi­zonyosodott, a ma látható L ala­kú falmaradványok több eme­let magas, négyszögletű torony részei. A tornyot az 1567-es tö­rök ostrom idején a várvédők robbantották feladás után a bevonuló támadókra. A várból kilőtt ágyúgolyók jelentős há­nyada a Nagyvártól 100-300 méterre, északnyugatra, illet­ve északra került elő. Az ost­romlók a feltételezett bejáratot északról, az őskori teraszok fe­dezékében igyekezhettek meg­közelíteni. Emellett állásaik le­hettek a Kisvár északi, észak­­nyugati lábánál, ahol a löve­dékek mellett egy, talán török sodronypáncél kis darabja is előkerült. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Tanösvenyek öt földvár környékén A földvárak természeti, táji re­habilitációja keretében a föld­művek láthatóvá tétele érdeké­ben cserjeirtás, fiatal erdőállo­mányok ritkítása és holtfa át­helyezése történt, tudtuk meg Holló Sándortól. A taposási eró­zió csökkentésére, a merede­­kebb ösvényeken a megközelí­tés segítésére fa- és doronglép­csők készültek. Egyes helyszí­neken szükség volt a földmű­vek részleges helyreállítására, az illegális anyagnyerő-helyek feltöltésére. Esetenként fakor­látokat helyeztek ki, a látoga­tók biztonsága, a sziklagyepek védelme miatt. Öt földvárnál majdnem 20 kilométernyi tan­ösvényt jelöltek ki, ismertető táblákkal adva bepillantást a földvár történetébe, érdekes­ségeibe, a környezet élővilágá­ba, földrajzába. A fosztogatást kameracsapdákkal igyekeznek visszaszorítani. Számos fejlesztést tervez az önkormányzat a községben Félmilliárdból gazdálkodhatnak SZILVÁSVÁRAD Idén 553 millió forintból gazdálkodhat Szil­vásvárad, ez biztosítja az intézmények megfelelő szín­vonalú működését, s több fej­lesztést is lehetővé tesz. A for­rások harmadát beruházások­ra költhetik. Több pénz jut turisztikára, a marketingre és információs táblák létrehozására, a civil szervezetek és a programo­kat szervezők ötmillió fo­rintra pályázhatnak. Leader­­pályázatból fejlesztenék a térfigyelőkamera-hálózatot, felújítanák a buszmegállókat, szépítenék a közterületeket. Pályázati támogatással kor­szerűsítik az Orbán Ház Mú­zeumot, önerőből újítják föl a konditerem homlokzatát, egy szolgálati lakás tetőszerkeze­tét, homlokzatát. Két nagyobb saját erős fej­lesztést terveznek az idén, az Egri úton leállósávot, járdát, csapadékvíz-elvezető árkot, a fedeles lovardával átellenben pedig 93 férőhelyes parkolót építenek. Szintén feladat a ta­valyi árvíz okozta károk fel­számolása, mégpedig 62 mil­lió forint támogatásból és ön­erőből. Folytatják európai uni­ós projektjeik megvalósítását, s szeretnének további pályá­zatokat is beadni. T. B. Az Egri út mentén leállósávot szeretnének Fotó: Tóth Balázs Húsz eseményhez kellett vonulniuk SZILVÁSVÁRAD Közgyűlésen értékelték az előző évet az Ön­kéntes Tűzoltó Egyesület Szil­vásvárad tagjai. A település honlapjának be­számolója szerint Poczik József elnök ismertette, a 22 felnőtt férfi és tíz fiúgyer­mek tagból álló egyesületnek az elmúlt esztendőben húsz vonulása volt. Ötször baleset­nél, egyszer egy bükki men­tésnél működtek közre. Egy alkalommal lakástüzet, ötnél erdő- és avartüzet oltottak, há­romszor vettek részt megyei összevont gyakorlaton, men­tőcsoport-újraminősítésen. Öt esetben fakidőléseknél, sze­mélyek mentésénél kértek tő­lük segítséget. A júniusi vil­lámárvíz idején összesen 84 riasztást kaptak. Sikeresen szerepeltek a megyei tűzoltó­versenyen, de jártak Tatán, az országos vetélkedőn is. Tavaly is pályáztak felszere­lésre, ennek köszönhetően két értékes védősisakkal, laptop­pal, nyomtató-másolóval, egy­­kezes benzinmotoros láncfű­résszel, hordozható porral ol­tókkal, tüskekészlettel gyara­podtak. Pályázati támogatás­sal finanszírozták a gépjár­műfecskendő kötelező bizto­sítását, műszaki vizsgáját, a szertárépület rezsijét. T. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom