Heves Megyei Hírlap, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-18 / 64. szám

2019. MÁRCIUS 18., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 Tavasszal a növényzet szárazsága miatt könnyen gyulladhatnak tüzek, mint tegnap az egri Tesco áruház mögött Fotó: Korsós Viktor Az utóbbi hetekben ország­szerte ugrásszerűen meg­nőtt a szabadtéri tűzesetek száma. A jó idő beköszöntő­vel sokan elkezdenek ker­tészkedni, ilyenkor gyakran gyújtanak tüzet a kerti hul­ladék elégetésére. A me­zőgazdaságban is jellemző a rét és a tarló felégeté­se. Ám, ha a tüzet nem el­lenőrzik, könnyen tovább­terjedhet. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu HEVES MEGYE Néhány napja még tűzgyújtási tilalom volt érvényben az egész ország­ban, azt csak a március 15-ei esőzések nyomán vonták visz­­sza. Ilyenkor tilos tüzet gyúj­tani az erdőkben, a fásítások­ban, s az ezek kétszáz méteres körzetén belül lévő külterüle­ti ingatlanokon. Az említett ré­szeken a tűzrakó helyeken, a vasút és a közút menti fásítá­soknál is tilos a tűzgyújtás, a parlag és a gaz égetése is.- Magyarországon két idő­szakban jellemző a szabadté­ri tüzek kiemelten magas szá­ma, kora tavasszal és a nagy nyári szárazság idején. Az er­dő- és vegetációs tüzek szem­pontjából a tavasz a legveszé­lyeztetettebb időszak, ilyen­kor minden évben országszer­te több ezer helyen csapnak fel a lángok. Idén eddig csaknem kétszáz ilyen esethez riasztot­ták a megyei tűzoltókat. A szabadtéri tűzesetek leg­többször emberi gondatlan­ságra vezethetők vissza. A me­zőgazdaságban még mindig jellemző kora tavasszal a rét- és tarlóégetés, ám a gondatla­nul meggyújtott és nem, vagy nem megfelelően felügyelt tűz könnyen átterjed a környező erdőkre is. A lángok tovább­haladását elősegíti, hogy a ve­getáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyi­ségű elszáradt lágyszárú nö­vényzet, lomb maradt a terüle­ten. Ez száraz időben könnyen lángra lobban - számolt be la­punknak Nagy Csaba. A me­gyei katasztrófavédelmi szó­vivő hozzátette, hazánkban az utóbbi évtizedekben megnöve­kedett az erdei tüzek gyakori­sága, ez az éghajlati szélsősé­gekre, a kevesebb csapadékra, a magasabb átlaghőmérséklet­re, valamint a hótakaró nélkü­li telekre is visszavezethető. Megkérdeztük az Egererdő Zrt.-t, hogy az erdeiket meny­nyire érinti ez a gond. Vigh Ilo­na kommunikációs és közjólé­ti vezető lapunknak elmond­ta, a cég gazdálkodási terü­letén elsősorban Borsod-Aba­­új-Zemplén megyében volt az utóbbi időszakban több erdő­tűz, idén már öt alkalommal.- Az állományban és élőhe­lyekben keletkezett kár a tűz­eset mértékétől függ - részle­tezte a szakember. - A legutób­bi, Ózd-Szentsimonban ész­lelt tűz nyolc hektár védett er­dőt érintett. Egy-egy erdőtűz­nek hosszú távú a hatása a fa­növendékekre. A faanyag ká­rosodik, a lángokkal érintke­ző farészeken fertőzési kapuk nyílnak, amelyeken át a kór­okozók könnyebben megtá­madják az egyedet. Az idősebb állományokban az erdőfelújí­táshoz szükséges csemeték károsodásával a természetes felújulás maradhat el. Emel­lett az erdőtűzzel érintett ős­honos erdőkben az invazív fa­fajok terjedése is növekedhet. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Sokféleképp küzdenek az erdőtüzek ellen Vigh Ilona elmondta, mivel az utóbbi időszakban keletkezett tüzeket időben sikerült megfé­kezni, nem keletkezett olyan kár, ami miatt mesterséges beavatkozásra lett volna szük­ség. Korábban előfordult olyan eset, hogy vissza kellett vág­ni tőrészig a leégett állományt, és csemetével ki kellett egé­szíteni az erdőfelújítást. Alá­húzta, ha időben sikerül lokali­zálni a tüzet, akkor nagy esély van a megfékezésére, ehhez gyakran alkalmaznak drónt is. Hangsúlyozta, az oltáskor az erdei úthálózat mindig megha­tározó tényező, hiszen az oltást jelentősen megkönnyíti, ha jók a terepviszonyok. Együtt­működnek a katasztrófavéde­lem munkatársaival, de emel­lett a tűz figyelésére tűzőrsé­­get szerveznek, s ellenőrzik a veszélyeztetett területeket. Tö­rekednek az erdei utak tisztán tartására, hogy a lángok ne terjedhessenek át egyik erdő­ből a másikba, és hasonló cél­ból tűzpásztát - néhány méter széles, éghető anyagtól men­tes talajjal fedett terület - pró­bálnak kialakítani, ahol csak lehet az állományok körül. Tünde ienszepei it További képek és értékelés: HEOL.hu Névjegy Vályi Viktória Életkor: 21 év Magasság: 175 cm Csillagjegy: Nyilas Kedvenc étel: Milánói Kedvenc ital: Kóla Kedvenc zene: Nox Kedvenc parfüm: Édeskés- Sziasztok! Cukrász végzettség­gel rendelkezem, jelenleg is egy cukrászdában dolgozom - mond­ta el lapunknak a 21 éves Viktó­ria. - Elmondhatom, hogy a mun­kám egyben a hobbim is. Azt is tudni kell rólam, hogy nagyon sze­retem az állatokat, szívesen spor­tolok. Valójában az interneten fi­gyeltem fel a Tündérszépek-szép­­ségversenyre. Elsősorban azért jelentkeztem a megmérettetés­re, mert szeretném bebizonyítani, hogy nemcsak okos vagyok, ha­nem szép is. Megújult kocsikkal indulhat a szezon GYÖNGYÖS Március 15-től in­dult el idén az első kisvonat a Mátravasúton és Felsőtár­­kányban. Szilvásváradon már február elejétől közlekednek a szerelvények. A Mátravasút már nemcsak Mátrafüredig, hanem a Sza­­lajka házig viszi a kiránduló­kat, ugyanis az elmúlt év vé­gén átadott pályán újra köz­lekedik a vonat, egyelőre sza­bad- és munkaszüneti napo­kon. A felújított mozdonyok és vasúti kocsik korszerűsí­tésére csaknem 185 millió fo­rintot költhetett a fenntartó, az Egererdő Zrt., kormányza­ti támogatásból. Három nyi­tott kocsi már megújult, emel­lett további két másik korsze­rűsítését is hamarosan befeje­zik a szakemberek. A mozdo­nyokat korszerű, környezet­­barát motorral szerelték fel és a rekonstrukciós munkáknak ezentúl a turistaforgalom nö­velésében is jelentős szerepe lehet. A jegyárak a tavalyihoz képest idén nem változtak. A kisvasutak első program­ja a Nyuszivonat lesz, amelyet a Mátravasúton április 21-én indítanak majd. H. É. Futással segítenek a kisfiún anyukák Újra megrendezték középiskolásoknak a városi vetélkedőt Ki tud ma többet Egerről? GYÖNGYÖS Anyukák szervez­nek a városban március utol­só napján jótékonysági futást, hogy annak bevételével támo­gassák azt az egyéves kisfiút, aki gerincvelő-eredetű izom­sorvadásban szenved. Győrök Zente édesanyja és Pintér Zsu­zsanna Kincső az általános is­kolában osztálytársak voltak. A barátságuk máig megma­radt. Zsuzsanna, a futás egyik szervezője azt mondta, nagyon megrendítette a család kálvá­riája.- Amatőr futóként több édes­anyával is edzek, és meséltem nekik a kicsi betegségéről és kezeléseiről - magyarázta.- A sporttársam azt mondta, rendezzünk egy futást, ezzel is segítsünk. Rengetegen álltak az ügy mellé és a kezdetektől sok támogatást kaptunk. Már­cius utolsó napján lesz a rajt és reméljük, a nevezési díjak, az egyéb támogatások fedezik a gyógykezelést. Pintér Zsuzsanna tudat­ta azt is, hogy Zeniének most egy olyan külföldi intézetbe való gyógykezelés lehetősége adatott meg, amelynek költsé­gei négymillió forintba kerül­nek és a karitatív sportrendez­vényen befolyt adományokat az Összefogás Zentéért Alapít­vány kapja. H. É. EGER A Dobó István Gimná­zium évtizedek óta rendez Ki tud többet Egerről? címmel vá­rosismereti vetélkedőt márci­us tizenötödike alkalmából. A kilencedik osztályos tanuló­kat minden esztendőben krea­tív feladatok elé állítják a szer­vezők.- Fontos misszió, amit az is­kola képvisel, hiszen a nemze­ti büszkeség erőteljes részét képzi az 1848/49-es forrada­lom és szabadságharc, s eh­hez kapcsolódóan a lokálpat­riotizmus. Egerben sok emlék­hely kötődik a forradalom ese­ményeihez, s a dicsőséges ta­vaszi hadjáratra éppen 170 év-Harmincéves múltra tekint vissza a verseny Fotó: Huszár Márk vei ezelőtt került sor - ezekkel a szavakkal köszöntötte Habis László polgármester a város­házán a verseny résztvevőit. Csontosné Mészáros Kata­lin, az intézmény igazgatója el­mondta, a verseny célja, hogy a diákok minél jobban megis­merjék Egert, a történelmi ha­gyományokat, épületeit, a kul­túráját. A nyolc középiskolából ér­kezett tanulóknak öt feladatot kellett elvégezniük. Az idén egyebek között kiselőadások­kal kellett készülniük, ame­lyekhez fényképeket készítet­tek a forradalomhoz kapcsoló­dó egri emlékhelyekről. M. H. S

Next

/
Oldalképek
Tartalom