Heves Megyei Hírlap, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-20 / 43. szám

4 BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE 2019. FEBRUÁR 20., SZERDA hírek Pluszpénz a rekonstrukcióra BÉLAPÁTFALVA Közel hat­vanegymillió forinttal kel­lett megnövelni a bélapát­falvi szennyvíztelep és -há­lózat rekonstrukciós munká­inak támogatását, áll a Ma­gyar Közlönyben. Eredetileg kétszázhuszonhárommillió forintos támogatást kapott az európai uniós projekt, az új összeggel együtt ez az összeg 283,6 millió forintra emelkedett. Szükség volt az önerő emelésére is, amely így harmincegy és fél millió forintra nőtt. T. B. Változatlan létszámban BÉLAPÁTFALVI KISTÉRSÉG Meghatározták a 2019 őszén megválasztandó ön­­kormányzati képviselő-tes­tületek létszámát, illetve a választókörzetek határa­it. A 2019. január 1-jei la­kosságszám alapján Bala­ton, Bélapátfalva, Egercse­­hi és Szilvásvárad testületé hat főből és egy polgármes­terből áll majd, Bátor, Beköl­­ce, Bükkszentmárton, Eger­­bocs, Hevesaranyos, Mikó­­falva, Mónosbél, Nagyvisnyó és Szúcs lakói négyfős tes­tületet és polgármestert vá­lasztanak majd a követke­ző helyhatósági választás al­kalmával. T. B. Mulatság Mónosbélben MÓNOSBÉL Szombaton tar­tották a községi farsangi mulatságot a kultúrházban. A zenés-táncos esemény­re sok gyerek érkezett jel­mezben a legkisebbektől a nagyokig. Az önkormányzat meg is vendégelte a gyere­keket és szüleiket. T. B. Eger vasúttörténetét is feldolgozza Boros Péter kötete Könyv jelent meg a száztíz esztendős vonalról Fotókat gyűjtött, beszélge­tett, levéltárban kutatott a vasút történetét feldolgozó Boros Péter. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyihirlap.hu SZILVÁSVÁRAD Az Eger-Szil­­vásvárad-Putnok, valamint a Füzesaböny-Eger vasútvonal történetét dolgozta föl új, tavaly év végén megjelent könyvében Boros Péter. Az egri születésű és a térséghez is kötődő szerző korábban is jelentkezett hely- és vasúttörténeti kiadványok­kal, hiszen az ő gyűjtőmunká­ját dicséri A Szilvásváradi Er­dei Vasút című kötet, valamint a Nagyvisnyó régi képeslapo­kon és a Szilvásvárad régi ké­peslapokon című kiadványok. Évtizedeken gg keresztül gyűlt az anyag a könyvhöz- Négy-öt éves korom óta t deklődöm a vasút iránt, egy1*" lanyvonattal kezdődött, ma;az érdeklődésem a nagyvasé ira_ nyába fordult. Sokat uta-am a szilvásváradi vonalon, saar a^ kor feltűnt, mennyire szép és változatos vonal az alagutak­kal, hidakkal, erdőkul. Har­minc éve gyűjtöm a htokat ró­la, s beszélgettem róa nyugdí­jas vasutasokkal, jegyeztem le az ott dolgozók visszaemlékezé­seit. Lassan gyűlt az anyag, míg annyi jött össze, amennyiből már egy könyvet is érdemes ké­szíteni. Ezt követően már szisz­tematikusan gyűjtögettem a do­kumentumokat, fotókat - idézte föl a kezdeteket Boros Péter, aki­nek édesapja nagyvisnyói, édes­anyja szilvásváradi származású, s ő maga is évente többször láto­gat vissza az ottani rokonokhoz. Kifejtette, voltak fehér foltok a száztíz esztendős vonal törté­netében, bár a háború előtti idő­szakról is álltak rendelkezésre források. Nagy segítségére volt, Boros Péter eddigi munkái megtalálhatók az önkormányzatnál is hogy az interneten is elérhetők voltak az egykori egri napila­pok példányai, amelyben rend­szeresen jeleitek meg hírek a vasúttal kapcsolatban. A leg­több dolgot azooban a MÁV Le­véltárban kutalta föl. Vannak régi képeslapja., fotói, cserél­gette ölet, de saát készítésű fo­tókat ó fölhasznált a könyvben. Mint mondja, a szöveg a könyv egynegyedét teszi ki, míg há­romnegyede fotókból áll a kez­detektől a mostani időkig. A könyv nemcsupánaz Eger- Putnok közötti szakasszal fog­lalkozik, hanem az 1870-es években átadott Füzesabony- Eger mellékvonal történetét is földolgozza. Anélkül ugyanis Sokba kerülne újra végig járhatóvá tenni a vasútvonalat Bores Péter szerint az Eger-Szil­­vásvárad-Putnok vasútvonal felső siakaszának megnyitása nem eális, hiszen nincs pénz, s akarí arra, hogy a kritikus pon­ton rndbe tegyék a rendszere­sen Somló hegyoldalt. Ugyan­akkor aialsó szakasznak meg kellrrvradnia, hiszen nyáron al­­ternavát biztosít a zsúfolt köz­úti pzlekedés helyett. Az álla­­mo valamint az utazóközön­ség is múlik mindez, s per­sze a menetrenden (ősztől tava­szig napi két pár, nyaranta négy pár vonat jár), hiszen megfelelő idejű és sűrűségű vonatközleke­dés esetén többen utazhatná­nak. Nyáron ugyanakkor a turis­ták számára élményvonatozást biztosít a vonal romantikája mi­att. A szerző szerint a szilvásvá­radi vonal hasonlóan szép, mint a Veszprém-Győr közötti vasút, amely ráadásul ipari műemlék­nek is számít. a putnoki szárnyvonal sem lé­tezne. A kötet tehát tekinthe­tő Eger vasúttörténetének is, amellyel ilyen mélységben még nem foglalkozott kiadvány. Persze a könyv megjele­nésével még nem ért véget a gyűjtőmunka, hiszen mindig bukkannak föl új adatok, ké­pek, továbbra is foglalkozik a' Fotó: Szilvásvárad Önkormányzata kutatással, és szívesen várja az új információkat, iratokat is, hiszen maradtak még fehér foltok a két vonal történelmé­ben (e-mailben a borospe73@ gmail.com címen lehet fölven­ni a szerzővel a kapcsolatot).- A könyvet saját magam ad­tam ki, támogatást nem kér­tem hozzá senkitől. Ugyanak­kor nagy segítséget nyújtott Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere az értékesítés­ben, sok példány gazdára talált már. Nagy az érdeklődés irán­ta, remélem, ez a kezdet. Köz­ben társaimmal dolgozom egy másik vasúttörténeti könyv második kiadásán is, amely a Nohab mozdonyokkal foglalko­zik - mondta Boros Péter. Hoz­zátette, a hazai vasúttörténe­ti kiadványok nem ritkák, har­maduk egy-egy mozdonytípus­sal foglalkozik, de vannak olya­nok is, amelyek egy-egy nagy­­vagy kisvasúti vonal történetét dolgozzák föl. Ezeket a szerzők általában önerőből készítik el. Az igényelt összeg ötödét hagy** jóvá a Belügyminisztérium Csak a károk gy részére futja SZILVÁSVÁRAD Hatvankétmil­lió forint támogatást kap a vis maior alapból Szilvásvárad, míg védekezési költségekre 484 ezer forintot hagyott jóvá a Belügyminisztérium. A 2018. június 11-én bekö­vetkezett villámárvíz véde­kezési munkálatainál erőgé­pek tucatja dolgozott, renge­teg beavatkozást, védekezé­si és fertőtlenítési munkála­tot finanszírozott az önkor­mányzat. A helyhatóság kö­zel háromszázmillió forintot igényelt. Több olyan híd sem­misült meg vagy rongálódott meg, amely nem szerepelt a nyilvántartásokban, így arra nem kaptak pénzt. Sok helyen a minisztérium szerint termé­szetes erózióból, a karbantar­tás hiányából ered a kár, csak a „káresemény bekövetkezé­sét megelőző állapot visszaál­lítására” igényelhettek támo­gatást, így új beruházás, fej­lesztés vagy felújítás nem jö­het szóba. A feladat így vízfolyások kotrása és mélyítése, hidak, átereszek helyreállítása, part­falomlás megszüntetése, utak és padkák helyreállítása lesz az önerővel együtt 70 millió forintból. A Vasút utcában a közútkezelőnek kell javítania az utat. T. B. A tavaly júniusi árvíz nagy károkat okozott Fotó: Tóth Balázs Palotás, keringő BÉLAPÁTFALVA Évtizedes hagyomány, hogy a hetedikesek és a nyolca­dikosok táncot mutatnak be a farsangi bál alkalmával a Petőfi Sándor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában. A hetedikesek palotást jártak, a nyolcadikosok pedig keringőztek az idén. Bemutatójukat egyéni és cso­portos jelmezes felvonulás követte. Fotó: Zakkar Sándor Eredeileg ipari célokra épült A Füzesabony-Eger vasútvo­nalat 1872-ben adták át a forgalomnak, míg az Egert Putnokkal összekötő vasúton 1908-ban közlekedett az első szerelvény. A vonalat Wes­sely Károly építtette, hogy megkönnyítse a szénbányák (Egercsehi, Királd), kőbányák és erdők kincseinek szállí­tását. Ez tette lehetővé a ce­mentgyár működését is Bél­apátfalván.

Next

/
Oldalképek
Tartalom