Heves Megyei Hírlap, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-23 / 46. szám
ó ohaitas „MAGAMRÓL MÁR MINDENT ELMONDTAM" Bonczidai Éva „1919. évi június hó 25-én éjjel, fél 11 órakor hozták fel a vörösök dr. Kucserát a Weresmarthy villába. Összekulcsolt kezekkel állt hóhérai előtt. Ajka csendesen mozgott, látszott, hogy Istennel társalog. Tekintete a végtelenbe meredt, már élve sem a földön járt lelke. Mikor a pribékek ráordítottak, hogy valljon - mert vallomásával megmentheti életét -, halkan, de öntudatosan ennyit mondott: »Magamról már mindent elmondtam, amit tudok - másokról nem mondok semmit.« Ezek voltak utolsó szavai. Amikor kimondták rá, hogy ki fogják végezni - mindig sápadt arca egy árnyalattal még halványabb lett -, de szemei a petróleumlámpa fényénél egész különösen csillantak meg. Úgy látszik, már a túlvilágot látta. Azután elvitték...” - így emlékezett Klincsek Iván, Kucsera Ferenc egyik fogolytársa a huszonhét éves szentendrei káplán halálának napjára. Kucsera Ferenctől azt akarták tudni a vallatói, ki adta oda a templom kulcsát a vörösök ellen szervezkedőknek, és ki volt az, aki harangkondítással jelt adott a fegyveres akció kezdetére. A kulcsot Kada Mihály plébános adta át, a harangot pedig egy kőműves húzta meg, akinek nyolc gyermeke volt. Hallgatásával nemcsak őket védte a káplán, hanem a hitet is. Emberségét a kínzások sem rendítették meg. Életösztöne sem volt erősebb a döntésénél, hogy bármi történjék is, ő nem árt másoknak, Istennek szentelt életével és halálával is az Urat szolgálja. 1919. június 25-én délután a Budapestről Szentendrére küldött tizenhét tagú terrorkülönítmény élükön Chudy Ferenc huszonkét éves budapesti pincérrel a vörösök elleni szervezkedést jött megtorolni, és bár a káplán neve nem szerepelt a listájukon, Jancsik Károly, a kerületi vörösparancsnok javaslatára mégis érte mentek először. A pártházba vitték, a sikertelen kínvallatás után pedig a haláláról határoztak. Chudy Ferenc a huszonnyolc éves Darázs Istvánt jelölte ki a kivégzőosztag parancsnokának, és a négy önként jelentkező vörösőrt utasította, hogy kettő a szívére, kettő a fejére célozzon. Elrettentés gyanánt egy napig a kivégzés helyén, a Duna partján hagyták Kucsera Ferenc holttestét. Másnap a temető árkában földelték el koporsó és szertartás nélkül, de a sírt reggelre virágerdő borította - hívei az éj leple alatt rótták le kegyeletüket. Az elmúlt évszázadban - bár voltak évtizedek, amikor tilos volt őt emlegetni - fennmaradt az emléke. A Léváról származó vértanú pap testét 1921-ben helyezték át a szentendrei alsó temetőbe, és síremléket is kapott, a lakosság gondozta a sírt. A temető szanálása miatt 1929-ben a szentendrei kálváriára szállították át a földi maradványait, és a többi paptestvére mellett talált végső nyugvóhelyet. Zászlós István síremléket készített, halálának helyét pedig egy fakereszt jelölte az 1950-es évekig. Az eltűnt fakereszt helyére 1993-ban állítottak egy kis öntöttvas emlékkeresztet. Utcát neveztek el róla a szentendreiek, és tiszteletük jeléül egy emléktáblát is elhelyeztek a Péter Pál utcában. Élő emlékezetét jelzi, hogy a magyaron kívül szlovák és német nyelven is miséző, a materialista agresszió ellen prédikációiban és írásaiban is szót emelő Kucsera Ferenc mártírhaláláról 2017-ben képregény jelent meg Krizbai Gergely Krizbo rajzaival. A vörös uralom többszáz áldozata közül miért épp Kucsera Ferenc vált jelképpé? Bizonyára azért, mert halálához nemcsak a gyász fűződött, hanem egy közösség hálája is. Talán népmeséi hős is lehetett volna a szegény lévai asztalosmester legkisebb, nyolcadik gyermeke, aki nagy sorsra hivatott. A piarista gimnáziumot Léván végezte, szülei minden erejükkel támogatták, amikor bejelentette, hogy a papi hivatást választotta. 1911 júniusában jelentkezett az esztergomi papnevelő intézetbe, majd miután kitűnt szorgalmával és bölcsességével a bécsi Pázmáneumban folytathatta tanulmányait, itt szerzett teológiai doktorátust. 1915 nyarán került Szentendrére szolgálni, ahol nemcsak a hívei, hanem a nem római katolikus közösség körében is köztisztelet övezte. Ez a mesébe illő sikertörténet azonban nem ezen a földi pályán teljesedett be. Kucsera Ferenc sorsa az ókori görög tragédiák világát idézi - megalkuvásra képtelen tragikus hőssé vált. Megrendítő története mégis erőt közvetít, és az ember lényegét, az Isten kegyelmébe ajánlott élet példáját, a jóság diadalát mutatja meg. BUDAPEST ANGYALA HŐSÖKET NEM FELEJTIK. MINŐIG LESZNEK ÚJAK 1956 sokaknak a bátorság jelképe is. Időben még annyira közel van, hogy köztünk élnek, akik akkor a budapesti utcákon szemtanúi voltak a történelem e nagy pillanatának, köztünk élnek a gyászolók is, a megtorlások elszenvedői és bizony az elkövetői is. Ez magyarázhatja, hogy talán még nehéz higgadt tárgyilagossággal mesélni erről azoknak, akiknek ez az évszám csak iskolai megemlékezésekhez vagy történelemórákhoz kötődik. Az idősebbek közül sokan szinte percről percre, naplószerüen el tudják mondani az október végi és novemberi eseményeket, mások meg talán bagatellizálják azt az összefogást és együttlétezést, amely akkor erővé kovácsolta az elnyomottak hitét. De fontos erről beszélni, hiszen ahogy a 2016-os emlékév egyik jelmondata hirdette: Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak. Ez olvasható Futaki Attila és Tollai Gábor Budapest angyala című képregényének borítóján is. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kiadásában 2017-ben megjelent képregény épp azért kiváló, hogy meg tudja szólítani azokat is, akik az 1956-os események pusztán tényszerű felsorolásakor nem értik, hogy a pesti srácok miért kockáztatták az életüket. Aki történelmi összefoglalót vár ettől a kiadványtól, csalódni fog. Ugyanis itt nem egy-egy hős személye libben át az irodalomba, hanem a könyv fiktív történeten át teszi érthetővé és átélhetővé azt, hogy milyen traumákat hordozott az akkori társadalom, milyen indulatok és remények hatása alatt fogtak fegyvert az utcákon harcolók. Tollai Gábor idősíkokat váltogató, jól körülhatárolt karaktereket felvonultató forgatókönyvének és a Futaki Attila által a történethez rendelt képi világnak köszönhetően olyan könyv született, amelynek világától nem idegenkednek a hollywoodi szuperprodukciók fordulataihoz szokott ifjak sem. Nem memorizálásra szánt történelemlecke ez, hanem egy jóval messzebbre mutató tanítás az önazonosságról, a bátorságról és a hőssé válás méltóságáról. * Lapszámunkat Futaki Attila rajzaival, a Budapest angyala képanyagából válogatott művekkel illusztráltuk. Futaki Attila Békéscsabán született 1984- ben. Gyerekkorától a film és a képregény megszállottja, kamaszkorától tudatosan készült a képregényrajzolói pályára. Első képregényét a Magvető Könyvkiadó jelentette meg Spirál címen. A kötet később Franciaországban is megjelent. Ezután a Disneyhez szerződött, ahol a nagysikerű Percy Jackson és az olimposziak képregénysorozat három kötetét rajzolta. Mindhárom szerepelt a The New York Times bestsellerlistáján. Majd Scott Snyderrel [Batman, Swamp Thing, American Vampire1, illetve Scott Tuft írókkal közösen alkotta meg a mára kultikussá vált horror képregényt, a Severedet, amely bekerült a 100 Greatest Graphic Novels: The Good, The Bad, The Epic válogatásába is mint a száz legjobb képregény egyike. Futaki, miután befejezte az ötrészes Conan-történetét a Dark Horse számára, a francia képregény felé orientálódott. 2017- ben jelent meg a Hypnos című noir kémtörténete a Le Lombard kiadó gondozásában, majd tavaly júniusban a Jules Bonnot életét feldolgozó képregénye a Glénat Kiadónál. Tíz év kihagyás után ismét Magyarországon rajzolt, ekkor készült a Budapest angyala, majd az Előretolt Helyőrségben volt a világpremierje az Alexis Nolent tMatz) által írt, A kivarrt című képregényének. Futaki Attila a képregényrajzolás mellett illusztrációt is készít, leginkább olyan újságoknak, mint a The New York Times, a GQ, az Atlantic Monthly, a Forbes, az Intercept és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Képregényeit számos nyelvre lefordították, többek között spanyolra, franciára, angolra, németre, olaszra és lengyelre. Díjai: Society for News Design, Best of Sports Design 2013 (The New York Times), Society for News Design Annual Creative Competition, Award of Excellence News Design Category (The New York Times), Zórád Ernő-díj. Forrás: Terrorháza.hu IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2019. február I
