Heves Megyei Hírlap, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-02 / 28. szám

,Ö~A-0. 1004 '•»A EGYHÁZMEGYEI «-uw.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu '• “t** X. évfolyam, Z. szám W . f'V,' 2019. február Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK FEBRUÁR ÜZENETE „Világosságom és segítségem az Úr..." (Zsolt 27,1). Országos lelkipásztori napok Egerben • Az Országos Lelkipásztori Te­ológiai Napok rendezvény janu­ár 28-án kezdődött Egerben, az Országos Lelkipásztori Intézet szervezésében. A nyitó szent­misét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be. Gáspár István, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója köszöntötte az immáron 44. al­kalommal sorra kerülő találkozó több mint kétszáz résztvevőjét. Elmondta: a tavalyi találkozón a szentségekről: a keresztségről, a bérmálásról, a bűnbánatról, az eucharisztiáról és a hivatásról el­mélkedtek. Idén A keresztből fa­kadó élet címmel meghirdetett programok jóvoltából szeretnék bejárni az utat a szenvedéstől a szentté válásig. Az őszi ifjúsági szinódus kapcsán pedig a fiata­lok pasztorációjával is foglalkoz­nak. Az idei összejövetel mottó­ja: „...ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el...” (Jn 12,24). Január 29-én, kedden a vesz­teségek, kiégés, szenvedés kér­désköréről volt szó. Veszte­ségek címmel Papp Miklós görögkatolikus parókus, főis­kolái tanár beszélt. Január .30- án, szerdán a reggeli szentmi­sét Palánki Ferenc debrecen­­nyíregyházi megyéspüspök ce­lebrálta, délután pedig ő tartott fórumot az ifjúsági szinódusról és a hivatásgondozásról. Január 31-én, csütörtökön, a zárónapon Eucharisztia, vérta­núság, szentté válás címmel Ud­­vardy György pécsi megyéspüs­pök tartott előadást, majd a prog­ram a Te Deummal ért véget. Homa János Visszakerült Visszakerült az Egri Főegy­házmegyéhez az érseki pince­­rendszer. A Magyar Kormány egy ko­rábbi döntésével visszaadta az Egri Főegyházmegye tulajdoná­ba az érseki pincerendszert, s ennek alapján az államot kép­viselő Magyar Nemzeti Vagyon­kezelő Zrt. közreműködésével 2018. december 14-én a tényle­ges birtokba adás is megtörtént. A török megszállás után a püs­pöki palota építéséhez szüksé­ges köveket itt termelték ki, így alakultak ki a járatok, amelyek a Pyrker tér és a palota alatt hú­zódnak, és amelyek az Egri Ér­sekség évszázadai alatt eredeti­leg is az épületegyüttes szerves részét alkották. A pincerendszer a jövőben is látogatható lesz, és kisebb átala­kítást követően, kulturális, hit­életi, valamint turisztikai célokat szolgálva, szervesen kapcsolódik az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai Látogatóközponthoz. Eltemették Seregély István érseket Erdő Péter bíboros a ravatalnál végezte a temetési szertartást Fotó: Balogh Ferenc Január 8-án dicsőséges rózsa­füzér imádsággal kezdődött a december 31-én elhunyt Dr. Seregély István nyugalmazott egri érsek temetési szertar­tása, melyen a rokonság mel­lett utóda, Ternyák Csaba érsek és a főegyházmegye papsága, Michael August Blume aposto­li nuncius, Orbán Viktor minisz­terelnök, Semjén Zsolt minisz­terelnök-helyettes, Soltész Miklós államtitkár, világi veze­tők, hazai és külföldi püspökök, az ország távoli vidékeiről is ér­kezett papok és hívek nagy se­rege vett részt. Erdő Péter bíboros, esztergom­­budapesti érsek homíliájában Jé­zus búcsúbeszédére utalva úgy fogalmazott: a búcsúzásban ott rejlik a viszontlátás reménye az atyai házban, az örök boldogság­ban. Az elhunyt főpásztor életút­ját ismertetve a bíboros kiemel­te: amikor Seregély István a pap­ságra szóló meghívást elfogadta, nem volt társadalmi előrelépés a papság vállalása, az ötvenes évek első felében politikai nyo­más alatt végezte tanulmányait, olyan időben, amelyben a későb­bi vértanú, Boldog Brenner Já­nos is a szeminárium növendéke volt. 1955-ben szentelték pappá, ezután 19 éven keresztül káplán­ként szolgált a szombathelyi egy­házmegye különböző plébániá­in. Ezt követően 13 éven át plé­bános volt Kőszegszerdahelyen és Kőszegen. Szent II. János Pál pápa 1987 nyarán nevezte ki eg­ri érsekké. Püspökké szentelése 1987. július 25-én volt az egri ba­zilikában. Érseki szolgálatának 20 éve ma­gába foglalta a rendszerváltozás éveit. 1990-től 2005-ig a Püspö­ki Konferencia elnöke volt, így az egész magyar egyház ügyét kép­viselte. Templomok építése, kato­likus egyetem alapítása, intézmé­nyek létrejötte, újraindítása, szer­zetesközösségek támogatása fém­jelzik tevékenységét, megalapítot­ta a Szent István Rádiót, később pedig a Magyar Katolikus Rádiót. Erdő Péter bíboros hangsúlyozta: Seregély István az imádság em­bere volt, s ez mindennapjaiban is érezhető volt. Számos könyv­ben tesz erről tanúbizonyságot, s az Adoremus lapjain is olvashat­juk gondolatait. Nyugdíjba vonu­lása után is folytatta lelkipászto­ri hivatását, egész életét Krisztus iránti személyes szolgálatnak te­kintette, püspöki jelmondata - „Krisztus az Út, az Igazság és az Élet" - is ezt fejezi ki. Ferenc pápa üzenetét Micha­el August Blume apostoli nunci­us tolmácsolta, amelynek teljes szövegét ezen beszámoló mellett közöljük. Veres András, a Magyar Ka­tolikus Püspöki Konferencia el­nöke beszédében kiemelte: Se­regély érsek sokszor erején felül dolgozott az egyházi és vallá­si élet újjáépítésén. Sokat tanul­hatunk munkásságából, mert mindennél jobban szerette egy­házát, ebben példaként állt előt­te Szent II. János Pál pápa, aki­vel hasonló sorsban osztozott: korán elveszítette édesanyját, s ő is a Szűzanya oltalmát kereste. Habis László, Eger polgármes­tere az elhunyt érsek hűségét méltatta, mely mind az egyház, mind a város iránt töretlen volt. A rendszerváltás idején nagyon sok feladat hárult rá, az egyházi ingatlanok rendezése területén, és elévülhetetlen érdeme, hogy az egri oktatást színvonalas in­tézményekkel gazdagította. Ezután a jelenlegi egri érsek búcsúbeszéde következett, ame­lyet teljes terjedelmében köz­lünk. Végül Erdő Péter bíboros, prí­más, esztergom-budapesti érsek a székesegyház kupolája alatt felállított ravatalnál vezette az imádságot, majd ezt követően a főpásztorok temetkezési he­lyén, az altemplomban helyez­ték örök nyugalomba Seregély István nyugalmazott egri érsek földi maradványait. Bérczessy András Ferenc pápa részvét távirata Főtisztelendő Dr. Ternyák Csaba egri érseknek A Szentatyát szomorúsággal töltötte el Dr. Seregély István nyugalmazott érsek halálhíre, és szívbéli együttérzését feje­zi ki Neked és az Egyházmegye egész papságának, a szerzete­seknek és a híveknek. Amikor az elhunyt érseket Krisztus, a Jó Pásztor szeretetébe és irgalmába ajánlja, csatlakozik hála­adó imáidhoz a sok kegyelemért, amelyek az egri egyház szol­gálatában eltöltött éveit kísérték. Mindazok számára, akik a Feltámadás biztos reménységében gyászolják Seregély érseket, Őszentsége az Úrban való vigasztalás és béke zálogaként szív­ből adja Apostoli Áldását! Pietro Parolin bíboros Államtitkár Az utód búcsúztatója Amikor közel 12 évvel ezelőtt átadta nekem az egyházmegye kormányzását, tele volt még erővel és lendülettel. Ez a dinamizmus kitartott szinte egészen a végsőkig. Nem lankadt egy percre sem. Tervei voltak írásaival, könyveivel, rádiós elmélkedéseivel. Valaki úgy fogalmazott ezekben a napokban: kötelességtudó ember volt. Amit elkezdett, azt be is fejezte. így a 2018-as évet is végig élte. Felébredt még Szent Szilveszter napján is. Igaz, csak azért, hogy átvegyen egy meghívót. Számadásra várta a Gazdája. Nagyon szerette így nevezni Istent: a Gazda. Semmijét nem tekintette magáénak, semmit nem tartott vissza magának. Minden a Gazdáé volt. Ebben a szóban ott rejlik mély hite és bizalma a Gondviselő Isten végtelen irgalmában és szeretetében. Szent Szilveszter napján nemcsak számadásra hívták, hanem egy püspöki konferenciára is. Olyasfélére, mint amilyenre ő hívta 15 éven át a kollégáit. Hatvan ilyen összejövetelen elnökölt püspökkari szolgálata alatt. Ezen a most kezdődő mennyei konferencián már kizárólag Egerről van szó. Ott van mind a 79 elődje, ő pedig úgy, mint az ezeréves Egri Főegyházmegye 80. főpásztora. Sokan vannak. A program nyilván ismerkedéssel kezdődik. A tárgysorozat pedig nagyon gazdag. Ők is sorra veszik húsz éves egri működésének legfontosabb területeit. Olyan sok volt, hogy ha csak a címszavakat próbálja az ember felsorolni, akkor is folyton kimarad belőle valami: világiak képzése, hitoktatás megszervezése, egyházmegyei zsinat, kánoni látogatások, Szent István Rádió, iskolák, szerzetesrendek, új templomok, felújítások, plébániák, papszentelések... A földi leltárt tételesen elvégzik majd a történészek, a Gazda pedig így szól hozzá a mennyei számadás végén: „Jól van, te hűséges, derék szolga. Mivel a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe!" (Mt 25, 23). Ternyák Csaba egri érsek súlyos beteg, idős, az éle­tük végéhez közeledő ka­tolikus keresztényeknek a pap egyszerre három szent­séget szokott kiszolgáltatni: a bűnbocsánat szentsége, a be­tegek kenete és az Oltáriszent­­ség. Életünk végén a betegek ke­netéhez (utolsó kenet) kapcso­lódó szentáldozást - az ősegy­házig visszamenő hagyomány alapján - szent útravalónak ne­vezzük. A katolikus katekizmus szerint „az Atya felé tartó átme­net pillanatában Krisztus testé­nek és vérének vétele sajátos je­lentést és fontosságot kap. Az ál­dozásban befogadott szent test és vér az örök élet vetése és a föl­­támadás záloga” (KEK 1524). Annak idején még Luther Már­ton is azt mondta, hogy életünk végén az utolsó szentáldozás „olyan gázló, híd, hajó és hord­ágy, amelyen, és amelyen ke­resztül ebből a világból az örök életbe megyünk át” (Vö. Krisz­tus valóságos szent testének sacramentumáról, 22.p.). A latin elnevezés (viaticum) profán értelemben az utazáshoz szükséges ételt és italt jelentet­te. Pogány környezetben az olyan étel vagy pénz (obulus) volt, amit Kháronnak, az alvilág révészé­nek kellett fizetni, hogy az el­hunytakat ladikjával átvigye az alvilág folyóján. Ezt a görögök halottjaik nyelve alá helyezték JEGYZET (más források szerint szemeikre). Az első keresztények is úgy te­kintették a halált, mint egy nagy utazást (migratio ad Dominum), amelynek során a mennyei ele­del segíti a hívő embert. Hason­lóképpen, mint ahogyan a gond­viselő Isten segítette Illés prófétát az ő angyala által, hogy eljusson Hóreb hegyéig (1 Kir 19,5-8). Ez a mennyei Atya utolsó segítsége, amely segít bennünket abban, hogy mint „tékozló fiúk” vissza­találjunk az atyai házba. A keresztény ember, amikor ebből az életből távozik, Krisz­tus testének és vérének szent út­ravalójában részesül, amely a feltámadás záloga Jézus sza­vai szerint: „Aki eszi az én teste­met és issza az én véremet, an­nak örök élete van, és én feltá­masztom őt az utolsó napon” (Jn 6,54). Az Eucharisztiát az örök élet zálogának mondhatjuk, mert nemcsak biztosra ígéri, de szentségileg máris jelenbe hoz­za, „most-tá” teszi a feltámadást és a mennyei örök boldogságot. Az Eucharisztia az eljövendő dicsőség vacsorájának, „a Bá­rány menyegzői lakomájának” (Jel 19,9) elővételezése. Erre em­lékeztet bennünket a miséző pap a latin rítusú szentmisében, amikor az áldozásra hív. Már az ősegyházban kialakult az a szokás, hogy a haldoklók a bűnbánattartás és a szentolajjal való megkenés után részesültek a szent útravalóban. A Niceai Zsi­nat (325) elrendelte a haldoklók­nak a szent útravaló kiszolgálta­tását: „a püspök mindenkinek, bárki is van halálveszélyben, és kéri, hogy részesítsék az áldozás kegyelmében, ki kell szolgáltassa az Eucharisztiát” (DH129). középkortól kezdődően a szent útravaló gondolata fokozatosan elhalványult. Fontosabbnak tartották az „utol­só kenetet”, minta szent útrava­­lót. Nagy áldás lenne számunk­ra, ha megértenénk, hogy milyen szép és üdvös dolog az, ha bű­neinktől megtisztulva, a betegek kenetével hitben megerősödve és a szentségi Jézussal a szívünk­ben fejeznénk be földi életünket. Dolhai Lajos A szent útravaló

Next

/
Oldalképek
Tartalom