Heves Megyei Hírlap, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-02 / 28. szám
,Ö~A-0. 1004 '•»A EGYHÁZMEGYEI «-uw.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu '• “t** X. évfolyam, Z. szám W . f'V,' 2019. február Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK FEBRUÁR ÜZENETE „Világosságom és segítségem az Úr..." (Zsolt 27,1). Országos lelkipásztori napok Egerben • Az Országos Lelkipásztori Teológiai Napok rendezvény január 28-án kezdődött Egerben, az Országos Lelkipásztori Intézet szervezésében. A nyitó szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be. Gáspár István, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója köszöntötte az immáron 44. alkalommal sorra kerülő találkozó több mint kétszáz résztvevőjét. Elmondta: a tavalyi találkozón a szentségekről: a keresztségről, a bérmálásról, a bűnbánatról, az eucharisztiáról és a hivatásról elmélkedtek. Idén A keresztből fakadó élet címmel meghirdetett programok jóvoltából szeretnék bejárni az utat a szenvedéstől a szentté válásig. Az őszi ifjúsági szinódus kapcsán pedig a fiatalok pasztorációjával is foglalkoznak. Az idei összejövetel mottója: „...ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el...” (Jn 12,24). Január 29-én, kedden a veszteségek, kiégés, szenvedés kérdésköréről volt szó. Veszteségek címmel Papp Miklós görögkatolikus parókus, főiskolái tanár beszélt. Január .30- án, szerdán a reggeli szentmisét Palánki Ferenc debrecennyíregyházi megyéspüspök celebrálta, délután pedig ő tartott fórumot az ifjúsági szinódusról és a hivatásgondozásról. Január 31-én, csütörtökön, a zárónapon Eucharisztia, vértanúság, szentté válás címmel Udvardy György pécsi megyéspüspök tartott előadást, majd a program a Te Deummal ért véget. Homa János Visszakerült Visszakerült az Egri Főegyházmegyéhez az érseki pincerendszer. A Magyar Kormány egy korábbi döntésével visszaadta az Egri Főegyházmegye tulajdonába az érseki pincerendszert, s ennek alapján az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével 2018. december 14-én a tényleges birtokba adás is megtörtént. A török megszállás után a püspöki palota építéséhez szükséges köveket itt termelték ki, így alakultak ki a járatok, amelyek a Pyrker tér és a palota alatt húzódnak, és amelyek az Egri Érsekség évszázadai alatt eredetileg is az épületegyüttes szerves részét alkották. A pincerendszer a jövőben is látogatható lesz, és kisebb átalakítást követően, kulturális, hitéleti, valamint turisztikai célokat szolgálva, szervesen kapcsolódik az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai Látogatóközponthoz. Eltemették Seregély István érseket Erdő Péter bíboros a ravatalnál végezte a temetési szertartást Fotó: Balogh Ferenc Január 8-án dicsőséges rózsafüzér imádsággal kezdődött a december 31-én elhunyt Dr. Seregély István nyugalmazott egri érsek temetési szertartása, melyen a rokonság mellett utóda, Ternyák Csaba érsek és a főegyházmegye papsága, Michael August Blume apostoli nuncius, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós államtitkár, világi vezetők, hazai és külföldi püspökök, az ország távoli vidékeiről is érkezett papok és hívek nagy serege vett részt. Erdő Péter bíboros, esztergombudapesti érsek homíliájában Jézus búcsúbeszédére utalva úgy fogalmazott: a búcsúzásban ott rejlik a viszontlátás reménye az atyai házban, az örök boldogságban. Az elhunyt főpásztor életútját ismertetve a bíboros kiemelte: amikor Seregély István a papságra szóló meghívást elfogadta, nem volt társadalmi előrelépés a papság vállalása, az ötvenes évek első felében politikai nyomás alatt végezte tanulmányait, olyan időben, amelyben a későbbi vértanú, Boldog Brenner János is a szeminárium növendéke volt. 1955-ben szentelték pappá, ezután 19 éven keresztül káplánként szolgált a szombathelyi egyházmegye különböző plébániáin. Ezt követően 13 éven át plébános volt Kőszegszerdahelyen és Kőszegen. Szent II. János Pál pápa 1987 nyarán nevezte ki egri érsekké. Püspökké szentelése 1987. július 25-én volt az egri bazilikában. Érseki szolgálatának 20 éve magába foglalta a rendszerváltozás éveit. 1990-től 2005-ig a Püspöki Konferencia elnöke volt, így az egész magyar egyház ügyét képviselte. Templomok építése, katolikus egyetem alapítása, intézmények létrejötte, újraindítása, szerzetesközösségek támogatása fémjelzik tevékenységét, megalapította a Szent István Rádiót, később pedig a Magyar Katolikus Rádiót. Erdő Péter bíboros hangsúlyozta: Seregély István az imádság embere volt, s ez mindennapjaiban is érezhető volt. Számos könyvben tesz erről tanúbizonyságot, s az Adoremus lapjain is olvashatjuk gondolatait. Nyugdíjba vonulása után is folytatta lelkipásztori hivatását, egész életét Krisztus iránti személyes szolgálatnak tekintette, püspöki jelmondata - „Krisztus az Út, az Igazság és az Élet" - is ezt fejezi ki. Ferenc pápa üzenetét Michael August Blume apostoli nuncius tolmácsolta, amelynek teljes szövegét ezen beszámoló mellett közöljük. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke beszédében kiemelte: Seregély érsek sokszor erején felül dolgozott az egyházi és vallási élet újjáépítésén. Sokat tanulhatunk munkásságából, mert mindennél jobban szerette egyházát, ebben példaként állt előtte Szent II. János Pál pápa, akivel hasonló sorsban osztozott: korán elveszítette édesanyját, s ő is a Szűzanya oltalmát kereste. Habis László, Eger polgármestere az elhunyt érsek hűségét méltatta, mely mind az egyház, mind a város iránt töretlen volt. A rendszerváltás idején nagyon sok feladat hárult rá, az egyházi ingatlanok rendezése területén, és elévülhetetlen érdeme, hogy az egri oktatást színvonalas intézményekkel gazdagította. Ezután a jelenlegi egri érsek búcsúbeszéde következett, amelyet teljes terjedelmében közlünk. Végül Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a székesegyház kupolája alatt felállított ravatalnál vezette az imádságot, majd ezt követően a főpásztorok temetkezési helyén, az altemplomban helyezték örök nyugalomba Seregély István nyugalmazott egri érsek földi maradványait. Bérczessy András Ferenc pápa részvét távirata Főtisztelendő Dr. Ternyák Csaba egri érseknek A Szentatyát szomorúsággal töltötte el Dr. Seregély István nyugalmazott érsek halálhíre, és szívbéli együttérzését fejezi ki Neked és az Egyházmegye egész papságának, a szerzeteseknek és a híveknek. Amikor az elhunyt érseket Krisztus, a Jó Pásztor szeretetébe és irgalmába ajánlja, csatlakozik hálaadó imáidhoz a sok kegyelemért, amelyek az egri egyház szolgálatában eltöltött éveit kísérték. Mindazok számára, akik a Feltámadás biztos reménységében gyászolják Seregély érseket, Őszentsége az Úrban való vigasztalás és béke zálogaként szívből adja Apostoli Áldását! Pietro Parolin bíboros Államtitkár Az utód búcsúztatója Amikor közel 12 évvel ezelőtt átadta nekem az egyházmegye kormányzását, tele volt még erővel és lendülettel. Ez a dinamizmus kitartott szinte egészen a végsőkig. Nem lankadt egy percre sem. Tervei voltak írásaival, könyveivel, rádiós elmélkedéseivel. Valaki úgy fogalmazott ezekben a napokban: kötelességtudó ember volt. Amit elkezdett, azt be is fejezte. így a 2018-as évet is végig élte. Felébredt még Szent Szilveszter napján is. Igaz, csak azért, hogy átvegyen egy meghívót. Számadásra várta a Gazdája. Nagyon szerette így nevezni Istent: a Gazda. Semmijét nem tekintette magáénak, semmit nem tartott vissza magának. Minden a Gazdáé volt. Ebben a szóban ott rejlik mély hite és bizalma a Gondviselő Isten végtelen irgalmában és szeretetében. Szent Szilveszter napján nemcsak számadásra hívták, hanem egy püspöki konferenciára is. Olyasfélére, mint amilyenre ő hívta 15 éven át a kollégáit. Hatvan ilyen összejövetelen elnökölt püspökkari szolgálata alatt. Ezen a most kezdődő mennyei konferencián már kizárólag Egerről van szó. Ott van mind a 79 elődje, ő pedig úgy, mint az ezeréves Egri Főegyházmegye 80. főpásztora. Sokan vannak. A program nyilván ismerkedéssel kezdődik. A tárgysorozat pedig nagyon gazdag. Ők is sorra veszik húsz éves egri működésének legfontosabb területeit. Olyan sok volt, hogy ha csak a címszavakat próbálja az ember felsorolni, akkor is folyton kimarad belőle valami: világiak képzése, hitoktatás megszervezése, egyházmegyei zsinat, kánoni látogatások, Szent István Rádió, iskolák, szerzetesrendek, új templomok, felújítások, plébániák, papszentelések... A földi leltárt tételesen elvégzik majd a történészek, a Gazda pedig így szól hozzá a mennyei számadás végén: „Jól van, te hűséges, derék szolga. Mivel a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe!" (Mt 25, 23). Ternyák Csaba egri érsek súlyos beteg, idős, az életük végéhez közeledő katolikus keresztényeknek a pap egyszerre három szentséget szokott kiszolgáltatni: a bűnbocsánat szentsége, a betegek kenete és az Oltáriszentség. Életünk végén a betegek kenetéhez (utolsó kenet) kapcsolódó szentáldozást - az ősegyházig visszamenő hagyomány alapján - szent útravalónak nevezzük. A katolikus katekizmus szerint „az Atya felé tartó átmenet pillanatában Krisztus testének és vérének vétele sajátos jelentést és fontosságot kap. Az áldozásban befogadott szent test és vér az örök élet vetése és a föltámadás záloga” (KEK 1524). Annak idején még Luther Márton is azt mondta, hogy életünk végén az utolsó szentáldozás „olyan gázló, híd, hajó és hordágy, amelyen, és amelyen keresztül ebből a világból az örök életbe megyünk át” (Vö. Krisztus valóságos szent testének sacramentumáról, 22.p.). A latin elnevezés (viaticum) profán értelemben az utazáshoz szükséges ételt és italt jelentette. Pogány környezetben az olyan étel vagy pénz (obulus) volt, amit Kháronnak, az alvilág révészének kellett fizetni, hogy az elhunytakat ladikjával átvigye az alvilág folyóján. Ezt a görögök halottjaik nyelve alá helyezték JEGYZET (más források szerint szemeikre). Az első keresztények is úgy tekintették a halált, mint egy nagy utazást (migratio ad Dominum), amelynek során a mennyei eledel segíti a hívő embert. Hasonlóképpen, mint ahogyan a gondviselő Isten segítette Illés prófétát az ő angyala által, hogy eljusson Hóreb hegyéig (1 Kir 19,5-8). Ez a mennyei Atya utolsó segítsége, amely segít bennünket abban, hogy mint „tékozló fiúk” visszataláljunk az atyai házba. A keresztény ember, amikor ebből az életből távozik, Krisztus testének és vérének szent útravalójában részesül, amely a feltámadás záloga Jézus szavai szerint: „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon” (Jn 6,54). Az Eucharisztiát az örök élet zálogának mondhatjuk, mert nemcsak biztosra ígéri, de szentségileg máris jelenbe hozza, „most-tá” teszi a feltámadást és a mennyei örök boldogságot. Az Eucharisztia az eljövendő dicsőség vacsorájának, „a Bárány menyegzői lakomájának” (Jel 19,9) elővételezése. Erre emlékeztet bennünket a miséző pap a latin rítusú szentmisében, amikor az áldozásra hív. Már az ősegyházban kialakult az a szokás, hogy a haldoklók a bűnbánattartás és a szentolajjal való megkenés után részesültek a szent útravalóban. A Niceai Zsinat (325) elrendelte a haldoklóknak a szent útravaló kiszolgáltatását: „a püspök mindenkinek, bárki is van halálveszélyben, és kéri, hogy részesítsék az áldozás kegyelmében, ki kell szolgáltassa az Eucharisztiát” (DH129). középkortól kezdődően a szent útravaló gondolata fokozatosan elhalványult. Fontosabbnak tartották az „utolsó kenetet”, minta szent útravalót. Nagy áldás lenne számunkra, ha megértenénk, hogy milyen szép és üdvös dolog az, ha bűneinktől megtisztulva, a betegek kenetével hitben megerősödve és a szentségi Jézussal a szívünkben fejeznénk be földi életünket. Dolhai Lajos A szent útravaló
