Heves Megyei Hírlap, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-09 / 34. szám

2019. FEBRUÁR 9., SZOMBAT KULTÚRA-TÖRTÉNELEM 11 Több mint 17 ezer új dal született tavaly JOODÍJAKTavaly 8 milliárd 556 millió forint jogdíjat osztott fel az Artisjus a dalok, zenemű­vek alkotói, illetve jogutódjaik között. A jogdíjak fele jutott magyar szerzőkhöz. A kifize­tett összeg 13,2 százalékkal nagyobb, mint 2017-ben volt. Ennek egyik oka, hogy nőtt a rádiós és televíziós piac, vala­mint a gépzene elterjedtsége, a felhasználók több jogdíjat fi­zettek be nagyobb reklámbe­vételükkel arányban, és az on­line bevételek is lassú növeke­désbe kezdtek - mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igaz­gatója. A közös jogkezelő 13 580 ma­gyar szerző és jogutód számára osztott fel jogdíjat 2018-ban. Ta­valy hivatalosan 17 413 új ze­nemű (dal, komolyzenei mű) született. A regisztrált új da­lok közül a legtöbb (18 száza­lék) rock-metál stílusú, de ma­gas (15 százalék) a klasszikus instrumentális dalok aránya is. 2018-ban 2852 szerző kapott havi ötezer és ötvenezer forint közötti jogdíjat. Havi 1 millió feletti összeget negyvenen, 500 ezer és 1 millió közöttit ötve­­nen kaptak zeneműveik után. A zeneipari jelentés szerint a 18 és 60 év közötti internetező korosztály 18 százaléka zenél, de a profi, jövedelemmel ren­delkező muzsikusok aránya csak 0,001 százalék. MW Felfedeztek egy Szent Lászlót ábrázoló falképet Egyedülálló freskó A marosvásárhelyi gótikus vártemplom rejti az egyedülálló falképet a lovagkirályról Fotó: Shutterstock/MW Árpád-házi nagy királyun­kat, Szent Lászlót ábrázo­ló falfestményre bukkan­tak a marosvásárhelyi Vár­templomban. A freskórész­let a maga nemében párat­lan, mert eddig csak falusi templomokban találtak ha­sonló alkotásokat. Balázs D. Attila attila.d.balazs@mediaworks.hu ERDÉLY Különleges jelentősé­gű, Szent Lászlót ábrázoló fres­kót találtak a marosvásárhelyi gótikus Vártemplomban. Soós Zoltán a Maros Megyei Múze­um igazgatója közösségi olda­lán jelentette be a nagy hírt, mi­szerint az alkotás a középkori Erdély első olyan, Szent Lászlót ábrázoló falképe, amely egy je­lentős település templomában kerül elő, méghozzá a székely­­ség legfontosabb városában. A kutatók eddig általában csak falusi templomokból ismertek ábrázolásokat. A magyar állam anyagi tá­mogatásával zajló, átfogó hely­reállítási munkálatok során Kiss Lóránd restaurátor csa­pata azonosította a különösen fontos freskórészletet a temp­lom orgonakarzatának északi oldalán. A falkép az egyik leg­híresebb legendát idézi meg, melyben László még herceg korában megmenti a kunok (más kutatók szerint a bese­nyők) fogságába esett magyar lányt. Reméljük, hogy a közép­kori magyar művészet eme je­lentős emlékének több részlete is feltárul az elkövetkező hetek­ben - írta a múzeum igazgatója a leletről, és egyúttal reményét fejezte ki, hogy közös erőfeszí­téssel egy újabb pompás látni­valóval fog gazdagodni Maros­­vásárhely városa. Soós Zoltán elmondta, hogy a 14. századi vártemplom utolsó nagyjavítására több mint 110 éve került sor, majd az 1970- es években zajló javítások szá­mos kárt tettek az értékes mű­emlékben. Jelenleg zajlik a ce­mentvakolatok, betonozások eltávolítása és a szentély abla­kainak a restaurálása, emellett folyamatban vannak a régésze­ti feltárások és a falkutatások. A legnépszerűbb magyar szent Lovagkirály, elegantissimus rex, Isten atlétája - 1192-ben szentté avatott I. László (1046- 1095) királyunkra ilyen és ha­sonló magasztaló jelzőket füg­gesztettek a századok. Kultusza jócskán túlmutat a Kárpát-me­dencén, ami vitathatatlan eré­nyei mellett államférfiúi tehet­ségének is köszönhető. Szent László neve ma is egyet jelent a tisztességgel, a becsülettel, a lo­vagiassággal és a győzelemmel. Alakja már életében legendává vált, hiszen erejével és átlagos­nál jóval magasabb termetével barátra, ellenségre egyaránt ha­tott. Személyében megtestesült a keleti hadvezér és a nyugati szent lovagkirályi eszmény. HIRDETÉS IVVVfVVVvVvIVVVIVfVi Családi egészség- magazin Minden páratlan héten hétfőn • Szerelem a neten - Az online társkeresés előnyei és buktatói • Célfüggő diéták - Melyik illik önhöz? • Kis hősök: koraszülött babák ellátása HIRDETÉS Fizessen elő egy évre a Lakáskultúra magazinra Válasszon hozzá ajándékba EGY MÁSODIK MAGAZIN-ELŐFIZETÉST! lakáskultúra lakáskultúra lakáskultúra LAKÁSKULTÚRA egyéves előfizetés Ä TEST&LÉLEK ajándék egyéves előfizetés (4 lapszám) LAKÁSKULTÚRA egyéves előfizetés BRAVO u ajándék féléves előfizetés (6 lapszám) LAKÁSKULTÚRA egyéves előfizetés AUTÓ-MOTOR ajándék féléves előfizetés (12 lapszám) + MOST DUPLÁN I ^ MEGÉRI ELŐFIZETNI! f“** Ha most egy évre előfizet a Lakáskultúra magazinra, részt vehet exkluzív sorsolásunkon, I ahol a fődíj egy Ql ‘ *j| kika ajándékkártya- a mindig biztos ajándék. Előfizetéshez, kérjük, hívja a 06-46/998-800-as 2019. március 31-19 beérkező telefonszámot, vagy rendelje meg a www.tapcentrum.hu oldaton! Részvételi szabályzat és további információ elérhető a www.lakaskuttura.hu oldalon! ÉVINDÍTÓ ELŐFIZETÉSI AKCIÓ ki ka Országzászlók a legkeletibb vármegyében, Háromszéken KÖNYVAJÁNLÓ A nemzeti ösz­­szetartozás és újjáépítkezés fontos jelképei voltak Trianon után az országzászlók. Ilyen köztéri emlékműveket először a csonkává lett magyar állam­ban állítottak fel a fáradhatat­lanságáról híres, erdélyi gyö­kerű parlamenti képviselő, bá­ró Urmánczy Nándor kezdemé­nyezésére. A később bekövetke­zett területi visszacsatolások­kor Urmánczy mozgalma ki­­teljesedett: az új felvidéki, kár­pátaljai, délvidéki és erdélyi or­szágzászlók a további revíziós törekvések ébren tartása mel­lett az ismételt együvé tartozás szimbólumaivá váltak. így történt ez a történelmi Magyarország legkeletibb vár­megyéjében, Háromszéken is. József Álmos sepsiszent­györgyi helytörténész köny­ve az 1940-44 között itt lezaj­lott országzászló-avatásokat tárja elénk gazdag képanyag­gal és sok izgalmas adalékkal. A baróti Tortoma Kiadónál meg­jelent kemény táblás kötet ab­ba a korba röpít el minket, ami­kor rövid időre visszaállt a ma­gyar közigazgatás a Székelyfól­­dön is, és településenként be­mutatja azt az emelkedett han­gulatot, ami mindenütt tapasz­talható volt egy magyar emlék­mű avatása alkalmából - húsz év román megszállás után. Az Országzászló-álh'tások Há­romszéken című kötet az alko­tások második világháborút kö­vető utóéletét is feltárta. Az Er­délyben csak négy évig tartó „kis magyar vüágban” felállí­tott díszes köztéri lobogók és a velük párhuzamosan emelt ma­gyar katonai emlékművek ha­mar a kommunista hatalom cél­keresztjébe kerültek: vagy meg­semmisítették őket, vagy sa­játos átalakuláson mentek ke­resztül. Megesett, hogy néhány talapzatot valami okból meg­hagytak, s így ezeket 1989 után még lehetett restaurálni. Emel­lett voltak olyan bátor helybeli­ek Is, akik nagy kockázatot vál­lalva megmentették és elrejtet­ték a címeres piros-fehér-zöld vásznakat, sőt az ugyarűlyen színűre festett zászlórudakat is. Ám a legtöbb esetben csak pusztulás jutott az emlékmű­veknek a Székelyföldön is: a rudakat feldarabolták vagy el­égették, a nemzeti dicsőséget hirdető feliratokat kivésették, a megrongált talapzatok, a tor­zók fizikai létét agyonhallgat­ták az új rendszer végrehajtói. A múltat mégsem tudták végképp eltörölni, hiszen e vészterhes idők után, hosszas kutatómunkával, az idős adat­közlők még mindig létező fé­lelme ellenére megszülethe­tett ez a hiánypótló kötet is. Balázs D. Attila I I V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom