Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-08 / 6. szám

2019. JANUAR 8., KEDD SPORT 15 Freiburgban már nagyon várják vissza a csapatba Sallai Rolandot Erősnek kell maradni! Sallai Roland szerint a válogatottnak minden esélye megvan, hogy ott legyen az Eb-n Fotó: AFP A sérüléssel bajlódó Sallai Roland egyre jobb állapot­ban van, de a Freiburgban légióskodó labdarúgó nem utazott el csapatával a spa­nyolországi edzőtáborba. A 12-szeres válogatott, 21 esztendős támadó augusz­tusban szerződött Németor­szágba, és a november kö­zepén elszenvedett ágyék­­sérüléséig hét bajnoki talál­kozón kétszer volt eredmé­nyes. Borbola Bence/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- A csapat hétfőn Spanyolor­szág felé vette az irányt, ön azonban lemarad az edzőtá­borról. Nagyon szomorú?- Voltam már jobb passz­­ban is... Ha az ember sérült, nem érzi jól magát a bőrében. És akkor még finoman fogal­maztam.- Miért nem tart a csapattal? Legalább magába szívhatná az ottani légkört.- így egyeztünk meg a szakmai stábbal. Nem lett volna értelme, hogy egy he­tet ott töltsék, ha úgysem tu­dom elvégezni a közös mun­kát, így semmi értelme, hogy elutazzam. Idehaza, Német­országban maradok, teszem a dolgomat, kezelésekre já­rok, és megpróbálom magam a lehető leghamarabb megfe­lelő állapotba hozni. Pénte­ken voltam legutóbb vizsgá­latokon.- És? Mondjon valami biztatót!- Szerencsére sokat javult a sérülésem. A vizsgálatok azt mutatták, már sokkal jobb a lábam, mint legutóbb volt. Minimális az ödéma a sérült testrészben, és ezt már a saját bőrömön is tapasztalom, hi­szen egyre kevésbé érzek fáj­dalmat. Ha nem is napról nap­ra múlik a rossz érzés, ahhoz képest, amilyen néhány hete volt az ágyékom, sokkal job­ban vagyok. Kis időre még szükségem van, hogy telje­sen rendben legyek.- Van bármi esély arra, hogy január 19-én ott legyen a kispadon az Eintracht Frank­furt elleni bajnoki mérkőzé­sen?- Jó kérdés. Nem sok. De nem szeretnék inkább sem­mit sem mondani erről. Las­san két hónapja vagyok harc­­képtelen, aki valaha is futbal­lozott, pontosan tudja, ilyen hosszú kihagyás után időre van szükség, míg az ember visszanyeri az erőnlétét, kon­dícióját, hogy a formáról ne is beszéljünk. De rajtam nem múlik, az biztos. Ám annak is időt kell hagyni, hogy formá­ba lendüljek, hogy újra olyan legyek, mint amikor megér­keztem Németországba. Ad­dig biztosan nem lépek pá­lyára, amíg nem érzem száz­­százalékosnak magam.- A szakmai stáb mivel biztat­ja? Noszogatják vagy cseppet sem türelmetlenek?- A vezetőedzőnk, Chris­tian Streich épp a napokban beszélgetett velem, biztosí­tott arról, hogy számol ve­lem, és vár vissza a csapatba, az együttesnek nagy szüksé­ge van rám. Ezt már önma­gában is jó érzés volt halla­ni. Arra kért, legyek kitartó, ne adjam fel, tudja, mire va­gyok képes. A csapattársak is gyakran keresnek, mindenki vár vissza. Jó lenne újra köz­tük lenni, újra együtt tré­ningezni velük. Alig várom, hogy újra eljöjjön ez a pilla­nat. Ilyenkor érzi át az ember, milyen nagy dolog, ha egész­séges, ha semmi sem hátrál­tatja abban, hogy sportolhas­son, hogy mozoghasson.- Az ünnepek alatt is mozgás­ban maradt, vagy a bejglievés közben leállt azért néhány napra?- A karácsonyt odahaza töl­töttem Magyarországon, ám utána indultam is vissza. Tud­tam, ahhoz, hogy minél ha­marabb rendbe jöjjek, azon­nal kezelések alá kell vetnem magam. Otthon pihentem né­hány napot, a családdal ki­kapcsolódtam, hiszen fordu­latos szezon van a hátam mö­gött, sok minden történt ve­lem. Új országba költöztem, új bajnokságban próbálhattam ki magam, ráadásul egy, a cip­rusinál jóval erősebb pontva­dászatban. Szerencsére meg­álltam a helyemet, és azon va­gyok, hogy mihelyst egészsé­ges leszek, továbbra se legyen rám panasz.- A válogatottban sem lehe­tett önre panasz, az elmúlt esztendőben alapembere lett a nemzeti együttesnek. Mit szóit az Eb-selejtezők sorsolá­sához?- Természetesen egyenes adásban néztem a sorsolást. Kíváncsi voltam, kivel kell megküzdenünk, hogy ott le­hessünk az Eb-n. Miután ki­húzták a gömböket, azt mond­tam magamban, kaphattunk volna nehezebb ellenfeleket is, ne panaszkodjunk. Ez a válogatott képes arra, hogy bravúrt érjen el, hogy a cso­port második helyén végez­zen. Erős csapatunk van, jó a szakmai stáb, Marco Rossi személyében megfelelő szö­vetségi kapitányt találtak az együttes élére. Hallottam, többször is mondta, úgy ér­zi, a játékosok beálltak mögé a sorba, nos, mondhatom, ez valóban így van. Teljes mell­szélességgel ott állunk mö­götte, bízunk benne, és va­kon végrehajtjuk azokat az utasításokat, amelyeket kér tőlünk. Minden esélyünk megvan, hogy ott legyünk az Európa-bajnokságon. De ne­kem most egyelőre egy dol­gom van: mentálisan erősnek kell maradnom, hogy minél hamarabb visszatérhessek a pályára. Ross Brawn szerint legkésőbb 2021-ben eljön az igazság pillanata Lassan, de biztosan haladnak előre Brawn szorosabb, izgalmasabb versenyeket szeretne Fotó: AFP FORMULA-1 Ross Brawn 2016 év végi kinevezése után a For­mula-! világa izgatottan vár­ta, milyen változást hoz az el­ismert brit a világbajnoki so­rozat sportszakmai irányító­jaként. Mivel a 64 éves szak­ember korábban számos győ­zelemhez, valamint világbaj­noki címekhez segítette a Be­­nettont, a Ferrarit és a Brawn GP-t, majd a Mercedes is az ő vezetése alatt alapozta meg domináns éveit, hitelessége megkérdőjelezhetetlen. Elis­merte ugyanakkor, hogy a cé­lokból két év alatt nagyon ke­vés valósult meg, igaz, ő min­dig is 2021-et jelölte meg cél­dátumként a kézzelfogható ja­vulást illetően. Brawn legfőbb célja, hogy a csapatok közti erősorrend kiegyenlítettebb, legyen, a pályán pedig szoro­sabb, izgalmasabb harcok dúl­janak a versenyzők között, és már ő is szeretné, hogy ez va­lósággá váljon. „Az irányvonallal elégedett vagyok, a megvalósítás tempó­jával viszont nem - ismerte el a szakember az Autósportnak.- Nagy kihívás volt belevágni a munkába, de tudom, milyen folyamatok zajlanak, és azt is, hogy, ha nem kezdtünk vol­na el akkor dolgozni, most se­hol sem tartanánk. Természe­tesen én is türelmetlenül vá­rom a pozitív fejleményeket, de a folyamatokba be kell von­ni a csapatokat, és megoldást kell találnunk rá, miként tud­nánk velük, valamint a FIA- val hatékonyan együttműköd­ni. Szerintem most először irá­nyítják a Formula-l-et azzal a hozzáállással, hogy egyszerre több területen is megpróbál­nak javítani a helyzeten. Még csak két éve vetettük bele ma­gunkat a munkába, de opti­mista vagyok, hogy a követ­kező években már láthatóak lesznek a pozitív hatások.” Első lépésként már a 2019- es szezonban is jelentősen vál­toztatnak az autókon, az első szárnyak drasztikus leegy­szerűsítésével ugyanis a ver­senyzők elvileg könnyebben tudják követni egymást, így nagyobb eséllyel alakulhat­nak ki szorosabb csaták. Bár többen szkeptikusak a változ­tatással kapcsolatban, hatás­­tanulmánynak mindenképp hasznos lesz az előttünk ál­ló idény, mert akár javul a helyzet, akár nem, a megfele­lő tanulságokat lehet leszűrni 2021-re. Brawnék másik alap­pillére, hogy az Fl-es bevétele­ket a jelenleginél igazságosab­ban osztják majd szét a csa­patok között, miközben más sportágak mintájára költség­­vetési sapkát vezetnek be a vég nélküli költekezés meg­előzése érdekében. Ha ezt si­keresen valósítják meg, az is­tállók közt tátongó financiá­lis szakadékok megszűnhet­nek, így sokkal több alakulat bizakodhat jobb eredmények elérésében, miközben a pont­verseny is izgalmasabban ala­kulhat. Mivel Brawn hosszú évtize­deken át dolgozott a másik ol­dalon, vagyis saját csapatai bol­dogulásáért, átlátja, mire van szükség ahhoz, hogy összerá­zódjon a mezőny: „A jelenlegi munkámnak más a dinamiká­ja, mint a korábbiaknak, de ez is egyfajta verseny. A mi verse­nyünkben az a cél, hogy pozi­tív változást hozzunk a sport­ág egészére. Élvezem ezt a sze­repkört és azt, hogy részese le­hetek a Formula-1 megváltoz­tatásának. Beletelik még jó né­hány évbe, mire elérjük, amit szeretnénk, de az irány egyér­telműen jó.” A rajongók tehát nem tehet­nek mást, mint hogy bíznak Brawn munkájában - minden­esetre aki húsz év alatt négy különböző csapatot segített vi­lágbajnoki címhez, biztosan nem a levegőbe beszél. Legkésőbb 2021-ben eljön az igazság pillanata. Zsoldos Barna/NS JEGYZET Vasárnapi csapat Ballai Attila jegyzet@mediaworks.hu Bár leginkább női kézilab­dacsapatokról mondják, hogy olyanok, mint a brit időjárás - ha nem tetszik, semmi gond, holnapra úgy­is megváltozik -, ám az el­múlt héten mintha a ma­gyar és a dán férfiváloga­tott is a bolondját járatta volna velünk. A holnapután kezdődő világbajnokság két tesztmérkőzése közül az el­sőt csütörtökön 33-19-re el­veszítették Miklerék, vasár­nap viszont 28-25-re nyer­tek az olimpiai bajnok el­len, annak otthonában. Előbb jött a rekord nagy­ságú pofon - férfi nemze­ti együttesünk mindeddig csupán egyszer kapott ki ti­zennégy góllal, még 1964. február 16-án, Pozsonyban, Csehszlovákiától 24-10-re -, majd következett a pa­rádé, szünetben nyolcgólos vezetéssel. Ilyenkor bizony nehéz okosnak lenni, nem is tö­rekszünk rá feltétlenül. Bi­zonyos tanulságok azon­ban azért természetesen le­vonhatók. Például az, hogy ha a magyar és a dán gár­da is saját szintjéhez mér­ten hasonlóan teljesít, az­az mindketten tudásuk 90, 70 vagy 50 százalékát ad­ják, akkor valószínűleg ők nyernek. De ha ez az arány 90:70 vagy 70:50 ide, győz­hetünk - tulajdonképpen bármikor, bárki ellen. Ézért is kell kapaszkodni, ellen­féltől és szituációtól függet­lenül, a 90 százalék közelé­be. Ennek az az alapja, hogy az összehangolt, eltökélt vé­dekezés a kapust nem hoz­za kiszolgáltatott helyzetbe, nem lövik tiszta ziccerek­ből rojtosra a hálóját, ebből erőt és hitet merít, felpörög, a kötelező labdák megfogá­sa mellett bravúrokkal építi magát és a csapatát, a hátsó alakzat szilárdsága pedig visszahat a támadásra is. így lehet olimpiai aranyér­mest verni. No meg úgy - és ez a má­sik konzekvencia -, hogy üresjárat nincs, a meccsbe pillanatokra belebambulni is tilos. Teniszben ez a lu­xus belefér, ott az időténye­ző nem számít: ha a jobb já­tékos 0:6, 0:6, 0:5-nél tér észhez, akár onnan is for­díthat. Kézilabdában bez­zeg tíz pocsék perc még öt­ven remek mellett is min­dent tönkretehet. Mindezt azért sem árt az eszünkbe vésni, mert a hét második felében kezdődő világbajnokságon a sorso­lásnak köszönhetően nincs szükség csodára, eszelős bravúrra, „csupán” folya­matos és koncentrált jó já­tékra. Ha a mieink a náluk gyengébb vagy velük leg­feljebb egyenrangú ellen­feleket legyőzik és megelő­zik, már ezzel bejuthatnak a legjobb nyolc közé, ami olimpiai selejtezős kvótával kecsegtet. A feladat teljesíthető. De kizárólag a „vasárnapi” csa­pat számára, amely egyszer sem mondhat csütörtököt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom