Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-05 / 4. szám

2019. JANUAR 5., SZOMBAT Egyetlen feltétel van: aki állít valamit, az alá is tudja támasztani Már nem csak a finnugor elmélet számít Megkezdte működését a Magyarságkutató Intézet, amelynek élére főigazgatót nevezett ki Kásler Miklós az Emberi Erőforrások Minisz­tériumának vezetője. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TÖRTÉNELEM Január 1-jétől megkezdte működését a Ma­gyarságkutató Intézet, amely­nek létrehozását Kásler Mik­lós az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának vezetője kez­deményezte. A tárcavezető korábban több helyen is azt * közölte, az intézet olyan ku­tatásokat végez a magyarság múltjának, nyelvének, erede­tének feltárására, amilyenek­re eddig a tudományos belter­jesség ellenállása miatt nem volt lehetőség. Kásler Mik­lós indoklás szerint rendkí­vül nagy társadalmi érdek­lődés mutatkozik a magyar­ság eredete, nyelve, kultúrá­ja, történelme iránt. Az inté­zet egyik kutatási fókusza a magyarság őstörténetének a feltárása a legújabb kutatási eredmények figyelembevéte­att torzított volt. Most, ami­kor szabad az ország, eljött az idő, hogy mindenki kifejthes­se a véleményét. Egyetlen fel­tétel van, hogy aki állít vala­mit, az alá is tudja támaszta­ni - tette hozzá. Tegnap a szaktárca közle­ményben jelentette be, hogy Horváth-Lugossy Gábor jo­gászt nevezte ki a Magyarság­kutató Intézet főigazgatói tiszt­ségére Kásler Miklós. A pozíci­óra még novemberben pályáza­tot írtak ki, melynek a leadási határideje 2018. december 17. napja volt. Az érvényes pályá­zatokat benyújtókat a tárcave­zető által fékért bírálóbizott­ság hallgatta meg, Kásler Mik­lós a testület véleményét mér­legelve nevezte ki a főigazga­tót, aki több pozícióban is dol­gozott az államigazgatásban, és volt miniszteri kabinetfő­nök is. A főigazgatói tisztség­gel kapcsolatban Kásler Mik­lós a PestiSrácok.hu portál­nak november 30-án azt mond­ta: „Nem a legavatottabb tudóst keressük erre a feladatra, ha­nem egy kiváló szervezőt, aki megteremti a nyugodt, eredmé­nyes munka alapjait.” Magyar hagyományőrzők lovas harci jelenete a bugaci Kurultájon lével. A miniszter a Magyar Demokrata című hetilapnak azt is elmondta: évtizedekig pontatlan információk jutot­tak el az emberekhez a ma­gyarság származásával kap­csolatban. Hozzátette: százöt­ven éve áldatlan vita alakult ki a magyar nyelv eredetének kérdéséről, ez volt a híres­hírhedt türk-finnugor vita. Több mint száz évig arról be­széltek, hogy mivel finnugor a nyelvünk, az eredetünk is finnugor. Idővel azonban ez megváltozott, az 1980-as évek eleje óta már nem ragaszkod­nak a finnugor eredethez. „Megjegyzem, a nyelvelmé­let is csak hipotézis. De hogy akkor kik is vagyunk, arról nem esik szó. A tudomány bi­zonyos rétegei úgy vélték, ez­zel nem is. kell foglalkozni” - indokolta az intézet létreho­zását a Magyar Demokratá­nak a tárcavezető. Kifejtette: a magyar történetírás hosszú évtizedeken keresztül külön­böző fokozatú függőségek mi-HIRDETÉS lakáskultúra WWW.LAKASKULTURA.hu j KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! Pv RRAV-'­Megjelent a Lakáskultúra Otthon, dekoráció, kert, életmód: mindez egv helyen! HIRDETÉS LAKÁSBEMUTATÁS * PRAKTIKUS TANÁCSOK * DEKORÁCIÓ Fókuszban a biztonság HOGYAN VÉDJE OTTHONÁT? Ötletek az űrből MERÍTSEN IHLETET .«„ÁLMAIBÓL! Családi egészség- magazin Minden páros héten hétfőn Ötletek az űrből - Merítsen ihletet gyerekkori álmaiból! Korán ébredők - Téved, aki azt hiszi, télen nálunk nem nyílnak virágok. Vannak növények, melyek fittyet hánynak a hidegre. Papírok bűvöletében - Németh Edina papírcsodáival a lakást is díszítheti. Hétfői magazinunk LAKBERENDEZÉSI MAGAZIN KULTÚRA 11 A világ egyik legnagyobb filozófusára emlékeznek FOLYÓIRAT A Napút folyóirat Emberkép, világkép: Hamvas című kiadványa az ötven éve elhunyt magyar bölcselő, a vi­lág legnagyobb gondolkodói között helyet foglaló, a „világot feltépő” és hagyománytisztelő Hamvas Bélát ünnepli. NINCS MENTSÉG! HAM­VAST TESSEN OLVASNI! - zár­ja sorait Túrái Kamii a Napút folyóirat 2018. decemberi szá­mában közölt, Hamvas-hatás című írásában. Nem tudunk vitatkozni vele. Ahogy ha­lad előre az ember a tanulmá­nyok, konferencia-előadások, Á. fy v -s 7 ÍÜSSTBSZMSÖ személyes hangvételű emlé­kezések, értekezések rende­zett kertjében, úgy bomlik le előtte „a szellem riadalmá­nak” fala, mely eddig a Ham­vas-művek kézbevételétől el­választotta!. Szondi György, a folyóirat főszerkesztője kérdésünk­re kifejtette, hogy a Hamvas Béla-i életmű felbecsülhetet­len értékével, a világirodalom és a szellemtudományok leg­­nagyobbjaiéhoz hasonló jelen­tőségével ő maga is csak e lap­szám összeállításakor szem­besült igazán. Mint mond­ta, a lapnak e sokoldalúsága a szerkesztői szerencse gyü­mölcse is. A főszerkesztő sza­vai nyomán még inkább nyil­vánvalóvá válik, hogy a Napút Hamvas-száma milyen ége­tő hiányt tölt be megjelenésé­vel. A lapszámban szereplő - részben a Hamvas Béla Ala­pítvány által szervezett kon­ferencián, előadás formában elhangzott - tanulmányok, esszék, személyes vallomá­sok és értekezések olyan sok oldalról egészítik ki egymást, hogy képesek egy közös, egy­séges képet adni a hamvasi gondolkodásról, művészetről, sőt: embervoltról. Külön örömöt jelent a fő­­szerkesztő számára, hogy az általa felkért szerzők a lehe­tő legsokszínűbben ragad­ták meg a hamvasi életművet: ’’Weiner-Sennyei Tibor Ham­vas és a zene kapcsolatát, Ba­lázs Géza a hamvasi nyelvel­méletek kincsestárát mutat­ta be. Elegáns és roppant igé­nyes tanulmány született má­sok mellett Báthori Csaba tol­lából, aki Rilke és Hamvas »eszméleti párhuzamait« tár­ta fel, ott van Toót-Holló Ta­más írása Hamvas magyar­ságvíziójáról, vagy Deréky Géza értekezése, mely a Ma­gyarországon még kevéssé is­mert Rudolf Kassner és Ham­vas filozófiai életművének ösz­­szevetését hozza.” Király Eszter 1 4 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom