Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-31 / 26. szám

12 KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN 2019. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK Jogsértő a biztonsági kockázat nélküli bilincselés Könnyű-e a szökés egy kukoricásban? Bíróság döntés: bilincs csak szükség esetén alkalmazható. Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock Százmilliós csalással vádolják a pályázókat (Folytatás az 1. oldalról) HEVES MEGYE A negyed- és ötödrendű vádlottaknak az volt a feladatuk, hogy eltün­tessék a már átutalt támoga­tásokat. A társaság 2012 őszén az Új Széchenyi Terv kereté­ben adott be pályázatot vissza nem térítendő támogatásra, a deutériumcsökkentett víz új­fajta előállítási technológiájá­nak kifejlesztése címén. Per­sze, eszük ágában sem volt megvalósítani azt. Több mint 200 millió forintot kaptak rá. Ennek a kft. a felét hívta le, amit átutalt vele megállapodott vállalkozásoknak, amelyek vi­szont nem szállították le a gyártáshoz a berendezéseket, szoftvereket. A szerződések teljesítése meghiúsult, a part­nerek - külföldi bankszámlá­ra - visszautalták az összege­ket. Ezeket az egyes vádlottak később készpénzben felvették vagy továbbutalták, eltitkolva, hogy a több mint 100 millió fo­rint kihez került. A kapott támoga­tás felét a vádlot­tak készpénzben felvették A vád szerint 2013-ban a ter­heltek cége munkahelyterem­tés ürügyén pályázott támo­gatásra egy Bélapátfalván so­ha meg nem valósított brikett­gyártó üzemhez. Erre 239 mil­lió forintot nyertek el, amelyet csaknem teljes egészében si­került a korábbihoz hason­ló módszerekkel maguknak megszerezniük.- A főügyészség mind azt öt elkövetőt különösen nagy va­gyoni hátrányt okozó, üzlet­szerűen elkövetett költségve­tési csalás bűntettével, emel­lett közülük többeket üzlet­szerűen elkövetett pénzmosás bűntettével és hamis magán­okirat felhasználásának vétsé­gével vádolja - közölte dr. Sza­­lóki Zoltán. - Velük szemben halmazati főbüntetésül bör­tönbüntetésre, mellékbünte­tésül a közügyektől, gazdasá­gi társaság vezető tisztségvi­selője foglalkozástól eltiltásra, s egyesek esetében vagyonel­kobzásra tett indítványt. Sz. Z. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a na­pokban hozott jogerős ítéle­te értelmében jogsértőnek tekintendő a pusztán meg­előző jellegű, kézzelfogható kényszerítő körülmény és ténylegesen meglévő biz­tonsági kockázat nélküli bi­lincselés. Egy 2013-as hat­vani ügyben öt és fél év után született döntés. Munkatársunktól szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu. HATVAN, BUDAPEST Több mint fél évtizedre visszanyúló jog­vita végéhez ért a közelmúlt­ban a Fővárosi Közigazga­tási és Munkaügyi Bíróság. A per kezdeményezője a Ma­gyar Helsinki Bizottság volt, amelynek ügyfele panaszt tett jogsértő megbilincselése miatt, de a bűnüldöző testü­let ezt elutasította. Az indok­lás szerint nem volt semmi ki­vetnivaló a hatvani egyenru­hások intézkedésében. A feltárt adatok arról szól­nak, hogy 2013 júliusában Hatvan határában a rendőrök kukoricacímert gyűjtő embe­rekkel szemben jártak el. Kö­zülük két hátrabilincselt fér­fit bántalmaztak, az egyikük­nek eltört a bordája is. A meg­bilincselt férfiak azonnal pa­naszt is tettek a hatósági in­tézkedéssel szemben. Egyi­küket ugyan nem bántalmaz­ták a bűnüldözők, de azonnal megbilincselték, és órákon át tartották bilincsben indoko­latlanul. Ő ezt panaszolta meg, a rendőrség azonban nem is­merte el hibáját. A benyújtott panasz nyomán az ügyész­ség arra az álláspontra jutott, hogy nem lehet vádat emelni az intézkedők ellen. A sértet­tek ezért pótmagánvádas el­járást indítottak, amelyben a vádat Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte. A büntetőbíróság bizonyí­tottnak találta a panaszosok verését. Ezek után 2016-ban az egyik rendőrt egy év és hat hónap letöltendő szabadság­­vesztésre és közügyektől el­tiltásra, két társát pedig fel­függesztett szabadságvesztés­re és lefokozásra ítélték. Az el­múlt esztendőben az egyik sértett polgárnak kártérítést is megítélt a bíróság. Ám ez a határozat még nem jogerős. Az öt és fél évig tartó, há­romszor megismételt eljárás­ra most tett pontot a bíróság. A per során a rendőrség legin­kább a szökés veszélyével ér­velt. Ezt olyan rendőrkapitá­nyi jelentésre alapozták, ami egy évvel az eset után - te-A Magyar Helsinki Bizottság évtizedek óta dolgozik azon, hogy a rendőrök a bilincse­lést csak szükséges esetben és arányosan alkalmazzák. Ebben fontos szerepet kap­hat, hogy e kényszerintézke­dés megítélésének egysé­ges hazai bírósági gyakorla­hát a panaszeljárás közben - készült. Ezt a bíróság nem te­kintette elfogadható bizonyí­téknak, már csak azért sem, mert más, korábbi rendőri je­lentések arról szóltak, hogy a sértett együttműködő volt. A rendőrség arra is hivatko­zott, hogy az eljárás alá vont emberek többen voltak, mint a kiérkező rendőrök. Ezzel szemben a tény - érvelt a bí­róság -, hogy két nőt és egy férfit nem bilincseltek meg, tehát őket nem tartották „ve­szélyeseknek”, vagyis az öt rendőr uralni tudta a helyze­tet. Az is szóba került, hogy a ta alakuljon ki. Ez még nincs így. Ezért is lehet nagy jelen­tősége annak a strasbourgi bíróság előtt fekvő ügynek, amelyben a TEK által órá­kon át „preventiven" hátrabi­lincselt panaszosokat a Ma­gyar Helsinki Bizottság kép­viseli. kukoricásban könnyű elszök­ni. Erre a bíróság úgy érvelt, hogy a környezeti körülmé­nyek önmagukban nem indo­kolják a bilincselést, csak ak­kor, ha társul hozzájuk vala­milyen konkrét, az intézke­dés alá vont személyében rej­lő körülmény. A Magyar Helsinki Bizott­ság keresetében a Kúria egyik eseti, de elvi élű döntésére hi­vatkozott: konkrét körül­ménynek kell alátámasztania a bilincselés törvényben meg­határozott okát, és távoli, csak elképzelhető lehetőség nem indokolhatja. A pusztán meg­előző jelleggel, kézzelfogható kényszerítő körülmény, tény­legesen meglévő biztonsági kockázat nélküli bilincselés jogsértő. A korábbi ítéletet hi­vatkozási alapnak tekintette a közigazgatási bíróság is, és ebből levezette: ha nincsen a bilincselésre okot adó konkrét körülmény, márpedig a rend­őrség nem tudott ilyet bizonyí­tani, akkor jogszerűtlen a bi­lincselés. Hatékony volt a tüzek megelőzését célzó munka HEVES MEGYE Tavaly kiemelten kezelték az aratási munkála­tok, a kéménytüzek, a szén­­monoxid-mérgezések, a sza­badtéri, valamint halálos tűz­esetek megelőzését célzó la­kossági tájékoztató kampánya­ikat - ezt állapította meg a He­ves Megyei Tűzmegelőzési Bi­zottság, amely szerdán tartot­ta meg éves ülését. Az esemé­nyen tizennégy szervezet kép­viselője vett részt. A szakmai tanácsadó, javaslattevő, kom­munikációs szervezet már ha­todik éve az emberi élet védel­mét, a tűzesetek megelőzését és a károk mérséklését tűzte ki célul megyénkben. Minél több Heves megyei lakost akarnak megszólítani A testület beszámolójából kiderült, a fő cél az volt, hogy ismeretterjesztő tevékenysé­gükkel a lakosságot minél szé­lesebb körben elérjék. A gré­mium több mint százötven helyszínen jelent meg 2018- ban bemutatósátorral, gyer­mekek és felnőttek számá­ra készült tájékoztató kiadvá­nyokkal, képviseltette magát a megye jelentősebb rendez­vényein, a katasztrófavédelem által szervezett gyakorlatokon. A jelenlévőkkel ismertet­ték az idei munkatervet. A bi­zottság kiemelt feladata lesz, hogy minél több lakost sike­rüljön megszólítani, s felhívni a figyelmüket a prevenció és a tűzvédelmi szabályok betartá­sának fontosságára. Kiemel­ték a felszólalók, hogy egyre több háztartásban használnak szén-monoxid-vészjelzőt és füstérzékelőt, ezáltal a tavaly­­előttinél több tűzoltó vonult az említett eszközök riasztása nyomán. De alkalmazásuk ré­vén csökkent a halálos kime­netelű esetek száma is. A rendezvény zárásaként hangsúlyozták, a céljaik eléré­séhez az idén is komoly meg­előzési munkára lesz szük­ség, a tájékoztatási munkába be kell vonni a média, s a kö­zösségi oldalak felületeit, hogy még,szélesebb kört tudjanak elérni a tájékoztatókkal. M. H. Egységes bírói gyakorlat szükséges Veszélyes áruk vasúti szállításáról, a vészhelyzetekről bővítették ismereteiket a tűzoltók Jelölés, speciális kódok, sikeres felszámolás GYÖNGYÖS A vasúti veszélyes áru szállítása közben bekövet­kező veszélyhelyzetek minél hatékonyabb elhárítása érde­kében tartott gyakorlati kép­zéssorozatot a Gyöngyösi Ka­tasztrófavédelmi Kirendelt­ség - tájékoztat honlapján a Heves Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság. Az oktatás még az elmúlt év­ben kezdődött, s az idén a na­pokban fejeződött be. Ezeken a foglalkozásokon a hatvani és a gyöngyösi hivatásos tűz­oltók részletesen megismer­kedhettek a veszélyes áruk vasúton történő szállításának (rövidítve: RID) a sajátossága­ival. Iparbiztonsági felügyelő mutatta be a résztvevőknek eltérő helyszíneken, hogy mi­lyen jelöléseket alkalmaznak az ilyen típusú termékeket fuvarozó vasúti járműveken - elsősorban a tartálykocsi­kon -, továbbá, hogy melyek a műszaki követelményeknek megfelelő speciális kódok, s a szállított anyagra vonatkozó nélkülözhetetlen fuvarokmá­nyok. A különleges tanfolyam cél volt a haváriaesemények során elsődleges beavatko­zást végző hivatásos tűzoltók szakmai ismereteinek bővíté­se, az egyes vegyi anyagok ál­tal előidézett veszélyhelyze­tek felszámolására fordított idő csökkentése, ezzel a haté­konyság növelése, valamint a lakosságvédelmi intézkedé­sek során hozott döntések se­gítése. Tavaly történt meg, hogy a hatvani vasútállomáson meg­sérült egy vasúti tartályko­csi, amiből azután sósav folyt ki. Ez az eset is azt igazolta, hogy igen nagy szükség van a beavatkozók szakmai tudá­sának folyamatos bővítésére, hiszen a veszélyes áru szál­lítása olyan speciális terület, ahol egy káresemény során a lakosság és a környezet védel­me kiemelt jelentőségű, a fel­számolás hatékonysága akár létkérdés is lehet. Az oktatásokon részt vevő tűzoltók visszajelzései pozi­tívak, a képzéseken olyan új ismeretekkel bővült szakmai tudásuk, melyek alkalmazá­sával a beavatkozások még ha­tékonyabbá tehetők. A képzéssorozatot követő­en a káreseményekhez vonuló tűzoltó járműveken elhelyez­tek olyan speciális anyago­kat, amelyek alkalmazásával a veszélyes anyagok szabadba kerülése egy tartályrepedés, vagy -kilyukadás esetén rövid időn belül, ideiglenesen meg­szüntethető. Sz. Z. Felsorakoztak a képzésre a tűzoltók Fotó: Gyöngyösi KVK )

Next

/
Oldalképek
Tartalom