Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-31 / 26. szám

2018. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Timmermans nem tagadta, hogy Soros embere Kampányesemény Strasbourgban Frans Timmermans, a baloldal csúcsjelöltje Fotó: AFP A kormány célja növelni az egészséges évek számát BUDAPEST Végigkíséri az em­ber életét az alapellátás, ezért fontos, hogy ott induljanak el a népbetegségek megelőzését célzó intézkedések - mond­ta az egészségügyi államtit­kár tegnap. Horváth Ildikó egy háziorvosoknak rendezett szakmai napon arról beszélt, hogy az 5,8 milliárd forintos kerettel meghirdetett házior­vosi praxisközösségeknek szó­ló pályázat célja, hogy növelje az egészségben eltöltött évek számát, s felmérje a szív- és érrendszeri, a daganatos meg­betegedések rizikófaktorait, il­letve a gyermekek egészségét befolyásoló tényezőket. A háziorvosnak és az alap­ellátásban dolgozó többi sze­replőnek - védőnő, házi gyer­mekorvos - van alkalma, le­hetősége beavatkozni, fi­gyelni a célzott prevencióra. A szakmai irányító az Álla­mi Egészségügyi Ellátó Köz­pont (ÁEEK) és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet lesz. Gondos Miklós, az ÁEEK főigazgatója elmond­ta: a prevencióba a lakosságot is be kell vonni. Andréka Pé­ter, a kardiológiai intézet fő­igazgatója tudatta, hogy az el­múlt években csökkent a kar­­diovaszkuláris halálozás Ma­gyarországon, de ez főként a technológia és a gyógyszeres kezelések fejlődésének kö­szönhető. MW A magyar kormány nem vett részt a tegnapi strasbourgi vitanapon, amelyet az Euró­pai Parlament bevándorlás­párti többsége szervezett hazánk elítélésére. Orbán Viktor kormányfő jó előre le­szögezte, az ülésre „Soros­féle bevándorláspárti politi­kusok kampányeseménye­ként” tekint. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu STRASBOURG Lapzártánkkor még zajlott a vita az Európai Parlamentben, amelynek té­mája és célpontja a bevándor­lást elutasító Magyarország volt. A bevándorláspárti eu­rópai képviselők borítékolha­tó módon elítélték hazánkat, büntetést, elszámoltatást he­lyezve kilátásba. Éppen ezért Órbán Viktor miniszterelnök már napokkal ezelőtt leszö­gezte: a magyar kormány nem megy el Strasbourgba, mert az egész uniós parlamenti ülésre „Soros-féle bevándorláspárti politikusok kampányesemé­nyeként” tekint, amihez nem kíván asszisztálni. A vitát úgy kommentálta: „a bevándorlás­párti európai uniós képviselők egy könnyű autodaféra jönnek össze, ahol a nekik nem tetsző országot - ez most éppen Ma­gyarország - majd jól elítélik”. Megjegyezte, azért sem érde­mes részt venni rajta, mert „öt hónap múlva ezek az emberek „Őszintén szólva akkor kez­denék igazán aggódni, ha Or­bán Viktor dicsérne” - jelentet­te ki az Európai Bizottság első nincsenek sehol, ez egy kifu­tó modell, új parlament jön”. A magyar kormányfő arról is beszélt, hogy az európai balol­dalnak, „a bevándorláspártiak fő erejének” az európai vá­lasztási csúcsjelöltje, Frans Timmermans, az Európai Bi­zottság első alelnöke „Soros alelnöke szerdán Brüsszel­ben, arra reagálva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Soros György emberének nevezte. György embere”. Orbán Viktor ezt úgy értékelte: Soros most már nyíltan is el akarja foglal­ni az európai intézményeket. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a strasbourgi vita előtti sajtó­­tájékoztatóján elmondta: ami­kor az elmúlt években volt tét­je és „egy minimális szintű ko­molysága” egy Magyarország­ról szóló brüsszeli vitának, akkor azon a miniszterelnök mindig személyesen részt vett és megvédte Magyarországot. Ez az esemény azonban sem­milyen szempontból nem ve­hető komolyan, pontosan tud­juk, mi történik: Soros embe­rei, a bevándorláspárti politi­kusok mondvacsinált hazug­ságokkal támadják hazánkat. Mint mondta, ebben főszerep­lő lesz Judith Sargentini mel­lett Frans Timmermans is, aki az Európai Bizottság tag­jai közül a legtöbbször talál­kozott Soros Györggyel, és aki az európai szocialisták csúcs­jelöltje. Hidvéghi Balázs ki­emelte: a Magyarország elle­ni támadás valódi oka, hogy a magyarok nemet mondtak a bevándorlásra. HÍREK Mit szeretne London? BREXIT Ragaszkodnak közös álláspontjukhoz eddigi nyilat­kozataik alapján az Európai Unió intézményeinek vezetői és képviselői, miszerint nem tárgyalható újra a brit EU-tag­­ság megszűnésének feltétel­­rendszeréről szóló szerződés, ahogy benne az úgynevezett ír-északír tartalékmegoldás sem. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnö­ke ismét arra szólította fel a brit kormányt, hogy mihama­rabb tegye világossá szándé­kait a következő lépéseket illetően. MW Sarkvidéki hideg az USA-ban AMERIKA Sarkvidéki hideg tört kedden az Egyesült Ál­lamokra, helyenként mí­nusz 40 Celsius-fokos hide­get mutattak a hőmérők. Az Egyesült Államok kétharma­dát - az északi és a közép­nyugati államokat, a Nagy-ta­vak vidékét, a keleti partvi­déket - sűrű hóesés és na­gyon fagyos időjárás jellemzi. Chicagóban az ABC televízió előrejelzései szerint például hidegebb lesz, mint a Déli­sark egyes vidékein. A közép­nyugati államokban várható­an mínusz 40-46 Celsius-fok alá süllyed majd a hőmér­séklet, Wisconsin és Illinois államokban 30-65 centimé­teres hótakaróra lehet szá­mítani, és szerdától havazik még a déli Alabamában és Mississippiben is. MW „Aggódnék, ha Orbán dicsérne” Beleszólt az Emberi Jogok Európai Bírósága is Hét ország fogadja be az afrikai migránsokat Maduro elnök országa lélektani hadviselés célpontja lett Fotó: AFP Hidegháború Venezuelában ITÁLIA Szijjártó Péter külgazda­sági és külügyminiszter sze­rint az Európai Unió az afrikai országokkal való együttműkö­dést rossz perspektívába he­lyezi. A tárcavezető azután nyi­latkozott a köztévének, hogy a keddi nap folyamán tárgyalt Osman Saleh Mohammed erit­­reai külügyminiszterrel. Szij­jártó hangsúlyozta: eritreai kol­légája „a magyar migrációs po­litikával ért egyet”, mert ha ha­zájából eljönnek az emberek, akkor nem lesz, aki felépít­se Eritrea modern gazdaságát. Szijjártó szerint Európa bizton­sága Afrikában kezdődik. Pél­daként említette, hogy amióta Líbia destabilizálódott, azóta az országon keresztül akadály nélkül éri el a migráció Afrika délebbi részeiből a kontinens északi partjait, ahonnan hajó­ra szállnak a migránsok és jön­nek Európa irányába. A migráció veszélyezteti leginkább az európai embe­rek biztonságát - nyilatkozta Benkő Tibor honvédelmi mi­niszter az MTI-nek. A minisz­ter kifejtette: Európa - és ben­ne Magyarország - biztonság­­politikai szempontból új sza­kaszba lépett. Európa vezetői­nek komolyan kell vennie a kontinens és az európai embe­rek biztonságát fenyegető új típusú biztonsági veszélyeket, amelyek közül legsúlyosabb a migráció - hangsúlyozta. Mindeközben úgy tűnik, véget ért a 47 illegális mig­­ránst szállító Sea Watch nevű mentőhajó kálváriája. Matteo Salvini olasz belügyminisz­ter korábban leszögezte: csak akkor köthet ki a hajó Olasz­országban, ha utasait azon­nal útnak indítják Németor­szág vagy Hollandia felé. A Sea Watchot ugyanis egy német ci­vil szervezet bérli és holland lobogó alatt hajózik. Az ügybe beavatkozott a strasbourgi Em­beri Jogok Európai Bírósága is: tegnap arra kötelezték az olasz hatóságokat, hogy biztosítsa­nak élelmet, ivóvizet, illetve or­vosi ellátást a tengeren hány­kolódó bevándorlók számára. Tegnap délutánra kiderült: partra szállhatnak a hajón veszteglő bevándorlók. A mig­ránsokat hét európai uniós or­szág között fogják szétosztani - jelentette be Giuseppe Conte olasz kormányfő. A menekül­teket Olaszország mellett Né­metország, Franciaország, Por­tugália, Románia, Málta és Lu­xemburg fogja befogadni. MW A románok is ellenzik az Eli javaslatát BUKAREST Teodor Melescanu román külügyminiszter az AFP-nek adott interjújában ki­jelentette: ellenzi azt az uniós javaslatot, hogy a jogállami­ságot veszélyeztető tagálla­mok számára csökkentsék az EU-támogatásokat. „Ha vala­ki megmondja nekem, milyen kritériumok határozzák meg a jogállamiságot, kész leszek er­ről vitázni” - jelentette ki. Az Európai Parlament ja­nuár közepén nagy többség­gel fogadta el azt a javaslatot, amelynek értelmében felfüg­gesztenék, illetve csökkente­nék az uniós alapokból törté­nő kifizetéseket azon kormá­nyok számára, amelyek aka­dályozzák az igazságszolgál­tatás munkáját, vagy nem küzdenek a csalás és a kor­rupció ellen. Az Európai Bi­zottság által benyújtott javas­latot most az Európai Unió Ta­nácsában is meg kell vitat­ni, ahol a tagországok kormá­nyai képviseltetik magukat. Melescanu szerint azonban az uniós alapok nem „aján­dékok”, hanem olyan alapele­mek, amelyeken az EU egész filozófiája nyugszik. A román külügyminiszter konkrétan védelmébe vette Lengyelországot és Magyaror­szágot, amelyek ellen az uniós alapszerződés 7. cikke alapján, „a jogállamiság súlyos meg­sértése miatt” indult eljárás. „A párbeszéd folytatását támo­gatom, hogy lehetővé tegyék a két ország számára érveik be­mutatását” - mondta. MW VENEZUELA A harmadik világ­háború rémképe is felsejlett tegnap a nemzetközi sajtóban, miután Oroszország és Irán ki­jelentette, hogy amerikai kato­nai beavatkozás esetén kiáll­nak Nicolás Maduro venezue­lai elnök mellett. A kedélye­ket John Bolton amerikai nem­zetbiztonsági tanácsadó jegy­zete borzolta fel, amely sze­rint az Egyesült Államok öt­ezer katonát küldene Kolum­biába, a válság sújtotta Vene­zuela szomszédságába, ha a caracasi kormányzat nem is­meri el a Nyugat által támo­gatott Juan Guaidó ideiglenes elnök hatalmát. Bolton leszö­gezte, az Egyesült Államok ve­zetése szerint minden megol­dás elképzelhető. A kijelentés után Szergej Lavrov orosz és Mohamed Dzsavád Zaríf irá­ni külügyminiszter telefonon beszélt egymással, a kiszivár­gott hírek szerint a két tárca­vezető arról egyeztetett, hogy ha kell, összefognak Ame­rika ellen a jelenlegi elnök, Nicolás Maduro védelmében. Oroszország és Irán nemcsak gazdaságilag, hanem kato­nai szempontból is jelen van a dél-amerikai országban. Moszkva már a múlt hónap­ban mintegy négyszáz zsol­dost küldött a caracasi veze­tés biztosítására, a katonák a hírhedt orosz félkatonai szer­vezet, a Wagner-csoport al­kalmazásában állnak. Irán pedig december elején egye­zett meg Nicolás Maduróval, hogy márciusban három ha­dihajót vezényel a dél-ameri­kai ország partjaihoz. A hatalmon lévő elnök több fronton támadja ellenfelét: a ve­nezuelai legfelsőbb bíróság teg­nap megtiltotta a magát az or­szág ideiglenes elnökévé nyil­vánító Juan Guaidónak, hogy elhagyja az országot, továbbá zároltatta bankszámláit. Ma­duro elnök maga úgy reagált a helyzetre: „Ne engedjük, hogy Vietnám megismétlődhessen Latin-Amerikában!” Maduro szerint országa médiaháború és lélektani hadviselés célpont­ja. MW Szétosztják a hajón utazó illegális bevándorlókat Foto: AFP

Next

/
Oldalképek
Tartalom