Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-28 / 23. szám

4 GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 2019. JANUÁR 28., HÉTFŐ HÍREK Túlméretes jármű érkezik GYÖNGYÖS Túlméretes jármű miatt kell körültekintőbben vezetniük a városban autó­zóknak. A polgármesteri hi­vatal Városfejlesztési és Vá­rosüzemeltetési Igazgató­sága tájékoztatja a lakossá­got, hogy előreláthatóan feb­ruár 5-én az éjszakai órák­ban túlméretes jármű halad át a város területén a 3. szá­mú főút, a 24. számú főút, az Egri út, a Szurdokpart út sza­kaszon. H. É. Vujity Tvrtko: célokért kell élni GYÖNGYÖSPATA Vujity Tvrtko volt a művelődési ház vendége a napokban. Az ismert újság­író előadásában a világ szá­mos tájára elkalauzolta a kö­zönséget és motivációs elő­adását rengeteg nevetéssel, kalanddal fűszerezte. H. É. Jégre lépni szabad! SÁSTÓ Meghízott a tó jege az elmúlt napokban így már használhatják a látogatók. A tizennégy és fél centimé­teres jégvastagság lehető­vé teszi a befagyott tavon a csúszkálást, korcsolyá­zást, tájékoztatnak a Sástói Turisztikai Központ munka­társai. H. É. Telt ház a Vachott-matinén GYÖNGYÖSHALÁSZ Megtelt a napokban a község könyv­tára, ugyanis sokan voltak kí­váncsiak a gyöngyösi Vachott Kör előadására. A kétszáz év­vel ezelőtt Gyöngyösön szüle­tett Vachott Sándor, a XIX. szá­zad jeles költője. Az évforduló alkalmából „Boldog bús éve­ink" címmel a szerző életéről és munkásságáról meséltek a kör tagjai, Molnár G. Krisztina, Petrovics Éva és Karácsondi Imre. H. É. A harcos gyógyító hite és kitartása sokaknak segít Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu- Korábban a sportban elért tel­jesítményeiről lehetett olvas­ni, mi lett az egykori szenvedély­­lyel?- Szenvedély maradt, csak másban teljesedett ki. Ami­be eddig belekezdtem, igye­keztem a legjobb tudásom sze­rint - sőt sokszor mindent fel­áldozva - véghezvinni. így volt ez a sportban is, de most már látom, hogy az életem minden szakasza ahhoz segített hozzá, hogy oda jussak, ahol most va­gyok. Azt mondhatom, hogy az eddigi életem egy út volt. De sokat köszönhetek a sportnak, sok mindenre megtanított, bár kezdetekben minden nap küz­dés volt. Kislányként félénk, visszahúzódó típus voltam, amikor elkezdtem edzeni kitel­jesedtem, önbizalmat kaptam, hitet, hűséget és elhivatottsá­got tanultam. Négy éve hagy­tam abba teljesen az edzése­ket, de sokkal korábban érez­tem, hogy más a küldetésem.- Mi a küldetése? Mivel foglal­kozik?- Tíz éve alakult a város­ban a Szellemi Alkotóműhely, amely egy klub és amelynek je­lenleg is a vezetője vagyok. Itt sok jó emberrel közösen dolgo­zunk magunkon, pozitív törté­neteinkkel segítjük egymást, gyógyulunk, erőt és támoga­tást adunk. Sokat jótékonyko­dunk, rászorulóknak, külön­böző egyesületeknek, szerve­zeteknek is segítünk. Hatvan-Tímea egy Szellemi Alkotóműhelyt hozott létre Gyöngyösön 2009-ben ban a Tízezer Ütés Napja ren­dezvény támogatói voltunk, amelyen a fogyatékos gyerme­kek számára gyűjtöttünk, de folyamatosan segítjük a gyön­gyösi Delfin Gyereknap meg­rendezését és az Új Nap Egye­sület Állatmenhely számára is adakoztunk már. Jelenleg több mint száz a taglétszám és ha­vonta találkozunk.- Hogyan jutott el a fizikai harc­tól a szellemi gyógyításig?- Mindig is kerestem vala­mit és a körülöttem élők min­dig különcnek tartottak. Gye­rekként sokszor éreztem ma­gam egyedül a közösségek­ben. Hamar megfogalmazó­dott bennem, hogy gyógyíta­ni szeretnék. Ezért is válasz­tottam Hatvanban a középis­kolát, mert egészségügyi kép­zésre akartam járni, de be­láttam nem igazán az én vi­lágom. Az edzések maradtak, már segédedzőként is tevé­kenykedtem akkoriban, majd Pestre kerültem. Hiszem, hogy nincsenek véletlenek, ahogy a harcművészetet egy plakáton láttam meg, így fordultam a spiritualitás felé. A főváros­ban ismerkedtem meg a most már 17 éves nagylányom édes­apjával is, de aztán hazajöttem Gyöngyösre. A kétezres évek elején édesapám halála után pedig éreztem, valami meg­Fotó: Czímer Tamás változott bennem, körülöttem. Azóta igyekszem az embere­ken segíteni.- Nem érte vád ezzel kapcso­latban?- Természetesen voltak, akik rosszindulatúan közeled­tek, de számomra a több száz pozitív visszajelzés és boldog ember köszöneté többet ér, ahogy az is, hogy ismeretlenek keresnek fel az ország távolab­bi pontjairól, sőt külföldről is. A klubunk évekkel ezelőtt alig húsz emberrel indult, most pe­dig már annyian vagyunk, hogy az összejöveteleinkhez egy jóval nagyobb helyiséget bériünk a belvárosban. GYÖNGYÖS Simon Tímea Nóra életét tizenhat éven át meg­határozta az aktív sport. A japán alapokon nyugvó, de magyar fejlesztésű harcmű­vészetet korán megtanulta és középiskolásként oktat­ta is, ám édesapja halálával fordulatot vett az élete. Idén tizedik éve vezeti a mátraal­jai városban segítő klubját. Madárbaráttá szeretne válni a kisnánai iskola KISNÁNA A Szent Imre Általá­nos Iskola nagyszabású ma­dárbarát projektet indított. A program célja, hogy meg­ismertesse a madárbarát kert kialakításának teendőit, a la­kossági madárvédelem he­lyes módszereit, illetve a ter­mészet tiszteletére nevelje a gyerekeket. Az akció első lé­péseként a napokban a téli madárvédelem témában tar­tott két szakember interaktív foglalkozást a település fiatal­jai számára.- A projekt szakmai vezető­je, Molnár Anna biológus és Golen Gerhárd, a Bükki Nem­zeti Park természetvédelmi őre látogatott el iskolánkba és hasznos tanácsokkal látta el a gyerekeket - tudatta az igaz­gató. Szlama Tiborné elmond­ta, hogy már az idei tanév­ben készültek erre a projekt­re, ugyanis nem titok, hogy a Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület kitün­tető Madárbarát iskola címé­re pályáznak. Madárbarát növényeket ültettek a kertbe- Korábban már elültet­tük az iskolakertbe a madár­barát növényeket, mint pél­dául a fekete bodza, madár­berkenye, tűztövis, amelyek fészkelőhelyet biztosíthatnak, illetve bogyóik rendkívül von­zó táplálékot nyújtanak a ma­darak számára. Most különbö­ző típusú mesterséges madár­odúkat, veréblakótelepet, mű­­fecskefészkeket, madáritatót és denevérodúkat helyeztünk ki a mintakert fáira és az épü­let falára - sorolta az intéz­ményvezető. H. É. Etetőket raktak ki Fotó: beküldött Új helyen, de továbbra is gyönyörű környezetben folyik a tanítás az alapítványnál Jutalomtorta és síelés jár a sikeres vizsgáért MÁTRAFÜRED Szánkózás, ki­rándulás és síelés is az e he­ti program része a magánta­nulói csoport gyermekeinek, ugyanis nemrégiben mind­annyian sikeresen letették a félévi osztályozó vizsgá­jukat. A tanárnő pedig ju­talomként még tortát is sü­tött a nebulóknak. Kevés is­kolában kapnak a gyerekek pedagógusaiktól ennyi sza­badidőt és hasonló ajándé­kokat, de a lövő Oktatásá­ért Alapítvány iskolájában ez természetes, mondja Sza­bó Andrea. A tanárnő sze­rint a családias légkör jó ha­tással van a gyermekek fej­lődésére és teljesítményére, ahogy a hegyvidéki környe­zet is, mert gyakran járnak kirándulni az erdőbe vagy a patakhoz és az új helyüknek köszönhetően az udvarukat is rendszeresen kihasznál­ják, ám naponta relaxálnak is.- Nincsenek kötelező fel­adatok, nem szoronganak a gyerekek, szeretnek isko­lába járni és bármit bátran megkérdezhetnek. Ha érdek­li őket valami, akkor arról be­szélünk, a tanítás interaktív folyamat, játékos foglalkozá­sokon keresztül szívják ma­gukba a tudást. Hozzáteszi azt is, hogy a Nemzeti alaptanterv szerint, de magántanulóként tanítják a gyerekeket. A csoport szeptemberben kezdte meg működését ak­kor még ideiglenes helyen, a mátrafüredi tábor ebédlőjé­ben rendezkedtek be alig né­­hányan. Azóta a létszám és a helyszín is változott, ezt már Novák Edit, a Jövő Oktatásá­ért Alapítvány elnöke ecse­teli, hozzáfűzve, hogy né­hány hónapja költöztek be a település központjába és foglalták el végleges helyü­ket az Üdülősor utcai ingat- Szívesen járnak ide iskolába a gyerekek Fotó: Czímer Tamás lanban.- Ez egy családi ház egy kö­zel 1100 négyzetméteres tel­ken, amely tele van hatalmas fákkal és nagy örömünkre a háznak egy aránylag nagy te­rasza is van. Már kezdetektől terveztük ezt az ingatlant meg­vásárolni, mert ez a beruházás nemcsak a gyermekek minden­napjait teszi komfortosabbá, hanem a leendő tanulóink szá­mára is jut hely bőven - tudatja. Kitér arra is, hogy nagycso­portos óvodások számára meg­hirdetett foglalkozásaik egy­re népszerűbbek, ugyanis már nyolc-tíz kisgyermek jár rend­szeresen hozzájuk a környező településekről. H. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom