Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-26 / 22. szám
4 szempont helyőrség ADY-VERSEK TOVÁBBÉLÉSE A MAGYAR ZENETÖRTÉNELEMBEN Kis Petronella Ady Endre verseiről viszonylag kevesen tudják, hogy utóéletük nem csupán a modern és posztmodern magyar irodalomra korlátozódik, hanem zenetörténeti hatásuk is óriási, hiszen műveinek feldolgozása jóval nagyobb mennyiségű zeneművet inspirált és eredményezett, mint ahogy azt ma gondolnánk. Vers és dallam kapcsolata évezredes hagyományokra tekint viszsza, mivel a költészetnek az egyik esszenciális összetevője mindig a ritmus és a zeneiség volt. A legnagyobb magyar költők zenei úton történő népszerűsítésére akár évszázadok múltán is találhatunk példát (pl. Kölcsey- vagy Berzsenyi-versek feldolgozása), a két művészeti ág találkozásának komplexitásával pedig sokkal szélesebb közönséget érhetnek el a költők és a zeneszerzők, beleértve a fiatalabb, középiskolás korosztályt is. Szintén kevésbé köztudott tény Adyval kapcsolatban, hogy muzikalitása kimondottan fejlett volt, fiatal korában, 1897-től zenekritikusi tevékenységet folytatott debreceni lapoknál. Már költői pályájának kezdetén megihlette kortársait (a szabadkai Lányi Ernő, akinek leghíresebbé talán a Szeretném, ha szeretnének című átdolgozása vált, már akkor megzenésítette iféhány versét, amikor irodalmi körökben még heves viták folytak arról, ezek valóban versnek tekinthetők-e), később pedig dalok, kórusművek százait teremtik meg művei. Csáth Géza sorai - aki zenekritikai tudósításokat publikált az 1900-as évek első évtizedében megrendezett Ady zenei estekről és maga is tizenegy dalt komponált verseire, az ismertebbek közül például A halál rokonát - szemléletesen összefoglalják, miként hatottak és hatnak a zeneszerzőkre a mai napig ennyire inspirálóan szövegei: ,Ady Endre verseihez muzsikát komponálni csábító vállalkozás. [...] kívánják a muzsikát, izgatják a zeneszerzőt. A versek hangulata különös, egyszersmind mély, intenzív. Valamenynyinek speciális érzésvilága van, amely az érzelmi szférának csak egy-egy aránylag kisebb területére vonatkozik, de itt azután fenékig fölkavaija a talajt. Idézni szeretném az ő Kifelé megyek kezdetű versét, ahol Ady a motívumokat olyan biztos drámai hatással építi egymásra, hogy ez a rövid vers a maga egyetlen vezérmotívumával önkéntelenül is egy tematikusán fejlesztett - jól és biztosan fejlesztett! - zenedarabot juttat eszünkbe.” Sonkoly István hegedűművész tanulmánya szerint az Ady-verseknek sokszor népdalszerű a ritmikája, Az én magyarságom hat szótagú tercinái pedig menüettszerű ütemben íródtak. Az első Ady-műdalok szerzője Reinitz Béla volt (nagyjából ugyanabban az időben pedig Beretvás Hugó és Farkas Ödön), aki életében összesen több mint száz dalt komponált a költő szövegeire. Ady költészetének forradalmi hevülete lelohad, ellágyul énekeiben, a tragikusan magyar hangvételű versek könnyed kabarédalokká válnak. Reinitz népszerűségét könnyen érthetőségének, népdalos stílusának köszönhette, és zeneszerzők egész sorát sarkallta más Ady-szövegek megzenésítésére: Bartók Béla például az első öt saját Ady-dalát (Három őszi könnycsepp, Egyedül a tengerrel, Őszi lárma, Az ágyam hívogat, Nem mehetek hozzád) neki ajánlotta. Reinitzcel ellentétben Bartók forradalmi lendülettel, víziószerű látomásokban jeleníti meg Ady felfokozott és kitörni vágyó érzelemvilágát. Rá kevésbé jellemző a pentatonizálás, disszonanciakezelése szokatlan, hangzatfűzései merészek, innovatívak, hangismétlései pedig a zongorakísérlet dominanciájával melodramatikus hangulatot árasztanak. Kodály Zoltán első Ady-dala, a Sírni, sírni, sírni a kitartott és ismétlődő hangzatok komorságával szinte szavalóének-szerűvé válik, befejező szakasza az emberi sírás zenei aláfestése. A viharos érzelmi állapotok intenzitásának kifejezésére legalkalmasabbnak a tömegkórust érezte, egyik leghíresebb alkotása a Fölszállott a páva alapján írt háromszólamú férfikari műve. A leghíresebb Ady-verseknek számos feldolgozása született, az Őrizem a szemedet többek között Róth Béla, Reinitz Béla, Hodula István, Hajdú István, Horusitzky Zoltán és Pongrácz Zoltán is megzenésítette különböző évtizedekben, más-más zenei kifejezésmódban. Számos Farkas Ödön- és Kodály Zoltán-tanítványt is inspiráltak a mesterek munkái, de Fancsali János szerint más zeneszerzők hagyatékában is akadnak még Ady-dalok kéziratos formában. Az ezredforduló utáni Ady-kompozíciók termése a korábbiakhoz hasonlóan gazdagra sikeredett. 2004-ben jelent meg Cseh Tamás Ady albuma, 2011-ben a Role zenekaré ugyanezt a címet viselte, 2014- ben pedig Földes László Hobo lemeze látott napvilágot Ady Endre: A fóltámadás szomorúsága címmel. Egyikük sem elsősorban a népszerű Ady-verseket dolgozza fel. Utóbbi a Nemzeti Színház előadásából összeállított anyag. Hobo öblös, karakteres hangja elemi erőt kölcsönöz a verseknek, ami sokszor a szó szoros értelemben vett versmondás. Egészen különleges egyvelegét és hullámvasútját kapjuk annak, menynyire másként hat a befogadóra a zenei eszköz nélküli, térben zengő szavalás, a drámai történetté avatott, a háttérben csöndesen ismétlődő motívumokkal operáló pengetés és a zúzós ritmusokkal átszőtt, rockoperásított szöveg. A Role két énekesnőjének, Bodor Emesének Székely Aladár felvétele, Budapest -1912 és Sántha Zsuzsánnának az előadása egészen egyedi atmoszférát teremt Ady verseinek: Adjon Isten mindenkinek című daluk duzzad a szabadság és az ifjúság eszményétől, valamint az élni akarástól, ami szokatlanul meglepő Ady világával kapcsolatban. Különösen érdekes paradoxont alkot, ahogyan Az ágyam hívogat című groteszk, a halál után szinte sóvárgó Ady-szöveg ebben az élni akarást sugárzó zenei közegben megelevenedik és keserűsége elillan. Természetesen az Ady-albumokon kívül is számtalan zenekar nyúlt a költő verseihez: többek között a Kávészünet a Lédával a bálbant és a Párisban járt az őszt zenésítette meg (ez utóbbit a Kaláka együttes is), a Kormorán a Karácsonyt, a Pokolgép Az én menyasszonyomat, a Misztrál pedig az Őrizem a szemedet. A Youtube-on e dalok közül számos feldolgozásból kaphatunk ízelítőt, melyek mind az egyik legnagyobb magyar költő műveinek időtállóságát bizonyítják. Wlassics Tibor [?) felvétele, Tátra -1910. július 28. és augusztus T8. között Emlékkiállítás Ady Endre halálának 100. évfordulóján a PIM-ben A FÖLTÁMADÁS SZOMORÚSÁGA 1918 őszétől Ady Endre egészségi állapota egyre romlott. A háború, Erdély sorsa, Tisza István meggyilkolása, a hazatérő katonák elégedetlenségének megnyilvánulásai, az országot sújtó spanyolnáthajárvány zűrzavaros időket hoztak. Híréhsége nem csökkent, de már nem látta át a körülötte zajló eseményeket, nyugtalanná, türelmetlenné vált. Végül 1919. január közepén Ady Lajos beszállíttatta bátyját a városligeti Park Szanatóriumba. Néhány nappal később a beteg átkerült a szomszédos, jobban felszerelt Liget Szanatóriumba, de ekkor már nem segített sem a lelkiismeretes orvosi ellátás, sem Csinszka és a barátok törődése. 1919. január 27- én, a reggeli órákban Ady Endre meghalt. A történelmi krízis pillanatában távozott, még a proletárdiktatúra és az ország feldarabolása előtt. Halálának napján ismerősök, újságírók, képzőművészek adtak hírt a szomorú eseményről. Móricz Zsigmond leírta, milyennek látta barátját, Szőnyi Lajos fényképezett, Ferenczy Béni rajzolt, Beck Ö. Fülöp, Vedres Márk halotti maszkot készített. Még ezen a napon a kormány a nemzet halottjának nyilvánította a költőt, s a középiskolákban tanítási szünetet rendelt el. Január 29-én a Nemzeti Múzeum gyászdrapériás előcsarnokában többezres tömeg búcsúzott Ady Endrétől. Már a temetés után néhány nappal a pályatársak részéről felmerült az igény egy Ady-szobor felállítására. A lelkesedés a szoborállítás költségeinek előteremtésére is kiterjedt. A Nyugat folyóirat és a fényképész Székely Aladár gyűjtést kezdeményezett ennek érdekében. Nagy várakozásban évek teltek el, amíg az Ady család az egyszerű fakeresztet 1921-ben felváltotta a csónakos fejfával, amely Zoltai Lajos debreceni múzeumigazgató tervei alapján valósult meg. 1927-ben a főváros vezetése nyilvános pályázatot írt ki Ady síremlékének tervére, amelynek végső nyertese Csorba Géza máig látható munkája lett. A szobrot 1930. március 23-án avatták fel. Az avatás ünnepi eseményét filmhíradó is megörökítette, amelyet 2018-ban digitalizáltattunk. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a költő halálának 100. évfordulója alkalmából kiállítással emlékezik Ady Endrére. A tárlat középpontjában a csónakos fejfa áll. A látogatók a halál pillanatától a temetés ceremóniáján keresztül a Nemzeti Sírkertben lévő, ma is látható emlékmű elkészültéig követhetik nyomon a költő utóéletét. A költő halála egyben kultuszának kezdete is. Elődeink gondos munkájának köszönhetően ebből az alkalomból is tárgyakban, dokumentumokban gazdag kiállítás született. Az egész évben látogatható emlékkiállítást érdemes a múzeumunktól ötpercnyi sétára található Ady-emlékmúzeummal együtt megnézni. S ha valaki mégsem jut el hozzánk, jó szívvel ajánlom a Stációk és tárgyak-Ady Endre és az Ady család tárgyi hagyatéka című weboldalunkat, Benkő Andrea relikviatáros-muzeológus kollégánk nagyszerű munkáját: https://pim.hu/hu/kiadvany/ staciok-es-targyak Hegyi Katalin kurátor (Lapszámunk Ady Endréhez kötődő képanyagát a Petőfi Irodalmi Múzeum biztosította.] IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET
