Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-04 / 3. szám
2019. JANUÁR 4., PÉNTEK fi MEGYEI KÖRKÉP A Prima díjas Pilisy Csengével újságírásról, mennyiségről és minőségről Az emberek közötti kapcsolatok riporton kívül is működnek EGER Időről időre az is elhangzik egyesektől, hogy Pilisy Csenge révén Eger és Heves megye túlreprezentált a Kossuth Rádióban. Munkabírása és szorgalma valóban példát adó, nem véletlen hát, hogy idén átvehette a megyei Prima díjat. A kitüntetett rádiós újságíró, a Gárdonyi Géza Színház sajtóreferense azt reméli, hogy nemcsak a mennyiség, de a minőség is számít. Ebner Egres Béla szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu Mondhatni születésnapi randevút adtunk egymásnak a Senátor-házban, hisz egy nappal korábban ünnepeltük mindketten a születésnapunkat. Életkorunk alapján ugyan pár évtizednyi a különbség, mégis eddig úgy alakult, hogy ő kapott engem mikrofonvégre. Végre eljött az idő, hogy szerepet cseréljünk.- A napokban vehetted át a megyei Prima díjat, de ez nem az első elismerése a munkádnak.- Remélem nemcsak a mennyiségnek, de a minőségnek is szólnak ezek a díjak. Mindig meglepődöm, ha a napi rohanás mellett valaki felfigyel arra, mi kerül ki a kezem közül. Nem úgy gondolok arra, amit csinálok, hogy ez külön elismerésre méltó lenne. Teszem a dolgom, mint mindenki más. Ez így van rendjén, hogy Egerről és a megyéről tudósítom a rádióhallgatókat.- Ha már minőség és mennyiség: neked hány órából áll a napod?- Számításaim szerint negyvennyolcból biztos - mosolyodik el. - Koránkelő vagyok. A hajnali műszakosok szokták is írni, hogy tessék aludni...! Mindenesetre én akkor tudok elmélyülni a munkában, a vágásokban, anyagokban, amikor hajnal négykor még más alszik. Ráadásul mindennap több helyre el kell mennem, sokszor vidékre is, s mindennek bele kell férni a napba. És ott van még a „lapzárta” is, vagyis adott műsorba időre kell leadni az anyagot. Gyorsan kell reagálni. Ráadásul egyedül vagyok, nem úgy van, mint hajdan, amikor egy egész szerkesztőség dolgozott Egerben Szegedi Erzsivel, Jónás Zolival, Hubai Gruber Miklóssal. Ezt irigylem. Nemcsak a hangulat, de a csapatmunka okán is. Hoszszú éveken át azért nekem is megadatott, hogy szerkesztőségben éljem a mindennapjaimat. Miskolcon bedolgoztam a városi televíziónak, majd hat évet a Magyar Televízió Észak-Magyarországi Regionális Stúdiójában, itthon 17 évig pedig az egri városi televízióban. Szerettem a kollégákat, nagyon kötődtem érzelmileg a közösséghez. De ez most egy új helyzet, már hetedik éve, amihez kellett tudnom alkalmazkodni. Tudnék mesélni, hogyan készülnek a konyhában, a fazék mellett a műsorok és a riportok...- Mindenesetre azt halljuk, hogy a város és Heves megye rengeteget szerepel a Kossuthon.- Igen, ezt a kollégáktól is megkapom néha - mosolyodik el. - De ez nemcsak a szorgalmamnak köszönhető, hanem annak elsősorban, hogy a város meg a megye olyan, amiről lehet és kell beszélni. Sok olyan ötlet vagy fejlesztés, meg civil kezdeményezés van a környezetünkben, amiről tényleg öröm beszámolni. Ezért is mondom, hogy természetes, mert egyszerűen jó ezekről a dolgokról hírt adni, ráadásul jó azokkal az emberekkel beszélni, akik mindezt fontosnak tartják, és a vállukon viszik ezeket az ügyeket.- Ha rádiózásról van szó, akkor bármely témát földolgozol, mégis melyik az a terület, ami a legközelebb áll a szívedhez?- Kulturális területtel kezdtem a pályámat, de talán azok a témák érdekelnek legjobban, amik a szociális érzékenységemet mozgatják meg. Sok olyan hátrányos helyzetű családdal, vagy gyerekkel találkozom, akiknek a sorsa megindítja az embert. Nagyon nagy érték, és nem lehet számokkal mérni, hogy ők közel engednek magukhoz, beengednek az otthonukba és kicsit talán az életükbe is. A legszebb, amikor a riportoknak van valamiféle utóélete: vannak olyan falvak, ahová, ha megérkezek, megölelnek, örülnek, hogy visszatértem, hogy ott vagyok. De ez itt, Egerben sincs másként. Ha nagy ritkán lejövök sétálni a belvárosba, akkor megállítanak, hogy beszélgessünk. Az emberi kapcsolatok a riporton kívül is működnek.- A díj fontosabb, vagy egy-egy ilyen beszélgetés?- Nem akarom megbántani azokat, akik a díjat adják - nagyon jólesett, hogy gondoltak rám -, mégis nagyon sokat jelentenek a közvetlen emberi találkozások. Az, hogy a bizalmukba fogadnak, elmondanak olyan dolgokat, amiket én talán nem is kötnék egy idegen ember orrára, ők mégis megosztják velem. Nagyon fel Pilisy Csenge eddigi elismerései: Két alkalommal jelölték az Eger Csillaga címre, 2014- ben Eger és Heves megye az év újságírójának választotta, 2015-ben az év turisztikai szerkesztő-riportere díjat vehette át, 2018- ban Eger városa Mészáros György-díjjal ismerte el a munkáját és elnyerte a Heves megyei Prima díjat. tud tölteni, ha olyan emberrel találkozom - és érdekes módon rengeteg ilyennel hoz öszsze a sors -, aki valamilyen módon irányt, vagy követendő emberi hozzáállást mutat.- A sajtóval való kapcsolatod nem gyökér nélküli. Édesapád, Pilisy Elemér is szerkesztőségben, jelesül a Népújságnál, illetve a Heves Megyei Hírlapnál élte le az életét, hozzád hasonló odaadással és munkabírással.- Apa ötven évet töltött a lapnál, de anyukámtól, Demeter Zsuzsától, a Harlekin Bábszínház alapítójától és vezetőjétől is ezt a példát leshettem el gyerekkoromtól, hogy nagyon fontos a család, de a munka is belenyúlik az éjszakába, a hétvégékbe. Ez számomra a természetes.- Hol dőlt el, hogy édesapád nyomdokán a sajtó felé vezet az utad?- Már óvodásként rendszeresen végigültem a próbákat a bábszínházban, láttam, hogy készülnek a bábok. S ha ebbe a világba valaki beleszagol, nagyon nehéz elszakadni onnan. Sokáig szívesen lettem volna dramaturg is akár, míg nem a Szilágyi Erzsébet Gimnázium Szeget Szeggel diákújságjába volt lehetőségem írni, s rögtön az elején adódott egy probléma, ami a cikkem nyomán meg is oldódott. Ez sok mindent eldöntött. Ráadásul apa révén sok remek újságírót ismertem, akik emberként és a szakmában is példát mutattak. Azért a színház is az életem része lett, hisz már 16 éve vagyok a Gárdonyi Géza Színház sajtóreferense.- A rádiózás mellett azért több műfajt kipróbáltál, melyik áll legközelebb a szívedhez?- Először cikkeim jelentek meg az újságban, aztán jött a tévé, ami nagy szerelem volt - talán a csapat miatt is -, a rádió pedig egy lehetőség volt számomra, amit ki kellett hogy próbáljak. Sokáig gondolkoztam tévés szemmel, ott meg tudjuk mutatni képben azt, amiről beszélünk. Ez a rádióban sokáig hiányzott. Meg kellett tanulni, hogyan lehet bemutatni úgy egy témát, helyszínt, hogy a hallgató el tudja képzelni. Mindennapi kihívást jelent, hogy tudom megvalósítani a témától a vágóasztalig, s ez jut el a hallgatóhoz. E mellett pedig ad egy mérhetetlen szabadságot, hogy a magam ura lehetek.- Ezt a szabadságot hogyan tűri a családod?- A férjem is a tévénél dolgozott, tehát nem meglepetés számára ez a fajta munka, másrészt így ismert meg, a kisfiam pedig ebbe született bele. Arra törekszem, hogy az az idő, amit velük töltök intenzív és minőségi legyen.- Összességében - és itt természetesen nem anyagilag értem, s nem is az eddigi elismeréseidre gondolok - megéri ezt a munkát ilyen intenzitással csinálni?- Szerencsés vagyok, mert azt csinálhatom, amit szeretek. Ráadásul nekem ez már nagyon fiatalon megadatott. Remélem, így lesz ez még hoszszú ideig! „Életünk a víz”: a Heves Megyei Vízmű új logojával öt megye 117 településén találkozhatunk Harmincmilliárdból fejleszthetnek az idén HEVES MEGYE Az „Életünk a víz” mottót választotta megújult arculatához a Heves Megyei Vízmű Zrt. A társaságon belüli átalakulások után a cég frissített arculatával, új lógójával találkozhatnak a fogyasztók öt megyében, 117 településen. Sasvári Szilárd vezérigazgató fogyasztóiknak sikerekben, örömökben gazdag új esztendőt kívánt, s elmondta, hosszú távú stratégiájuk, hogy fogyasztóikat minél magasabb színvonalon szolgálják ki. Ebben közreműködik több mint hatszáz dolgozójuk, akikkel együtt a térség egyik legnagyobb, kizárólag magyar tulajdonú foglalkoztatójának számítanak. A társaság az idei esztendőben számos felkérést kapott, így iparterületek közmű-infrastruktúrájának kialakításában és üzemeltetésében vettek részt, hazai tulajdonú, valamint multinacionális cégek és kormányzati intézmények bízták meg őket mérnöki munkákkal és kisebb kivitelezésekkel, ezzel is tartották egyensúlyban gazdálkodásukat. A nehézségek ellenére helytálltak 2018-ban a Heves Megyei Vízmű Zrt. munkatársai. A gazdasági környezet Az egri szennyvíztisztító telep is megújul Fotó: Berán D. nem kedvezett a felújításoknak, közműcseréknek, hiszen a közműadó aránytalan terhet ró a szolgáltatókra, jegyezte meg a vezérigazgató. Ugyanakkor európai uniós és állami források lehetőséget biztosítottak fejlesztésekre. Sasvári Szilárd kifejtette, az uniós program keretében 30 milliárd forintnyi beruházás - szennyvízhálózatok korszerűsítése, új tisztítóművek kialakítása - valósul meg szolgáltatási területükön. Ezek műszaki előkészítését, a technológiák leírását ők végezték. Megújul egyebek között az egri és a gyöngyösi tisztítótelep is. T. B. Sasvári Szilárd Fotó: H. M. Pilisy Csengének Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora gratulált Fotó: H. M.
