Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-19 / 16. szám
2019. JANUAR 19., SZOMBAT GAZDASÁG y Az elemzők évek óta alábecsülik a magyar gazdasági adatokat Szándékos tévedésben? A nemzetközi elemzők nagyon rosszul teljesítenek - szemben a magyar gazdasággal Fotó: AFP Piaci elemzők és nemzetközi szervezetek is meszsze alulbecsülték előrejelzéseikben 2017 őszén Magyarország tavalyi gazdasági növekedését, sorra kéthárom százalék körüli mértékkel számoltak. A magyar gazdaságban a legfontosabb mutatók kivétel nélkül kedvezően alakulnak, ami a nemzetközi gyakorlatban kifejezetten ritkaságszámba megy. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu CSÚCSTELJESÍTMÉNY Bár cseppet sem mondható jellemzőnek, a magyar gazdaságban mégis úgy alakult, hogy a legfontosabb hazai mutatók egyszerre alakulnak kedvezően, és ezt a kormányzat stabilizálni szándékozik - jelentette ki a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára, Gion Gábor. Kifejtette: olyan sajátos gazdasági helyzet látszik az országban, amikor egyszerre adott a robusztus növekedés, csökken az államadósság, mérsékelt az infláció és jócskán az uniós küszöbszint alatt van a költségvetési hiány. Tavaly a gazdasági növekedés elérhette a 4,6 százalékot, s a bővüléshez szinte minden szektor hozzájárult. A növekedés - szemben a 2000-es évek közepével - nem jár eladósodással, az államháztartás GDP-arányos hiánya az- Választási évben az elemzők jól láthatóan politikai eszköznek tekintik magukat, nem a valóságot akarják bemutatni, hanem politikai szimpátiájuk alapján befolyáelmúlt években rendre alacsonyabb volt a háromszázalékos küszöbnél, s az államadósság évről évre csökken. Gion kisülni akarják az embereket - mondta múlt héten a miniszterelnök. Orbán Viktor kifejtette: ez most sem lepi meg, hiszen megkezdődött az EP- kampány. emelte: piaci elemzők és nemzetközi szervezetek is kishitűnek bizonyultak előrejelzéseikben, mára valamennyi jelentős szereplő felfelé javította Magyarország 2018-as gazdasági növekedésére vonatkozó prognózisát. A tavalyi harmadik negyedévben 5,2 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, ilyen ütemű növekedés az adatok mérése óta még nem volt - mondta az államtitkár. A múlt év első kilenc hónapjában 4,9 százalék volt a GDP bővülése, ami uniós összehasonlításban kiemelkedően magas. A növekedést emelkedő bérek, bővülő foglalkoztatás, erősödő fogyasztás, növekvő beruházások kísérték. Mint azt a Magyar Időknek a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta, a jelenlegi 4,6 százalékos előrejelzés a tárca óvatosságát is jelzi, miután több bizonytalanság is mutatkozott év végére, például az építőiparban és az ipari termelésben. A 2018-as, az unió módszertana szempontjából fontos államháztartási hiány a GDP két százaléka körül alakhlt, csökkent az államadósság is, 2,3 százalékponttal, 71 százalék közelébe. Gion Gábor kifejtette, nem szabad engedni, hogy a „vagylagosság” megjelenjen a döntéshozatalban: vagyis azzal együtt, hogy ritkaságnak számít a fő gazdasági indikátorok ennyire kedvező együttállása, azt a célt kell szem előtt tartani, hogy mindez így maradjon. Az ország esetleges felminősítéséről Adorján Richárd költségvetésért felelős helyettes államtitkár kijelentette, a fontos váltáson már túl vagyunk, jelenleg a magyar besorolás mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriájú. Orbán Viktor nem hisz a véletlenben HÍREK Tízmilliárdok öntözésre VÍZGAZDÁLKODÁS További tíz milliárdokat különített el a kormány öntözésfejlesztésre, erről tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Félmilliárd forinttöbbletforrásból jöhet létre az öntözési ügynökség. Csaknem 34 milliárd forint jut az eredményes működést támogató infrastrukturális, eszköz- és humánerőforrás-hiány feloldására. Hatszázmillió forintból az állami főműveket és a mezőgazdasági földterületek között elhelyezkedő helyi érdekeltségű közcélú vízi létesítményeket mérik fel. További mintegy 300 millió forint többletforrás jut Szarvason az öntözésfejlesztési bemutató gazdaság és képzési központ kialakítás lehetőségének megvizsgálására. MW Indul a jelentkezés a táborokba SZÜNIDŐ Az idén január 28-atól jelentkezhetnek online az iskolák, egyesületek az erdei, a vízi és a bringás egyhetes nyári vándortáborokba. Révész Máriusz kormánybiztos elmondta, hogy érdemes minél előbb jelentkezni, mert várhatóan gyorsan betelnek a helyek. Arra számítanak, hogy a táborozok száma meghaladja majd a tízezret. A részvételi díj gyerekenként 25 ezer forint. A kormány a vándortáborokat az idén hatszázmillió forinttal támogatja. MW Százmillió forintot kérne az ingatlanért Eladó a Demszky-villa A kőből készült nyaraló festői környezetben, az Isztriai-félszigeten fekszik Fotó: MW Bajban vannak az almatermelők Vaddisznóktól tartanak a Felvidéken SERTÉSPESTIS Megállíthatatlannak tűnik az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése a régióban, már a szlovák gazdák is attól tartanak, hogy náluk is megjelenik a jelentős gazdasági kárral járó, az emberre nem veszélyes megbetegedés - írja a Magyar Idők. A hatóságok szigorúbb előírások bevezetésével védekeznének a vaddisznók terjesztette kór ellen. Nemrégiben Magyarországon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hangony község külterületén talált vaddisznó tetemében mutatta ki az ASP vírusát a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A beteg állatra pár száz méterre a szlovákmagyar határtól találtak rá. Rudolf Smriga, a szlovák Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet igazgatója szerint további óvintézkedéseket vezetnek be a járásban. A vadászat ideiglenes betiltása, a sertések szállításának leállítása és a sertéstenyésztéssel kapcsolatos szigorítások is felmerülnek. Mivel a fertőzés miatt indokolt esetben a teljes állatállomány likvidálását is elrendelhetik, az afrikai sertéspestis miatt a szlovák hatóság már tavaly több veszélyzónát jelölt ki az országban. Ezeken a területeken óvintézkedéseket vezettek be, például minden elejtett vaddisznó tetemét kötelezően meg kellett vizsgáltatni. MW KUSARI Demszky Gábor eladja az Isztriai-félszigeten fekvő Kusariban lévő villáját, az ingatlanért mintegy százmillió forintnak megfelelő horvát kunát vagy eurót szeretne kapni - értesült a Magyar Idők. A hirdetés szerint a teljesen felújított, kőből épült ház légvonalban ötszáz méterre, közúton mintegy három kilométerre fekszik az Adriai-tengertől, közvetlen rálátással a Kvarner-öbölre, Rijekára és Cres szigetére. A volt SZDSZ- es budapesti főpolgármester még 2002-ben vette meg ma már nevetségesen alacsonynak tűnő, ötmillió forintos áron az Abbáziától harminc kilométerre fekvő telket és a rajta lévő romos építményeket. A régi épületeket szinte az alapokig visszabontották, és a korabeli híradások szerint mintegy másfél év alatt épült fel a liberális politikus nyaralója. A kopár, sziklás tájban üdítő színfoltot jelentett a villa belső udvara, ahol a térségre jellemző krónikus vízhiány ellenére méregzöld gyep volt, este pedig lámpák világították meg a rusztikus kőfalakat. A házhoz gondnok is dukált, aki az apróbb kőművesmunkákat is elvégezte, de itt tartotta a főpolgármester a tulajdonában lévő arab telivér kancáját és annak csikóját is. Autópályán akár hét-nyolc óra alatt elérhető a kusari villa Budapestről, amit az akkor hivatalban lévő Demszky Gábor az FKF Zrt.-től havi 156 ezer forintért bérelt Opel Fronterával vagy a Városháza Volkswagen Touaregjével tett meg. A jelentősen megnövekedett értékű ingatlan meglétét egy ideig nem hozta nyilvánosságra Demszky Gábor, akinek akkoriban 671 ezer forintos bruttó fizetése és havi 200 ezres költségtérítése volt. A fokozódó médiaérdeklődésre tekintettel a Városháza sajtóosztálya 2004 elején közleményt adott ki, amely szerint az öt épületből álló ingatlanegyüttesre családi kölcsönökből és ingatlaneladásokból jött össze a pénz, és az épületeket Demszky és akkori felesége négy barátjával közösen vásárolta meg. A Magyar Nemzetnek 2004 nyarán a helyszínen már úgy nyilatkozott: „Két balatoni házat adtunk el, hogy ezt megépíthessük, 35 millióért adtuk el a feleségem családjáét, 12 millióért a miénket.” MW MEZŐGAZDASÁG Csak ipari célra értékesíthető az étkezésiként tárolt alma, mert a megszokottnál jóval gyengébb a minősége. A léüzemek már leálltak, de ha újra is indulnak, a gyümölcsöt csak alacsony áron veszik át. Európában hatalmas a túlkínálat almából, mert a megszokott 11,5-12 millió tonna helyett 14 millió termett - vázolta a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktánács elnöke. Emlékezetes, a léüzemek nettó 13 forintot ajánlottak az alma kilójáért, a termelők 25-öt követeltek, végül 20 forintos árban állapodtak meg. A magyarországi átlagtermés 550-600 ezer tonna, de Lédó szerint tavaly 850 ezer tonna alma termett. Az európai többletterméssel együtt ez hatalmas feszültséget okozott a hazai piacon, amit a mostani szerkezetben nem lehet kezelni - mondják a szakemberek. Európai viszonylatban a hazai termés gyenge minőségű, kétharmadát csak ipari almaként lehet felhasználni, Európában fordított az arány. A FruitVeB szerint a tavalyi 850 ezer tonna almából csak 200-230 ezer az étkezési. Ráadásul a megfelelő minőségű étkezési almára még 30-50 százalékkal alacsonyabb áron is jóval kisebb a kereslet, mint máskor: a termelők kilónként 65-90 forintért tudják eladni, egy éve még 130-150 forintot kaptak érte. Mindez érzékenyen érinti az étkezési almát termelőket, akiket a minőségromlás miatt további veszteségek érnek, mert a léalmáért még az étkezési alma nyomott árához képest is keveset kapnak. A piacon arról beszélnek, hogy a léüzemek februárban újraindulhatnak. MW Az ágazatban folyamatos a túltermelés Fotó: MTI í