Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-16 / 13. szám

2019. JANUÁR 16., SZERDA 12 MEGYEI KÖRKÉP Viszontagságos események árnyékolták be az ismert família életét Kossuth családjának féltve őrzött emlékeit rejti a ceglédi múzeum Érdekes tárgyakat őriz a város Kossuth Múzeuma, mely nemcsak a közismert államférfi emlékeit, de családját is felidézi tárla­tában. A família izgalmak­kal teli életútját az intéz­mény igazgatója mesélte el lapunknak. Hartai Gergely gergely.hartai@mediaworks.hu CEGLÉD - Kossuth Lajos édes­apja, László, ügyvéd volt. Édesanyját Weber Karoliná­nak hívták, aki pedig Olasz­­liszkán született... - kezdte a múzeum kiállítótermében Reznák Erzsébet. Hozzátéve, hogy a Felvidékről szárma­zik a Kossuth-família. Kossuth Lajosnak négy hú­ga volt. Közülük a legismer­tebb Zsuzsanna, akinek a magyarországi ápolónői há­lózat megszervezését köszön­hetjük.- A legidősebb lány Karo­lina volt, őt Emília, Lujza és Zsuzsanna követte - folytat­ta a család történetét az igaz­gatónő. Majd megtudtuk tőle, a szabadságharc a testvérek életére is igencsak rányomta a bélyegét. - 1851-ben ugyan­is az osztrák hatóságok letar­tóztatták Zsuzsannát, mond­ván, a háza királyellenes gyűléseknek adott otthont. Ma már nehéz állást foglalni arról, hogy ez mennyire volt így. Mindenesetre ő azt írta, nem hívta meg ezeket az em­bereket, akik Kossuthra hi­vatkoztak, és végül életve­szélyt hoztak rá - taglalta. Kossuth Ferenc az angol Emily Hogginst vette el feleségül, akiről keveset tudunk... Mivel azonban Zsuzsanna súlyos tüdőbeteg volt, az oszt­rákok szabadon engedték. El­engedésében nagy szerepet játszott a nemzetközi nyomás is. Szabadságának egyetlen feltétele volt csupán: miha­marabb el kellett hagynia az országot. Az események után Zsuzsanna, Lujza, és Emília - férjével Zsulavszky Zsig­­monddal - Amerikába indult el. Velük tartott édesanyjuk, és gyermekeik is...- Kossuth Lajos 1851. de­cember 6-tól 1852 júliusáig tartózkodott az Egyesült Ál­lamokban. A család többi tag­jának ezért.az volt a szándé­ka, hogy itt kezdjenek új éle­tet. Kossuth és a család leve­lezései pedig rendkívül érde­kesek. Ugyanis az államfér­fi óva intette szeretteit, hogy Amerikába költözzenek. Úgy vélte, hiába Amerika az ígé­ret földje, egyedülálló nőként boldogulni arrafelé egyálta­lán nem könnyű. Ezért azt ja­vasolta nekik, hogy marad­janak Európában - taglalta Reznák Erzsébet. Reznák Erzsébet múzeumigazgató szerint hányattatott sors jutott a Kossuth gyermekeknek Fotók: Mészáros János A család hölgytagjai köz­ben Brüsszelig jutottak el.- Kossuth Lászlóné 1852- ben halt meg a belga főváros­ban. A testvérek és családtag­jaik viszont még ebben az év­ben elutaztak Amerikába. Zsuzsanna 1854-ben, Emília pedig 1861-ben hunyt el New Yorkban. Lujza az 1880-as években visszatért Európába, és Kossuth olaszországi ottho­nába költözött - tette hozzá. Kossuth Lajos gyermeke­iről meglepően keveset hal­lunk. Még annak ellenére is, hogy idősebbik fia, Ferenc később nagy népszerűségnek örvendett Milánóban és Ceg­léden is. Ám, ahogyan a csa­lád többi tagjának életét, úgy Ferenc, Vilma és Lajos Tiva­dar gyermekkorát is a sza­badságharc árnyékolta be.- A forradalmi események után a gyerekeket is próbál­ták menteni a szülők. Éppen ezért a nevelőjükkel együtt egy Zirc melletti birtokra me­nekítették őket. A Kossuth gyerekeket 1849. augusztus 25-én „fogták el”, majd a po­zsonyi várba vitték. A császá­riak tette közben óriási fel­háborodást váltott ki Európá­ban, mivel a legidősebb gyer­mek is csak nyolcéves volt ek­kor. A külső nyomásnak en­gedve végül mindhármukat elengedték - részletezte az igazgatónő. Majd hozzátette, innen az­tán a nagyanyjukhoz, Pestre költöztek a kicsik. 1850 júni­usában pedig a törökországi Kütahyába mentek. így talál­kozhatott az egész család Tö­rökországban, ahonnan Ang­liába folytatták útjukat. Ha­bár Kossuth ezután Ameriká­ba hajózott el, három gyerme­ke továbbra is a szigetország­ban maradt.- Ferenc és Lajos Tivadar vasútépítő mérnökök lettek. Később Olaszországban ma­gas tisztséget töltöttek be az ottani államvasutaknál. Kos­suth Ferenc a művészetek­nek is nagy híve volt. Verse-Rövid életű volt a lánygyermek Kossuth Lajos középső gyer­meke, Vilma, nagyon ko­rán, tizenkilenc éves korában hunyt el. Mint megtudtuk, tü­dőbetegség vitte el. Az ő éle­téről szintén kevés részlet is­mert, jobbára csupán az édes­apjával váltott leveleiből kap­hatunk képet róla. Az egyik ilyen iratban például az állam­férfi „kedves nagyszemű kis­lányomnak” szólítja gyerme­két. Ezután pedig azt taglalja, hogy hogyan is kell viselked­nie az iskolában az ifjú hölgy­nek. Kossuth Lajos 1841-ben nősült meg. Ekkor vette fele­ségül Meszlényi Teréziát. Róla több festmény is készült, ezek közül kettőt a múzeum is őriz. Az egyik itteni alkotást éppen a fia, Ferenc festette. két írt, zenét szerzett, szob­­rászkodott és festett. Haza­­költözése után pedig Cegléd országgyűlési képviselője lett - mondta. Kossuth Ferenc az angol Emily Hogginst vette el fe­leségül, akiről nagyon keve­set tudunk. Fotókat ellenben őriz róla az intézmény. Házas­ságuk rövid ideig tartott csu­pán, mivel a feleség hamar meghalt. Ferenc csak 1894- ben költözött haza Magyaror­szágra, ahol első „állomáshe­lye” éppen Cegléd volt. A vá­ros egyébként meglehetősen sokat köszönhet neki, így pél­dául a vasútállomást is.- Kossuth Ferencet később kereskedelemügyi miniszter­ré nevezték ki, s hozzá tarto­zott a közlekedés is. Egy al­kalommal még Ferenc József­nek is be kellett mutatkoz­nia. El lehet képzelni, milyen megdöbbentő kép lehetett az, amikor Ferenc József egy Kossuthtal találkozik... - me­sélt a különleges eseményről Reznák Erzsébet. A kiállítótér az államférfi nejének portréját is megőrizte A korabeli dolgozószoba falán a Kossuth-família látható

Next

/
Oldalképek
Tartalom