Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-12 / 10. szám

16 SPORT hevesShíriap 2019. JANUÁR 12., SZOMBAT A tornaterem folyosóján zászlóerdőn keresztül vezet az út Lukács György és a második otthonként szolgáló tanári szoba A Bp. Honvéd itt, Détári Lajos ott Fotók: Czímer Tamás Több évtized relikviagyűjteménye köszön vissza a nagyrédei tanár szobájában Aranycsapat a konzervgyárból Erre mondják, hogy megele­venedik a múlt. Meg azt is, hogy a történelem egy da­rabja, mini múzeum, skan­zen, dicsőségfal, ereklye­gyűjtemény. Lukács György nagyrédei testnevelő taná­ri szobája egyedi „darab”. Nem nagy, de értékben an­nál gazdagabb. Méltó a cso­dálatra. Bódi Csaba csaba.bodi@mediaworks.hu LABDARÚGÁS - Tichy miatt let­tem Honvéd-szurkoló. Hétéves koromban, 1965-ben néztem a Duna típusú tévén (nem a Du­na tv-csatornán...) a kispesti­ek meccsét, amelyen Tichy La­jos játéka egyszerűen lenyű­gözött, nem is tudtam elsza­kadni tőle - vág bele a köze­pébe, ám inkább nagyon is az elejébe, a Nagyrédei Szent Im­re Általános Iskola testnevelő­je. - Ezt a kis bőrfutballcipőt, a jobb lábast, tőle kaptam, a balost pedig később az ugyan­csak honvédos Komora Imre ajándékozta. A több mint harmincéves miniatűr csukák ugyanúgy a falon kaptak helyet, mint a gyűjtemény további darabjai. Már ami odafért, mert a szek­rények és a polcok is roska­doznak a relikviáktól, míg a tanáriba vezető folyosó falait zászlóerdő borítja. Valameny­­nyi klubszimbólumhoz, csa­patképhez és ajándéktárgyhoz külön történet fűződik, köztük olyan egyedi emlékkel, amit a gyűjtő semmi pénzért nem ad­na. Annál jó néhány kedvenc sokkal, de sokkal többet ért.- Katonaként Kiskunfélegy­házán a Kun Béla SE csapa­tában futballoztam, viszont a honvédek élete közel sem csu­pán a labdarúgásról szólt. Elő­fordult, hogy a kecskeméti kon­zervgyárba vezényeltek ben­nünket befőttcsomagolásra - idézi a tanár úr. - Munka közben egészen véletlenül ott akadt a kezembe a Nemze­ti Sport azon megfakult lap­száma, amelyben az évszázad mérkőzéséről, vagyis az 1953- as 6:3-ról szólt egy teljes oldal. Igaz, hogy csak úgy sikerült megmenteni az újságot, hogy félórára le kellett állítani a fu­tószalagot, ám nekem ennyit (sőt, többet!) megért a mások­nak kényszerű pihenő. Az Aranycsapat több helyen is visszaköszön, elsőként per­sze Puskás Ferenc dedikálá­sa a legendás londoni meccs tudósításán, amelyet később egri látogatása során ejtett meg Öcsi bácsi. Játékóstársa, Hidegkúti Nándor is Heves­ben tett útja alkalmával ka­­nyarította nevét a megsárgult lapra, amelynek értéke így még magasabb polcra került.- Ami itt található, az pénz­ben nem kifejezhető kincs, nem is válnék meg egyiktől sem - sorolja harminc év gyűj­tőmunkájának eredményét Lukács György. - Valameny­­nyi darab önálló történettel bír. A magyar válogatotton kí­vül a Budapesti Honvéd mint Jaj, de jó lenne nekem is ilyen - mondja néhány fiatalabb kolléga kedvenc klubcsapat külön sar­kot kapott, de együtt tartom a salgótarjáni legendák, vagy­is a Szalay, Básti, Répás trió tagjait megörökítő képeket és zászlókat, amelyek között egé­szen egyedi is akad. A magyar játékvezetők jeles alakjainak, így Palotai Károlynak, Puhl Sándornak, Vágner Lászlónak, Kassai Viktornak és a „mi fi­únknak”, a gyöngyösi Farkas Ádámnak az aláírásával ellá­tott labdák ugyancsak fontos részei a gyűjteménynek, míg a serlegek, érmek és emlékla­pok zöme nagyrédei tanulóim érdemeinek számítanak. Utóbbiak a vidám ballagások alkalmával a tornacsarnokban kiállítva „köszönnek vissza” az intézményből távozóknak, különösen szép emlékként az általános iskolás évekből. A ta­náriba látogató gyerekek per­sze év közben is érdeklődnek, hogy melyik kép mihez és ki­hez kapcsolódik. Aki pedig ide felnőttként vagy inkább öregfiúként betér, az nehezen mozdul tovább. Egy-egy rédei sportrendezvény kapcsán a fi­atalabb kollégák is felkeresítik a nagyrédei „sportmúzeu­mot”, és álmélkodva mondják, hogy „jaj, de jó lenne nekem is ilyen”. Lukács tanár úr nagyon büszke arra, hogy neki nem egy sportszertárban kell meg­húznia magát, miközben az is teljesen nyilvánvaló, hogy a gyűjtemény darabjai nem ma­guktól kopogtattak be az ajtón. Rengeteg utánajárás, odafigye­lés és szenvedély kellett ahhoz, hogy a kincsestár ezt a - kicsit már zsúfolt - arcát mutassa.- A bővítés sajnos nem lehet­séges, pedig lenne mit kiten­ni. Azt viszont nem tudom, mi lesz ezzel az egésszel, ha nyug­díjba vonulok, ami hamarosan bekövetkezik. Jó lenne méltó helyet találni a gyűjtemény­nek, persze nemcsak Tichy, hanem valamennyi „érintett” miatt. Addig is gyarapítóm a relikviákat, noha közel sem azzal a lendülettel, mint ko­rábban. Ami itt van, önmagá­ért beszél, nekem pedig éle­tem fontos része, amit szíve­sen megosztok mással is, akit egy kicsit is érdekel a múlt. Egriként Gyöngyösön is dolgozik- „Brezo telepi” gyerekkent a Falu, a Duránda és a Berek csapata ellen napestig játszot­tunk a kastélykertben - tekint vissza a fiatalkori évekre az Egerben született, majd Nagy­­rédére édesanyja munkája ré­vén került testnevelő. - Jól em­lékszem arra is, hogy amikor 1983-ban elkezdtem taníta­ni, 430 gyerek járt az iskolába, míg jelenleg 210 tanulót szám­lálunk. Ez nem sajnálkozás, csupán tényként említem. A később edzőként helyben és Gyöngyösön is dolgozott szak­ember manapság is benne van a labdarúgás vérkeringésében, ugyanis a GYAK NB lll.-as csa­patának technikai vezetője­ként számíthatnak a munká­jára. Igaz, a Bozsik-programos rédei gyerekek is nagyon vár­ják a foglalkozásait. A Bozsik-program gyermekei szívesen jönnek a tanár úr edzéseire Detari, Szurgent, csak a Kispest! Az egyik nagy kedvenc, és egy ideje már barátként is ked­velt Détári Lajossal az edző­képzés keretében ismerkedett meg Lukács György. Döme volt ugyanis az egyik vezető­je annak a csoportnak, amely Bayern Münchennél tett láto­gatást 2005-ben.- Azóta tart a jó kapcsolat, La­jos többször is járt már itt ná­lam. Ha tehetem, Honvéd­drukker-társaimmal magam is ott vagyok a kispestiek mécs­eséin, ahol például Szurgent Lajossal szintén jó ismerős­ként üdvözöljük egymást. A kö­zös fotózkodást azonban már inkább hanyagolom. Régebben nagyobb volt a lendület ezen a téren is. Amit viszont szíve­sen adnak ajándékba, azt kö­szönettel fogadom. Dömétől is kaptam már ezt, azt. hiroet£s '*'**------- "KUSZBAN A SZEZON ÚJDONSÁGAI SZUPERGYORS LÉCEK DIZÁJN OS SÍDZSEKIK ELKÉPESZTŐ SÍCENTRUMOK ÚJ GYÓGYÍTÁSI MÓDSZEREK ÉLETHŰ SZIMULÁTOROK EURÓMILLIi“ FEJLESZTÉSEK 100 OLDALON! KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Next

/
Oldalképek
Tartalom