Heves Megyei Hírlap, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-12 / 288. szám

Minden műtárgyhoz tartozik egy-egy történet, amit érdemes megismerni 0 HATVAN HATÁS______________________________________________________________________________________________________________________2018. DECEMBER 12., SZERDA Hatvan esztendő munkájának gyümölcse a vármúzeum tárlata A Dobó István Vármúzeum elmúlt hatvan évét mutat­ja be a nemrég nyílt, Hatvan hatás nevet viselő időszaki tárlat. A kiállításon a múze­um gyűjteményeinek legki­emelkedőbb darabjait lát­hatják az érdeklődők, köz­tük olyan kincseket is, ame­lyeket korábban még soha nem mutattak meg a nagy­­közönségnek. Lapunkat Császi Irén néprajzkutató, muzeológus, a kiállítás ku­rátora kalauzolta végig a ju­bileumi tárlaton. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu EGER A Hatvan hatás - A Do­bó István Vármúzeum 60 éve című kiállításon 15 kurátor, 37 múzeumi munkatárs és 13 külsős szakember több mint fél évig dolgozott, összesen 342 műtárgyat állítottak ki.- A tárlat a múzeum megha­tározó korszakait, Heves me­gye és Eger folyamatos régésze­ti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti, iro­dalomtörténeti ku­tatását, kiemelke­dő műtárgygyara­podását, a segéd­gyűjteményeket és a restaurálás-mű­tárgyvédelem fo­lyamatát mutatja be. A középpontban műtárgyak és a hozzájuk kap­csolódó történetek állnak, min­den kiállított darab tartogat va­lami érdekességet - kezdte az ismertetést Császi Irén. A szak­ember a régészeti gyűjtemény­től indította a bemutatót. El­mondta, olyan friss leleteket is kiállítottak, amelyeket koráb­ban még nem láthatott a nagy­­közönség. A zsoldoskatona aranypénze- Egy 2017-es aldebrői ása­táson kerültek elő egy szkí­ta fejedelemnő sírjának lele­tei, egy bronztükör, egy fej­dísz aranydíszei, valamint haj díszeket és ékszerdarabo­­kat is találtak a szakemberek. Ezen felül egyedülálló pénzle­leteket is kiállítottunk, nyolc aranyérmét, melyekre a vár­ban találtak a régészek egy tömegsírban, amely az 1596- os török ostromhoz kapcsol­ható - sorolta az érdekessége­ket Császi Irén. Feltehetőleg egy katona néhány havi zsold­­ja volt ez az összeg, ami akko­riban jelentős értékkel bírt, például Felsőtárkány egy évi földesúri adója volt ennyi, de lehetett volna venni belőle ak­koriban húsz bárányt, vagy 140 liter bort is. Csodatévő szobrot is láthatunk A régészeti után a néprajzi gyűjtemény következik, amelyben a máriazelli kegy­szobor és kegykép másolata is megtekinthető. Kiderült, a kegyszobor csodatévő erővel bír, mivel odaérintették az ere­deti alkotáshoz, illetve a kegy­hely pecsétjével látták el, ami az eredeti szakrális erő átvite­lének biztosítéka volt. Mellet­te szakrális tárgyi anyag lát­ható, ami parasztházak belse­jét díszítette. A vallásos témá­jú tükörképek a Hatvan mel­letti Boldogon voltak jellem­zőek, a szoba főfalán gyakori volt a 16-18 darabos sorozat is. Közvetlenül a szakrális em­lékek alatt gyönyörű népvise­leti babák tekint­hetők meg, amelye­ket Papp Ferenc­­né, a népművészet mestere készített. Hagyatékát, lánya ajándékozta idén az intézménynek, sárközi, kazári és érsekcsanádi nép­viseletbe öltöztetett babák te­kinthetők meg a jubileumi tárlaton. A folytatásban múzeum néprajzi gyűjteményének legszebb darabjai következ­nek. Ennek alapjait Bakó Fe­renc, a vármúzeum egyko­ri igazgatója fektette le, ami­kor 1952-ben ajándékként be­fogadta Sz. Holló Valéria mű­gyűjtő 1368 darabos néprajzi anyagát a múzeumba. Ebből néhány látható is a jubileumi tárlaton, például egy 1848- as kalotaszegi írottas párna­haj, egy sárközi főkötő, egy gyöngygallér, vagy éppen egy kötény Mezőkövesdről. A textilek mellett számos ke­rámia is helyet kapott a nép­rajzi gyűjteményben, egykor borivásra szolgáló bokályok, lagzisfazekak és egy miska­­kancsó is. A tárlat üde színfoltja a vár­múzeum játékgyűjteményé­nek különleges darabjait be­mutató vitrin, amelyben több Óriási az érdeklődés az áprilisig látogatható tárlat iránt Hatvan hatást is kiemeltek A jubileumi tárlat elején egy felsorolást is megtekinthet­nek a látogatók, amelyen hatvan hatást sorolnak fel, amely az elmúlt évtizedekben meghatározta a múzeumban folyó magas szintű tudomá­nyos, muzeológiai, állomány­­védelmi, múzeumpedagógiai és közművelődési munkát. Ilyen egyebek között a gyűjte­ménygyarapodás: közel egy­millió műtárgyat kezel a vár­múzeum, amelybe beletartoz­nak a gyűjteményi adattárak dokumentumai és a fotóadat­tár felvételei is. Kutatási programokat is meg­valósított az intézmény, ezen felül számos időszaki és ván­dorkiállítást rendeztek, és a mai napig sikeres rendez­vény- és konferenciasoroza­taik vannak. Emellett múzeu­mokat, illetve tájházakat hoz­tak létre megyénkben, és ki­adványsorozatokat is indítot­tak. Több mint háromszáz műtárgyat láthatnak az érdeklődők a jubileumi tárlaton Fotók: Huszár Márk Egy szalonrészletet is berendeztek Különleges legyező a XIX. századból mint százéves játékok is lát­hatók. Kisautók, különleges, thüringiai porcelánbabák, és egy babaautomata is helyet ka­pott, amelyet ha felhúznak, még ma is mozog és zenél. Két papírszínház is megtekinthető, amellyel annak idején több na­pig is eljátszottak a gyermekek. Kossuth-kultusz, szalonrészlet következik A történeti gyűjteménybe több Kossuth-kultuszra utaló tárgy került, Kossuth-bankók valamint Kossuth Lajos által Földváry Károly ezredesnek és Tavasy Antal egri polgár­­mesternek írt leveleinek pon­tos másolatai. Látható Mester­­házy István nemzetőr őrnagy damaszkolt pallosa és Tárká­­nyi Béla egri kanonok, költő emlékszablyája is. Egy kisebb enteriőrt is ki­alakítottak a tárlat keretein belül, az Ettre család hagya­tékának darabjaiból egy sza­lonrészletet tekinthetnek meg a látogatók. A Hibay család re­likviái közül Hibay György dédapjának, Hartl Edének mí­ves székét is megcsodálhat­juk, amelyet 1892-ben hetve­nedik születésnapjára kapott családjától ajándékba. Látha­tunk még Rosenthal ét- és ká­véskészletet a Löffler család­tól, valamint az egri céhekhez és fertálymesterséghez köthe­tő relikviákat is. Az egri remete rajzolni is szeretett A tárlat utolsó harmada szintén tartogat érdekes meg­lepetéseket, az európai festé­szet jeles darabjait, és Gárdo­nyi Géza személyes tárgyait is megcsodálhatjuk.- A képzőművészeti gyűjte­ményből XVII-XVIII. száza­di németalföldi és itáliai fes­tőművészek képeiből válogat­tunk a kiállításra, de Kovács Mihály megyei kötődésű fes­tőművész alkotásaiból is lát­ható pár. Közülük kiemelkedő az idén restaurált Feleségem arcképe című gyönyörű fest­ménye. A tárlat utolsó rész­legében az irodalomtörténeti gyűjtemény darabjaiból válo­gattunk, elsősorban Gárdonyi Géza személyes tárgyai, raj­zai és füzetei tekinthetők itt meg. Bemutatunk egy XVIII. századi visontai sírleletet is, egy kivételes épségben meg­maradt férfi dolmányt és kala­pot, amit a restaurátorok több­évi munkával állítottak hely­re - ismertette a muzeológus. Hozzátette, a kiállított darabo­kon felül egy digitális táblán további hatvan műtárgyat cso­dálhatnak meg a látogatók, va­lamint betekinthetnek a mú­zeum fotóadattárába is. Császi Irén elmondta, nagy az érdeklődés az áprilisig lát­ható tárlat iránt, amelyhez 2019 első négy hónapjában, Fókuszban a gyűjtemény cím­mel havi két alkalommal prog­ram- és múzeumpedagógiai foglalkozássorozat is kapcso­lódik majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom