Heves Megyei Hírlap, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-31 / 302. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. DECEMBER 31., HÉTFŐ HÍREK Új programot indítanak A Szentmise-Életünk középpontja címmel indul ja­nuár 3-án az Eucharisztia misztériumának megisme­rését célzó sorozat a megye­­székhelyen. A hatalkalmas programsorozatot első csü­törtökönként tartják majd, minden alkalommal este hat órától. A program szentmisé­vel indul, melynek keretében húsz perc tanítás lesz hallha­tó az Eucharisztiáról, a szent­misét követően pedig félórás szentségimádást tartanak. Az első alkalmat a Nagybol­dogasszony templomban rendezik meg. Süli K. Várják a pályázatokat ANDORNAKTÁLYA Kiírták a 2019-re szóló támogatá­si pályázatokat a civil szer­vezetek számára a telepü­lésen. A dokumentum a hi­vatalban, valamint a www. andornaktalya.hu honlapon érhető el. Süli K. Hamarosan osztják a tüzelőt DECIJÉN Január elején oszt­ják ki a jogosultak számára a szociális tüzelőt a települé­sen - tudtuk meg Fodor Gé­zától. A településvezető el­mondta, 49 köbméter fát nyertek, ehhez még 13 köb­métert hozzátett az önkor­mányzat, így összesen 62 köbméter tűzifát osztanak ki a 27 jogosult család között az új év első heteiben. Fodor Géza arról is szólt, hogy az ünnepek előtt szerény aján­dékkal leptek meg minden falubelit. Mint mondta, tar­tottak egy jó hangulatú közös karácsonyi ünnepséget, de szerettek volna még valami aprósággal is kedveskedni a helyieknek. Ezért még kará­csony előtt szaloncukorral és a települést bemutató egye­di falinaptárral ajándékoztak meg mindenkit. Süli K. A hőerőmű újraindítása az 1990-es évek megvalósult tervei között szerepelt. Középen Varga Antal akkori polgármester Archív fotó: T. 0. A korabeli kérdések egy részét sokan már nem is értik Huszonhat éve még egészen más problémák foglalkoz­tatták a lakosságot, mint napjainkban. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu LŐRINCI Ha az ember huzamo­sabb ideje figyelemmel kíséri egy település életét, számos ér­dekességgel találkozhat. Lőrin­ci várossá válásának évében, 1992-ben jelent meg a helyi új­ság első száma, amely azóta is megszakítás nélkül, havi rend­szerességgel tájékoztatja a tele­pülésen élőket lakóhelyük tör­ténéseiről. Ha felütjük a kora­beli lapszámokat, tényekkel, tervekkel és vágyálmokkal is találkozhatunk. Alábbiakban kiemelünk néhány 26 évvel ez­előtti hírt, s az azokban foglal­takat összevetjük a jelennel. Emlékpark lesz a temető he­lyén? - a kérdés akkoriban nagymértékben foglalkoztat­ta az embereket, s a válaszra csak néhány évet kellett vár­ni. A városközpontban lévő te­metkezési helyet felszámol­ták; a ligetben előbb egy fá­ból készült hatalmas Madon­na-szobrot állítottak fel, amit később vandálok felgyújtot­tak. Ma Trianon-emlékmű áll a helyén. ■«' Az önkormányzatnak ak­koriban területi vitái voltak a rendszerváltás körüli idők­ben önállósult Petőfibányával. Az újonnan létrejött község la­kosságarányos elosztást köve­telt. Lőrinciben népszavazást tartottak az ügyben, s a vokso­lók csaknem száz százaléka azt mondta, nem mondanak le egy négyzetméterről sem. A bíró­ság viszont szinte minden kér­désben a petőfibányaiaknak adott igazat. Az ország legnagyobb pénz­intézete 1992-ben jelezte, hogy Petőfibányáról Lőrincibe „köl­tözik”, mégpedig új létesít­ménybe. Előbbi nyomban meg is valósult, ám az új „létesít­ményre” csaknem két évtize­det kellett várni, addig konté­nerházban fogadták az ügyfe­leket. A városavatás alkalmából képviselő-testületi döntés szü­letett arról, hogy az első öt új­szülöttet 20-20 ezer forint­tal ajándékozzák meg, amit az érintettek nagykorúvá válá­sukkor, azaz 2010-ben vehet­nek kézhez. Hogy ez megtör-Az első öt újszülöt­tet 20-20 ezer forinttal ajándé­kozták meg tént-e, és hogy az összeg kama­tai mennyit fialtak, arról nincs hírünk, arról viszont igen - és erről lapunkban be is számol­tunk -, hogy a városavatás 25. évfordulója alkalmából meg­tartott ünnepségre meghívták az érintetteket is. A tradicionális üzemek meg­szűnését nehezen heverte ki a környék, pedig a cukorgyár ak­koriban még működött. A kör­nyéken 961 kenyérkereseti le­hetőségre várót tartottak nyil­ván, ami több mint 30 százalé­kos munkanélküliséget jelent. Ma ez a szám nem éri el a négy százalékot. • A cukorgyári sportegyesü­letnél - amely a szocializmus­ban jelentős kiváltságokat élve­zett - attól tartottak, hogy gaz­daságilag ellehetetlenülnek. Ennek ellenére néhány év múl­tán magasabb osztályba jutot­tak. Az egyesület elnevezéséről csak a gyárbezárást követően döntöttek: elvetették a bejára­tott Selypi Kinizsi elnevezést, s Lőrinci VSC-re váltottak. Húsz év elteltével, nemrég azonban a közeli Marx utca elnevezését Kinizsi utcára változtatta az ön­­kormányzat vezetése. Az egyik közmeghallgatá­son felvetődött, hogy miért csak a selypi vasútállomáson áll meg a gyorsvonat, Lőrin­ciben miért nem? Erre az idő markáns választ adott: napja­inkban már gyorsvonat sem jár a vonalon. kérdés válasz Vámosi László, Andornaktálya polgármestere- Már hosszabb tapasztalat­tal rendelkezve, hogyan látja, mennyire váltotta be a remé­nyeket az elkerülő út?- Jelentősen csökkent a for­galom, bár az autóstársa­dalomnak idő kell, hogy át­szokjon az új útra. Sokan, megszokásból vezetve, még mindig a régi utat használ­ják, pedig az újon gyorsab­ban beérnének Egerbe. Mi­vel tehergépjárművel behaj­tani csak célforgalom jelleg­gel lehetne, elsősorban a te­herautó-forgalom csökkent, igaz, sokan áthaladnak még a tiltás ellenére is a közsé­gen. Ennek megakadályozá­sára mindenképpen a rend­őrség nagyobb ellenőrzésére volna szükség.- Az építés következménye mi­atti korrekciók az önkormány­zat kéréseinek megfelelően, korrektül valósultak meg?- A korrekciók egy része megvalósult, például a Gesz­tenyés út helyrehozatalával elégedettek lehetünk. Más részük viszont továbbra is fo­lyamatban van, gondolok el­sősorban az Olajosok útjára, illetve az erről nyíló, az egy­kori szeméttelepre vezető út rendbetételére.- Az útépítés milyen új lehető­ségeket ad a falunak?- Mivel az előzetes tervek tárgyalásakor Andornak­­tályának sikerült kiharcol­nia egy felhajtó csomópon­tot, a körülötte levő terüle­tek iparilag is felértékelőd­tek. Ezzel számolva a TOP- pályázatokon belül ipari te­rület fejlesztésére adtunk be igényt. Kérésünket a döntés­hozók 140 millió forint meg­ítélésével támogatták, így re­mény van arra, hogy az adott területen az infrastruktúrát jelentősen fejleszteni tudjuk, és sikerül majd befektetőket vonzani a településre. S. S. Elhunyt a holokauszt egyik gyöngyösi túlélője Ápolta ősei emlékét GYÖNGYÖS December 25-én, 89 éves korában örökre elment Bog­nár Pálné Éva néni, a holokauszt egyik gyöngyösi túlélője. Tizen­négy évesen állt Auschwitzban dr. Mengele előtt, aki a kezében lévő gumibottal hol jobbra, hol meg balra hadonászva döntötte el a sorsukat. Krematórium vagy munka, de a végső cél a megsem­misítés volt - emlékezett Éva né­ni a legutóbbi mártír megemlé­kezésen, a zsidó temetőben. Tö­rékeny alakja, bölcs szavai, a borzalmakra, a halálba kerge­tettekre visszaemlékező monda­tai, a családtagjait, barátait, is­kolatársait, hittestvéreit felidé­ző gyötrelmes emlékei minden­kit megérintett. Éva néni arra fi­gyelmeztetett: soha ne felejtsék az ártatlan milliók életét köve­telő borzalmakat, hogy soha, se­hol ne fordulhasson elő hasonló szörnyűség. Zéher lövroho - emléke legyen áldott- Nagy megnyugvás számom­ra, hogy feltámadt a hitközségi élet Gyöngyösön, és az itt élő cse­kély számú zsidóság együtt, val­lási különbség nélkül ápolhatja őseink hagyatékát, a csodálato­san szép zsinagógát. Leróhatom kegyeletem apuka és anyuka helyén a templomban, ahol gyer­mekként és kamasz lányként, anyuval együtt mondtam el az egyik legszebb imát, az ávinu málkénut, amiben a megbocsá­tásért, az örökkévaló kegyelmé­ért, az elkövetkező életünkért fo­hászkodunk - emlékezett vissza 2016-ban Éva néni. Az ima egyik sora így szól: Atyánk, Királyunk, engedd, hogy tiszta szívből megtérjünk hozzád. Éva néni emlékét őrizni fogják családján, szerettein kí­vül hittestvérei, és minden jóér­zésű gyöngyösi ember. M. H. Kolbász- és pálinkamustra EGERSZALÓK Harmadik alkalommal rendeztek kolbásztöltő versenyt vasárnap a településen, amely iránt most is nagy volt az érdeklődés. A megmérettetésen kész szárazkolbásszal és pálinkával is le­hetett indulni, de a vállalkozó szelleműek helyben kolbásztöltésben is összemérhették tudásukat. A programra sokan voltak kíváncsiak, a finomságokon felül muzsikusok is gondoskodtak a jó hangu­latról. Süli K. Fotó: Márkus Attila í

Next

/
Oldalképek
Tartalom