Heves Megyei Hírlap, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)
2018-12-12 / 288. szám
BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE 2018. DECEMBER 12., SZERDA Invazív fajok is szeretik az új élőhelyet Visszaveszi a bányától a Bélkőt a természet Elkezdődött az egykor kopár felszín természetes benövényesedése Fotó: Tóth Balázs WKHSEBMtM Cipősdobozajándékot várnak BÉLAPÁTFALVA Karácsonyi cipősdoboz-akciót szervez a bélapátfalvi Százszorszép Óvoda. A rászoruló gyerekek karácsonyát szeretnék szebbé tenni kis ajándékkal: rajzeszközzel, mesekönyvvel, színezőkkel, társasjátékkal, kirakóssal, édességgel. Az ajándékcsomagokat december 19-ig fogadják, a dobozokra kérik ráírni, hogy fiúknak vagy lányoknak, s mely korosztálynak (hároméves korig, 4-7, 7 évesnél idősebb) szánják az adományozók. T. B. Elkészült az új viselet MIKÓFALVA Szombaton 16 órától idén ötödik alkalommal tartanak gyermektáncházat Mikófalván, a közösségi házban. Ez alkalommal mutatják be a Mikófalvi Hagyományőrző Népi Együttes új női viseletét is. A táncházat Bécsi Gyula tartja, kísér a Kőporos zenekar. T. B. Díszítés, műsor a vásárban BÉLAPÁTFALVA Karácsonyi vásárt és adventi forgatagot rendeznek december 15-én 15 órától Bélapátfalván, a Gesztenyés Kiállítóházban. Az eseményen feldíszítik a város karácsonyfáját, fellépnek az óvodások, az iskolások, a Hosanna Kórus, Várhegyi Gábor, valamint Sztaniszláv László és Szél Anikó. A gyerekek játszóházban karácsonyi díszeket készíthetnek, valamint mézeskalácsozhatnak, lesz vásár, a roma önkormányzat pedig meleg ételt főz és oszt T. B. A Bélkő-hegy értékes területén nemcsak a védett, hanem az idegenhonos fajok is terjednének. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu BÉLAPÁTFALVA Tizennyolc éve fejezték be a bányászatot a Bélkőn, s idén múlt egy évtizede, hogy természetvédelmi területté nyilvánították a hegy 550 méter fölé magasodó részét. A Bélkő Tanösvénynek tizenöt éves múltja van. Ekkor fejezték be nagyjából a terület rekultivációját. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szerint a Bélkő természeti értékeit tekintve is a Bükk hegység az egyik legértékesebb bérce annak ellenére, hogy arculatát a bányászat jelentősen átalakította. Az elmúlt tizenöt évben viszont már a természet folyamatai érvényesültek a hegyen, kis emberi segítséggel. Pongrácz Ádám, a BNPI természetvédelmi őr munkatársa szerint a korábban csak a bánya peremein túlélt fokozottan védett növényfajok, mint a szirti pereszlény és a korai szegfű számára új élőhelyek keletkeztek. Ezek állománya másfél évtized alatt megsokszorozódott, a korai szegfű egyedeinek száma 390-róT több mint háromezerre emelkedett. Az új élőhelyek azonban nemcsak a védett növényeknek, hanem más pionír és invazív növényfajoknak is megfelelőek. Elkezdődött az egykor kopár felszín természetes benövényesedése. A legnagyobb számban és területen a gyepalkotó csenkesz fajok jelentek meg, a fás szárúak közül pedig a rezgőnyár és a kecskefűz. Megtelepedtek és egyre nagyobb helyet foglalnak az idegen honos fenyó'fajok (luc, fekete, erdei), az őshonos, gyakran védett, vagy fokozottan védett fajokat szorítják ki természetes élőhelyeikről. Elfoglalják a ritka, védendő társulások helyét is, főleg a különböző típusú gyepeket, nyílt sziklás felszíneket. A fenyők terjedése a szél segítségével - akár igen nagy távolságról - idesodort magoknak köszönhető. A folyamat visszafordítására több száz kis méretű fenyőt mechanikus úton kivágással, kihúzással távolított el a nemzeti park őrszolgálata. Ezzel hosszabb távon biztosítható, hogy ezek térnyerése ne veszélyeztesse a ritka és védett fajok állományát és azok élőhelyeit. Sajnálatos módon más invazív fajok is megtelepedtek a bércen, mint a kanadai aranyvessző. Ennek a viszszaszorítása és irtása szintén mechanikus úton évente több alkalommal történik, így térhódítása jelentősen visszaesett. Ma már csak a hegyre vezető út mentén található kis számban a védett területen. Az utak mentén főleg a gépjárművek miatt terjednek. A korábbi esztendők munkájának köszönhetően a rendkívül agresszív, eddig csak egy helyen megjelent bálványfa is teljesen eltűnt a Bélkő területéről. Pongrácz Ádám szerint látszik, hogy a védett területek, köztük a Bélkő élővilágának védelme, megőrzése nem képzelhető el az idegenhonos és az invazív fajok elleni folyamatos küzdelem nélkül. Dicséret Mikófalvának virágosításért MIKÓFALVA Idén több oklevelet is kiérdemelt Mikófalva, amiért részt vesz a Virágos Magyarországért versenyen. A Magyar Turisztika Ügynökség a versenyben nyújtott kiemelkedő teljesítményüket az Év Települése díjjal jutalmazta, de oklevél járt azért is, mert jól szerepeltek a Legvirágosabb Úti Cél közönségszavazásán, illetve elismerték a palóc hagyományok ápolását és a közösségi terek igényes fenntartását. Fónagy Gergely polgármester kiemelte, a szervező ügynökség ezen felül a verseny 25. jubileuma alkalmából minden pályázó településnek - így Mikófalva részére is - facsemetét, egy oszlopos gyertyánt ajándékozott, amelyet el is ültettek.- Társadalmi összefogással 2016-ban kezdtünk bele a közös virágosításba, buszmegállóink felújításába, Mikófalva szépítésébe, mert célunk, hogy minél vonzóbb környezetben élhessünk együtt és egyre szélesebb körben is megismertessük településünket. Immár három éve, hogy minden évben jelentkezünk a Virágos Magyarország Környezetszépítő versenyre. Ennek eredményeként részesültünk az Év Települése díjban - mondta Fónagy Gergely. Mikófalván évente több mint tíz rendezvényt tartanak, melyek a támogatókon kívül a lakosság teljes összefogásával valósulnak meg. Ennek egyik helyszíne a falumúzeum és a csűrudvar. A falu elején alkalomhoz illő életképekkel fogadják az érkezőket. T. B. Oszlopos gyertyánt ültettek Károkat inkább a muflonok okoznak A Bélkő különlegessége a hegy északi és déli letörésén jelen lévő eltérő fauna. Pongrácz Ádám elmondta, északon a Kárpátok jellegzetes világa, míg a déli, napsütötte oldalon mediterrán, a Dinári hegységre jellemző flóra és fauna fedezhető fel. Ilyen egy helyen az egész Északiközéphegységben nincs. A Bélkőt forgalmas időszakokban naponta 100-200 turista is felkeresi, de ők elsősorban a kitaposott utakat használják. Károkat a tapasztalatok szerint inkább a muflonok okoznak, amelyek a megközelíthetetlen helyeket szeretik. A védett területen kívül sok az invazív növényfaj, ezek visszatelepülnének, így minden évben foglalkozni kell a védett területekről való eltávolításukkal. Két arany, egy ezüst Tiszavasváriból Minősültek a táncosok BÉLAPÁTFALVA A hétvégén Tiszavasváriban szerepelt a Bélapátfalvai Tánccsoport. A Revolution Dance Cup sorozat évzáró, Mikulás-kupa nemzetközi minősítő versenyén a lányokból álló csapat Takácsné Csank Judit tanárnő vezetésével egy arany és két ezüst minősítést szerzett. A számos stílust - hiphop, akrobatikus tánc, balett, mazsorett és még sok más - felvonultató versenyen öt ország kilencvenegy egyesülete vett részt. A hat korosztály versenyzőitől a publikum közel 360 produkciót láthatott. T. B. Állami segítség Nagyvisnyónak Pluszpénz a rendelőre NAGYVISNYÓ A község önkormányzata nyolcmillió forint állami támogatást kapott az orvosi rendelő beruházásához. Csőgér Bálint polgármester elmondta, már a közbeszerzéskor látni lehetett, hogy pluszpénz nélkül nem megvalósítható a pályázat, visszaadni nem akarták, így többlettámogatást kértek, vagy pedig hitelt vettek volna föl, de addig is forrást csoportosítottak át. Végül kérésük meghallgatásra talált, így kormányzati támogatást ítéltek meg számukra. A rendelő működik, eszközöket is beszereztek. T. B. A bélapátfalvi táncos csapat Fotó: beküldött Az orvosi rendelő tavaszra el is készült Fotó: Tóth Balázs
