Heves Megyei Hírlap, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)
2018-12-10 / 286. szám
2018. DECEMBER 10., HÉTFŐ 14 ZÖLDÖVEZET Értékes fajoknak adtak minél több teret Beavatná munkájukba a társadalmat Dobre-Kecsmár Csaba Az erdőhöz sokan kötődnek MÁTRA Értékes gyepterületek fenntartása érdekében tevékenykedtek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) szakemberei az ó'sz folyamán a Mátrában. A füves élőhelyeket korábban a legeltetett állatok tartották karban, az állattartás megszűnésével azonban jelentős részük becserjésedett vagy beerdősült. Mivel a területek számos értékes növény- és rovarfajnak nyújtanak élőhelyet, a szakemberek kaszálással próbálják fenntartani a meglévőket, és a cserjeállomány visszaszorításával új gyepterületeket nyerni. A szürkés hangyaboglárka a legkiemelkedőbb értékek közé tartozik Novemberben a BNPI munkatársai három helyszínen végeztek területkezelést - számol be az igazgatóság a közleményében. Gyöngyös közelében, a Sár-hegyen található Gyilkos-réten kaszálás és a széna lehordása volt a feladat; e területen a különleges életvitelű szürkés hangyaboglárka a legkiemelkedőbb természeti érték. A pásztói Nyikomréten szintén e lepkefaj védelme volt elsődleges szempont a gyep tisztításakor, ám itt már intenzív cserjeirtás is szükségessé vált. A szürkés hangyaboglárka állománya ezen a területen valószínűleg teljes eltűnésre lett volna ítélve néhány éven belül, ha a folyamatot nem gátolják meg időben. A fallóskúti Tugár-réten kaszálást, kisebb részben cserjeirtást végeztek az igazgatóság munkatársai - derül ki Molnár Márton természetvédelmi őr beszámolójából. Az itt található rész igen változatos élőhelyekkel bír, rengeteg védett növényfaj termőhelye. Megtalálható egyebek között a szibériai nőszirom, a piros kígyószisz, a leánykökörcsin és a réti kardvirág is. A Tugár-réten régóta folynak kezelések; a cserjésebb területeket szerencsére sikerül évről évre egyre jobban visszaszorítani, helyükön így teret nyerhet az értékes lágyszárú vegetáció. L. R. HEVES MEGYE Hogyan cseperedik erdő az ember keze nyomán? Ezt megmutatni vallja legfontosabb küldetésének Dobre-Kecsmár Csaba, aki az Egererdő Zrt. vezérigazgató-helyettesi posztján túl fontos tisztségét újította meg a közelmúltban. Lőrincz Rebeka szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu- A napokban az Országos Erdészeti Egyesület másodjára is az Észak-Magyarország régió képviselőjének választotta. Mit jelent ez a titulus?- Ez egy társadalmi tisztség. Az 1866-ban alapított egyesület az ország egyik legrégebbi civil szervezete, amely négyévente tisztújításon esik át. Az idén az a megtiszteltetés ért, hogy a régiós tagok ismét az országos vezetőség soraiba választottak, ezzel újabb négy évre megerősítettek tisztségemben.- Hogyan kell elképzelni a szervezet munkáját?- Az Országos Erdészeti Egyesület elsődleges feladata nevéből és jellegéből adódóan, hogy az erdőgazdálkodókat, az erdővel foglalkozókat és a természetvédelem érdekeit képviselőket összefogja. Emellett részt veszünk az ágazatot érintő kérdések megvitatásában, a szabályok megújításában, stratégiák megfogalmazásában. Fontos feladatunk a nyilvánosságnak szánt kommunikáció és a környezeti nevelés is: törekszünk a társadalom széles rétegeiben elültetni azokat a legfontosabb információkat, amelyek alapján az emberek valós képet alkothatnak a magyar erdőkről, továbbá az erdőgazdálkodás és a természetvédelem aktuális kérdéseiről. Hiszen az erdőkhöz mindenki kötődik valamilyen módon, ha más nem, érzelmileg.- Több jogszabály-módosulás is érintette az ágazatot az utóbbi időben. Mit érdemes ezekről tudni?- Az erdészeti törvénykezés több évszázados múltra tekint vissza, de a legtöbb ember száDobre-Kecsmár Csaba erdőmérnökként már húsz éve igyekszik gondoskodni az erdők megóvásáról Fotó: Huszár Márk mára még az is meglepő tény, hogy Magyarországon létezik egy erdőtörvény, amely Mária Terézia korától fogva hatályban van. A gazdálkodás nagyon régóta tudatos tevékenység, amely arra irányul, hogy az erdő, mint természeti erőforrás, fenntartható legyen. Kezdetben ez pusztán mennyiségi fenntarthatóságot, szakszóval tartamosságot jelentett, ma már azonban a minőség elveit is szem előtt tartjuk, és részben ez követelmutatott; Kaán Károly neves elődünk indította el azt a fásítási programot, melynek köszönhetően mára ez az arány 21 százalékosra emelkedett. A jelenlegi erdőstratégia célja, hogy 26 százalékig, tehát további 6-700 hektárral növeljük az erdősültség arányát - a mai tudásunk szerint ekkora terület nyerhető még a fásítás számára az agrárium más ágazatainak sérülése nélkül.- Hogy illeszkedik mindez az európai viszonylatba?- Az európai tendenciához képest itthon az idegenhonos fafajok aránya mutat eltérést, ez Magyarországon az átlagnál magasabb. A már említett fásítási program során az Alföldre javarészt nem őshonos fafajokat, például akácot telepítettek, melyek ott nagy arányban elterjedtek. Ugyanakkor az őshonosság fogalmát nagyon óvatosan kell kezelnünk, mert eltelt időközben száz év, és az említett fafaj létjogosultságát ma már senki sem kérdőjelezi meg. Az előttünk álló fatelepítési program kapcsán emiatt még nagyon sok társadalmi vita vár ránk, de pontosan azért fordítunk annyi energiát a szemléletformálásra, ismeretterjesztésre, hogy ezek már valós tudáson alapuló eszmecserék legyenek. Tehát ne legyőzni akarjuk egymást, hanem meggyőzni - én ezt tartanám szerencsésnek. Ma már Magyarországon, de Európában sincs erdőirtás- Milyen tekintetben van leginkább szükség az ismeretterjesztésre?- Az erdészet nem egy zárt üzem, nem a négy fal közt dolgozunk, hanem kint, a nagyközönség előtt. Az egyik fő célunk, hogy az erdőbe látogatók ne a mélyen gyökerező sztereotípiák alapján ítéljék meg a tevékenységünket, hanem átlássák a munkafolyamatot is. Sokan a kivágott fák láttán egyből erdőirtást kiáltanak, pedig ki merem mondani, ilyen ma nemcsak Magyarországon, de egész Európában sincs. Az erdőirtás szakmai fogalomként azt jelenti, hogy egy területen úgy végeznek tarvágást, hogy a kitermelt erdő helyére nem- Azt mondják, az erdészek mindig nagy időtávlatokban gondolkoznak, tehát hadd kérdezzem úgy, mik a tervei az elkövetkező száz évre?- Erdészként erre csak azt tudom mondani, a terveim már folyamatban lévén nem tervek, hanem tények. Épp néhány napja jártam olyan fiatal erdőben, ahol húsz éve pályakezdőként fakitermelésben vettem részt, és emlékszem, a lakossági fórumon a feldúlt falumbelieknek magyaráztam, hogy ne aggódjanak, itt új erdő fog nőni a régi helyén. A drasztikus változás láttán, amikor eltűnnek az öreg fák, és a fiatal erdő még nagyon kicsi, nehéz ezt elhinni. De az én százéves küldetéstudatom ebben gyökerezik: megmutatni ezeket az erdőket és a bennük zajló folyamatokat minél több embernek. telepítenek újat, tehát a tartamosság elveinek nem felelnek meg. Az erdészetek tevékenysége pedig korántsem önkényes: a természetvédelmi szervezetekkel szoros együttműködésben, meghatározott tervek alapján, az erdészeti hatóság felügyeletével végzik a munkájukat. Fontos, hogy az emberek valós képet kapjanak az erdőkről te meg az aktuális törvénymódosítást. Megszületett a természetességi állapot fogalma, mely az adott erdőterületnek az legtermészetesebb formájához, mondhatni őserdőhöz viszonyított állapotát írja le. A törvény most már nemcsak azt deklarálja, hogy nem csökkenhet a hazai erdők területe, de a természetességi állapota sem romolhat. Trianon után az erdősültség hazánkban 10-11 százalékos arányt Táblákat tettek ki, új odúkat is telepítettek, szemetet szedtek EGER Szemetet szedtek, új információs táblákat és madárodúkat helyeztek ki, feltöltötték eleséggel az etetőt - az érsekkerti madárbarát sarkot önkéntesekkel közösen tette rendbe a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportja november 24-én, szombaton. Mint azt korábban lapunkban már megírtuk, a park egy csendes zugában felállított, tavaly novemberben átadott madáretetőt az idén tavasszal megrongálták - ismeretlen tettesek összefirkálták, kilyuggatták az információs táblákat. A csoport most önkormányzati és civil felajánlásokból készíttetett újakat a helyükre. Beszámolójuk szerint a táblák kihelyezésén túl a környező fákra hat új odút is telepítettek, valamint egy, a mesterséges odúk típusait bemutató oszlopot is felállítottak. Aki az Érsekkert madarait télen elemózsiával támogatná, bátran keresse fel az etetőt - írják, egyúttal kérik a rongálókat, a jövőben tartsák tiszteletben a csoport és az önkéntesek munkáját. Felhívták a figyelmet: a sarok biztonsága érdekében mostantól kamerával figyelik a területet. L. R. Új odúkat is elhelyeztek a madaraknak Fotó: beküldött Beavatkozás a gólyák védelmében HEVES MEGYE Nagy számban költ a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) területén is a fehér gólya. Védelmükben a BNPI az elektromos hálózatot fenntartó szolgáltatókkal áll szoros együttműködésben - olvasható az igazgatóság közleményében. Sarkalatos pont az elektromos vezetékekre épült fészkek fészektartó állványra helyezése, s az évek alatt többtonnásra nőtt fészkek vékonyítása. A cél megóvni a madarakat az áramütéstől, s zavartalanná tenni az áramszolgáltatást.- Ilyen beavatkozáson esett át legutóbb Eger egyetlen gólyafészke is, amely tekintélyes méretűre nőtt - mondta el Pongrácz Ádám természetvédelmi őr. - Nemrég fészektartót helyeztünk ki Bükkszéken is egy, a vezetékre épült fészek alá, s több beavatkozást tervezünk a Hevesi-síkon, a Borsodi-Mezőségben, Nógrád megyében, a Bükk és a Mátra településein is. A közlemény kitér továbbá arra is, hogy a faj védelme nem csak a fészkelőhelyek megőrzését jelenti, ugyanis hasonlóan fontos a települések határában található táplálkozóterületek megőrzése és kezelése is. L. R.