Heves Megyei Hírlap, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-13 / 263. szám

fl FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 2018. NOVEMBER 13., KEDD HÍREK Elviszik a lomot szombaton KÁL, NAGYÚT A hétvégén, szombaton 7 órától végzi a lomtalanítást a két telepü­lésen a Szelektív Hulladék­­hasznosító és Környezetvé­delmi Nonprofit Kft. A szol­gáltató kérése, hogy a feles­legessé vált holmikat a he­lyiek úgy rakják ki az ingat­lan elé, hogy ezzel a közle­kedés biztonságát ne zavar­ják, s a kirakott lom a szállító jármű által jól megközelíthe­tő legyen. A cég közölte: kö­­zületektől, szervezetektől a lomot nem szállítják el, csak magánszemélyektől. S. S. Márton-nap az ovisoknak FÜZESABONY Márton-napi hagyományokkal ismerked­hettek az óvodások két na­pon keresztül. Múlt csütörtö­kön a Tekergő együttes láto­gatott el hozzájuk és rendez­tek táncházat. Pénteken vi­szont az Alma csoport gyere­kei mutatták be társaiknak, milyen verseket, dalokat ta­nultak az ünnepre. S. S. Lámpásokkal ünnepeltek FELDE8R0 Vasárnap délután jó időben, jó hangulatban tartották meg a településen a hagyományos Márton-na­pi programot, ami az ország­szerte ismert altemplom­ból az iskolások és óvodá­sok lámpás felvonulásával vette kezdetét. Az ünnepi szentmisét követően ugyan - más elfoglaltsága miatt - elmaradt Lázár Attila zenés műsora, így a résztvevők a szertartást követően azon­nal a szeretetlánggal meg­gyújtott lámpásokkal a kéz­ben, énekelve járták körbe a templomot. A délután és az est további része már a vendéglátásról szólt. Forralt bort, teát, libazsíros kenye­ret is kóstolhattak a megje­lentek. S. S. Igazi ünnepet rendeztek múlt hétvégén a szihalmi Magyar Tár-Házban, képzőművészeti kiállítás is nyílt Fotó: beküldött Fúvósok csalogatója, kiállításmegnyitó és libalakoma is volt Márton-napi Libadalom cím­mel szerveztek programot a Magyar-Tár-Házban vasár­nap délutánra. A meghívott vendégeknek különböző kul­turális és gasztronómiai él­ményekben lehetett része Szent Márton napján, miu­tán meghallgatták a Szihal­mi Fúvósok „látogatócsalo­gató” zenéjét. Sike Sándor sikesandor@gmail.com SZIHALOM Jobban nem is telhe­tett volna a Márton-napi ren­dezvénysorozat: tavasziasnak tűnő novemberi időjárás oda­kint, a Baguda Plusz című kor­társ kiállítás megnyitója oda­bent. Előbbit a tehnészet ren­dezte így, utóbbit pedig a Ma­­gyar-Tár-Ház és a Szabadkéz Galéria, illetve a tárlat kurá­tora, Kotormán Norbert szob­rász. A vendégeket köszöntő Márkus János András bemu­tatta az alkotókat is. A Magyar Tár-Ház igazgatója azt hangsú­lyozta, hogy az egykori magtár­­épületet újabb kulturális funk­ciókkal sikerült gyarapítani. Ezek közé tartozik például a si­keresen lebonyolított augusz­tusi művésztelep is. Szerinte öröm, hogy Szihalom és a Ma­­gyar-Tár-Ház egyre gyakrab­ban feltűnik a kortárs képző­művészetek térképén. Kótai Tamás Munkácsy-dí­­jas képzőművész - a tárlat és a galéria szakmai vezetője - arról beszélt, hogy a művész­telep szakmai mottója, a „sza­bad kéz" azt hivatott kifejez­ni, hogy a galéria tulajdonosai­tól kapott képzőművészeti sza­badságot a szakmai vezetők is továbbadhatták az alkotóknak, mindennemű jogi és egyéb megkötések nélkül. A szakmai megnyitóra felkért Szurcsik Jó­zsef szavait - a képzőművész sajnálatos balesete miatt - Kis­­honti Zsolt művészettörténész tolmácsolta. Szurcsik így távol­létében is a szobrászat érdekes­ségeire mutatott rá. Arra példá­ul, hogy az alkotások egy egész anyag faragásából, csonkításá­ból, vagy pedig különböző da­rabok összeillesztéséből, ra­gasztásából formálódnak. Az egykori magtár­­épületet újabb kul­turális funkciókkal sikerült gyarapítani A kortárs képzőművész ki­állításmegnyitója után Bordás Mihály színművész verses, da­los előadása hangzott el, majd - az igazgató és Farkas Ildikó gazdasági igazgató köszöntője után - a gasztronómiai élveze­teknek hódolhattak a megjelen­tek. A rendezvény meghívott­jai egyébként azon civil szer­vezetek és önkormányzatok képviselői voltak, akik a Ma­gyar-Tár-Ház működéséhez, megismertetéséhez a legtöbb segítséget nyújtották. Ajándé­kokat és a sikeres együttműkö­désért járó köszönetét is kap­tak a segítők.- Számunkra a civil szfé­ra legjelentősebb helyi együtt­működő partnerei az elmúlt két évben a Szihalmi Nyugdí­jasok Baráti Köre, a Kis Bocs Baba-Mama Egyesület, a SZIK­RA Egyesület és a Mezőszeme­­rei Polgárőr Egyesület voltak - jelentette ki a Hírlap kérdésére Márkus János András. A Szent Márton-nap idén egyúttal az I. világháború be­fejezésének 100. évfordulójára esett. Erről gyertyagyújtással és egyperces néma tisztelet­­adással szintén megemlékez­tek a szervezők. Az ünnepi mű­sort és köszöntőt követően kez­dődött a libalakoma. A résztve­vők kóstolhatták a ludaskását, az újbort és desszertként a lúd­­láb szeletet. kérdés válasz Nagyne Varadi Anna nyugdíjas művelődésszervező- Közel négy évtizede él Fü­zesabonyban. Egy ideje nyug­díjas már. Önnek és a korosz­tálynak milyen elfoglaltsá­got tud nyújtani egy ilyen kis­város?- Egészen pontosan 37 éve élek a településen, hat esz­tendeje nyugdíjasként. Én ugyan nem tudom milyen nyugdíjasnak lenni, mivel nekem minden napra meg­van a feladatom a közélet­ben. Egyebek között a Heves Megyei Népművészeti Egye­sületben és a Füzesabonyi Kertbarát Körnél tevékeny­kedem igen aktívan.- Az idei nyár talán a meg­szokottól is gazdagabb volt kulturális programokban. Hogyan viszonyul ezekhez a rendezvényekhez?- Szívesen részt veszek a vá­rosi rendezvényeken, kultu­rális programokon. Nagyra értékelem azokat az esemé­nyeket, amelyek azzal a cél­lal szerveződnek, hogy a la­kosság, a civil szervezetek, intézmények együtt ünnepel­jenek, közelebb kerüljenek egymáshoz. Ilyen volt példá­ul a Retro Majális, a városi disznótor, vagy ilyen volt és lesz az adventi rendezvény­­sorozat. Nagyszerű kezdemé­nyezés volt az is, hogy a diá­kok az aluljárót matyó motí­vumokkal festették ki, azóta nincsenek falfirkák. Az azon­ban elkeserítő, hogy lábnyo­mok csúfítják el a falfelületet.- Mennyire tartja élhetőnek a várost?- Egészen, többféle megkö­zelítésben is. A közbizton­ságot például jónak ítélem, amit az is igazol, hogy sú­lyos bűnesetek nincsenek. Hiányosságok persze min­denhol vannak. Hogy példát is hozzak: egy-egy ruházati és cipőbolt elkelne a város­ban. S. S. Jubileumát ünnepelte a Laskó-Rima menti szociális ellátó Tíz éve együtt gondoskodnak Módszertani központ az óvoda MEZÖTÁRKÁNY Szombaton rendezték meg a településen a Laskó-Rima menti szociá­lis ellátó tízéves fennállásá­nak jubileumi ünnepségét. Egy évtizede Egerfarmos, Besenyőtelek, Mezőtárkány képviselő-testületei úgy dön­töttek, hogy intézményfenn­tartó társulást hoznak létre. A cél az volt, hogy az addig mindenhol önállóan működ­tetett szociális étkezést, há­zi segítségnyújtást, nappali ellátást egy intézmény kere­tein belül biztosítsák - idéz­te fel a kezdeteket Mezőtár­kány alpolgármestere, Pász­tor István. Az azóta eltelt években más települések is csatlakoztak, s jelenleg Dormánd, Besenyőte­lek, Egerfarmos, Mezőszemere és Mezőtárkány alkotja a tár­sulást. Az idei, jubileumi ren­dezvényen Mátyus Piroska in­tézményvezető köszöntője után Bozsik Csaba, Besenyőtelek polgármestere szólt a hallga­tósághoz, majd elismeréseket, okleveleket, díjakat vehettek át az arra érdemesek. A hivatalos ceremóniát kö­vetően már oldottabb hangu­latban telt a program. A késő estébe nyúló ünnepléshez ze­néről a Csuhái Gabi-Koós Ad­rienn duó gondoskodott. S. S. Eljöttek a társulás tagjainak polgármesterei is Fotó: beküldött KOMPOLT Újabb nagy projekt­be kezdett a község óvodája. Az Oktatási Hivatal jóvoltából vesznek részt a 2020-ig tartó esélyteremtő óvoda elnevezé­sű EFOP-os pályázatban. Most egy több mint félmillió forin­tos fejlesztésre nyílik lehető­ségünk, egyebek között moz­gásfejlesztő eszközök beszer­zését oldhatjuk meg az összeg­ből - tudatta az intézmény ve­zetője. Oroszné Majdán Kata­lin emlékeztetett: már koráb­ban is vettek részt felzárkóz­tatást, esélyegyenlőséget cél­zó programban, a mostani azonban egy fontos mérföldkő a munkában.- Az Oktatási Hivatal meg­tisztelő felkérésének köszön­hetően módszertani központ­ként szerepelünk Heves és Nógrád megyében. Ennek ré­szeként képzéseket hoznak ide, más intézményekből jö­hetnek hozzánk kollégák, akik bemutatófoglalkozáso­kon vehetnek részt. Ezeken az alkalmakon megismerhe­tik a munkánkat, módszere­inket, a bevezetett esélyte­remtő gyakorlatokat vezet­tünk be. Egy falusi óvoda számára igen nagy dolog ez, a szakmai munkánk elisme­rése - fogalmazott az intéz­ményvezető. S. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom