Heves Megyei Hírlap, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)
2018-11-07 / 258. szám
12 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2018. NOVEMBER 7., SZERDA Változásokra kell készülni az agrártámogatási rendszerben Máshogyan osztanák el az uniós agrárforrásokat A gazdálkodóknak föl kell készülniük a még több Európán kívüli áru beáramlására Fotó: Shutterstock Kapcsolatok és technológia EGER November 13-14-én az Uránia Moziban rendezik meg a Fiatal Vállalkozói Napokat. A rendezvény 11 órakor nyílik, lesz kerekasztal-beszélgetés, előadást tart a megyei adóhivatal, bloggerből lett vállalkozók, valamint a sarudi élményfalu vezetője. A második napon A jövő technológiája címmel rendeznek konferenciát. T.B. Fluktuáció az építőiparban A harmadik negyedévben összesen 1243 új cég jött létre az építőiparban, ami negyedével meghaladja a magas előző évi bázist. Ugyanakkor sok a cégtörlés is, 1002 építőipari vállalkozás szűnt meg. A három hónap alatt közel 2300 építőipari vállalkozás ellen indult végrehajtás, az ágazati szereplők öt százalékának igen komoly fizetési nehézségei vannak. Hevesben 27 alapításra 19 megszűnés, 11 felszámolás jutott, ami átlagosnak mondható. T. B. Augusztusban nőtt az ipar öv Augusztusban az ipari termelés másfél százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit országosan úgy, hogy kevesebb munkanap volt a hónapban. A járműgyártás kibocsátása 6,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól és a megrendelések is csökkentek. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 11,5 százalékkal emelkedett. Heves megyében 114,8 milliárd forintot tett ki augusztusban az ipari termelés, ami 1,8 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az első nyolc hónapban 5,8 százalékos volt a bővülés. T. B. A hazai földügyeket az öröklés átalakításával és kötelező vásárlással rendezné az agrárkamara. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu -DEMJE* A közös agrárpolitika jövőjéről, a vidékfejlesztési programokról, valamint az öntözésről tartott nemrégiben tájékoztató fórumot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei igazgatósága Demjénben. Papp Gergely, az országos kamara szakmai főigazgató-helyettese kifejtette, a 2020 utáni agrártámogatási rendszerben az uniós költségvetés kisebb hányadát fordítják már agrártámogatás-NÖvelni kell a hatékonyságot, versenyképességet ra (ez évtizedek óta tendencia), egyebek között a Brexit miatt. A gazdasági növekedés miatt nem biztos, hogy a költségvetésben erre fordított öszszeg kevesebb lesz, mint eddig volt. Pap szerint Magyarország azt szeretné elérni, hogy a területalapú és a termeléshez kötött támogatások ne csökkenjenek, hiszen azok nálunk az uniós átlaghoz közeliek, jelenleg hektáronként 260 eurót tesznek ki. Inkább az átlag feletti pénzekből vonnának el. A főigazgató-helyettes úgy látja, a vidékfejlesztési pénzek egyértelműen csökkenni fognak, ezért növelni kellene a hazai társfinanszírozás arányát. Papp szerint a vissza nem térítendő támogatások maradnak és ez fontos. A gazdálkodóknak viszont föl kell készülniük a még több Európán kívüli áru beáramlására, ezért növelni kell a hatékonyságot, versenyképességet. Papp Gergely elmondta, növekszik a fiatal gazdáknak nyújtott segítség, s pluszpénz jár majd környezetvédelmi célok teljesítéséért. Zöldítés nem lesz, de kötelezően választható ökológiai módszereket kell alkalmazni. Pap szerint a területalapú támogatás nem biztos, hogy igazságos, hiszen a pénz nyolcvan százalékát a gazdaságok ötödé kapja. Ebben a ciklusban a nagy gazdaságoknak járó pénzt bizonyos területméret felett korlátozni lehetett, ezt itthon be is vezették, de a gazdálkodók optimalizálták (szétdarabolták) birtokaikat. A jövőben valószínűleg kevesebb pénz jut a nagy gazdaságoknak, 60 ezer euró felett sávosan elvonásokat terveznek, kivéve például a nagy állattenyésztőktől. Pap beszélt hazai problémákról is. így az osztatlan közös tulajdonokról, amelyeket rendbe tenni száz év alatt lehetne akkor is, ha mostantól nem osztódnának a birtokok. Az elképzelések szerint a sok tulajdonos közül azoknak kellene kötelezően vételi ajánlatot tennie, akik földművesnek számítanak, s a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) is aktívabbnak kell lennie a vásárlásban, de az eladásban is. Pap elmondta, három helyett tíz hektárig értékesíthetné a földet árverés nélkül az NFA. Kulcskérdés az öröklés, a földet egy személynek kellene megváltania a többiektől, akár egy állami alap segítségével, vagy, ha senkinek nem kell, az NFA-nak megvásárolnia. Napirenden van a családi mezőgazdasági vállalkozói forma bevezetése, az őstermelői státusz eredeti elképzelések szerinti visszaállítása. Szó esett a fúrt kutak bejelentésével kapcsolatos elképzelésekről is, azt indítványozzák, ezt 2020. december 31-ig tehessék meg a tulájdonosok. Hosszabb időt adnának az engedélyek beszerzésére. A hazai öntözéses művelés bővítésére egy országos központot hoznának létre, amely kiváltja az elvi vízjogi engedélyeket a gazdák helyett, s vidékfejlesztési forrásból kiépítenék a kapacitásokat is. Önkéntes termelői öntözési közösségek létrehozását is javasolják. Kérdésre válaszolva Pap Gergely közölte, a hazai agrároktatás nem megfelelő, túlkapacitások vannak a felsőoktatásban, a képzések messze vannak a gyakorlati igénytől, s a végzettek tudásszintje is alacsony. Pap szerint ebben nagy változások várhatók. Elárulta, a következő uniós költségvetési ciklusban szeretnének kötelező szaktanácsadási rendszert. Azt is szeretnék, ha a képzéseket nemcsak letudnák a gazdálkodók, hanem például egy utalványt kapnának, amit olyan képzésre fordíthatnának, amely érdekli őket. Bővítenék az öntözés lehetőségeit Jakab István, a MAGOSZ elnöke egyebek közt a mezőgazdasági öntözésről beszélt, ugyanis az aszály évente 800 milliárd forint veszteséget okoz. Szerinte korszerű vízgazdálkodás nélkül nem lehet versenyképesen földet művelni, egymillió hektáron kellene öntözni, s persze víztakarékos talajművelést kell alkalmazni. Öntözési ügynökséget, vízlétesítményi kataszter készítését szorgalmazza a szervezet. A vízügyi igazgatóságok más tulajdonához nem nyúltak, a műtárgyak műszaki állapota nem jó, fel kell újítani azokat, függetlenül attól, kinek a birtokában van. A csatornák karbantartásával a gazdákat kell megbízni, a normák figyelembe vételével. A vízgazdálkodási társulások ügye ezzel lezárul. Jakab szerint az árapasztó tározók egy részét állandó vízfelületűvé alakítják. A magyar nettó jövedelem közelített az európai átlag feléhez a gazdaságkutató adatai szerint Távolodott az átlagtól a megyei vásárlóerő HIVIS MEGYE Nyolcadik megyénk az egy főre jutó vásárlóerőben, tette közzé a GfK piackutató cég. Heves a maga évi 6410, kiadásokra és megtakarításokra fordítható eurójával nem éri el az országos átlagot, míg az első hét megye adatai - Budapest, illetve hat dunántúli megye - meghaladják azt. A középértéket Győr-Moson-Sopron megye vásárlóereje közelíti meg a legjobban, az ott élőknek 1,7 százalékkal több pénzük van a kiadásokra, mint az egy főre jutó átlag. A Heves megyeieknek 96,3 százaléknyi pénz áll rendelkezésükre, ami lefelé való elmozdulást jelent a tavalyi 97,7 százalékhoz képest. Nógrádban az országos átlag 87, Borsod pedig 87,6 százaléka a vásárlóerő. Az egy főre jutó 8191 euróval a listán első budapestieknek (a 12. kerületben 185 százalék) az országos átlagnál 23 százalékkal magasabb összeg áll rendelkezésükre, s továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az utolsó a maga 5281 eurójával, ami az országos átlag közel 80 százaléka. A GfK szerint Magyarországon az átlagos vásárlóerő 6654 euró, ami bő négyszáz euróval magasabb a tavalyi A megye nyolcadik a vásárlóerőt tekintve Fotó: Shutterstock 6204 eurónál. Az egy főre jutó elkölthető jövedelem 2017- ben megyénkben hatezerhatvan euró körüli volt, egy évvel korábban pedig 5350. A 6654 eurós magyar vásárlóerő zárkózott az egy év alatt 2,5 százalékkal növekvő, 14 ezer 292 eurós európai átlaghoz, hiszen annak közel a 47 százalékát éri el (2017-ben 44,5 százaléknál járt), így Magyarország a harmincadik a sorban, közvetlenül Lengyelország mögött. Heves megyében a szabadon elkölthető jövedelem az uniós átlagnak 44,9 százaléka volt. T. B. Liechtenstein első A GfK által vizsgált 42 ország közül Liechtensteinben (65,4 ezer), Svájcban (40,5 ezer) és Izlandon (33 ezer) a legmagasabb az átlagos nettó jövedelem, míg Fehéroroszországban, Moldovában és Ukrajnában (1300) a legalacsonyabb. A tanulmányban vizsgált 17 ország átlag feletti vásárlóerővel rendelkezik, 25 ország az európai átlag alá került. A piackutató cég szerint 2018-ban az európaiak öszszesen mintegy 9,7 ezer milliárd euróval rendelkeznek.
