Heves Megyei Hírlap, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-07 / 258. szám

2018. NOVEMBER 7., SZERDA 4 PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE HÍREK Több helyen értékelik, miként működik a szolgáltató Az orvoshiány az ügyeletet is nehezíti A Recski Központi Orvosi Ügyelet új működtetője egy év után ad számot munkájáról Fotó: Korsós V. Megerősítették a partszakaszt PETGRYÁSARA Tizenhárom­millió forintos ráfordítás­sal erősítették meg a város­ban a Paplaza úton a Tűzol­tószertár előtti partszakaszt. Az önkormányzat a vis ma­jor keretből részesült a hely­reállításra. Mint azt Eged Ist­ván polgármestertől megtud­tuk, a meredek partszakasz az elmúlt évek felhőszakadá­saikor lazult meg, s az élet­veszély elhárítása és a biz­tonságos közlekedés érdeké­ben kezdtek hozzá a munká­latokhoz. A közel kétszáz mé­teres szakasz hamarosan el­készül. B. K. Már az adventre készülnek A Palócbokréta Ha­gyományőrző Együttes tag­jai idén eredményes évet zár­hat. Számos helyi és kör­nyékbeli programon vettek részt, és arattak nagy sikert. Fellépéseik száma megha­ladja a húsz alkalmat. Októ­berben az idősek napja al­kalmából adtak új műsort. Már körvonalazódik az ad­venti és karácsonyi műsorso­rozat is, mellyel a község la­kosságának szeretnének az ünnepek hangulatához illő estéket rendezni. B. K. Megújul a piactér Jól haladnak a munkálatok a Kossuth úti piac környékén is. Ez a vá­sártér mindig is nagy nép­szerűségnek örvendett a he­lyiek és a környékbeliek kö­rében, épp ezért a helyi és a környékbeli termelők, árusok évtizedek óta itt kínálják por­tékáikat. Hamarosan kultu­ráltabb körülmények között működhet a piac, amely 300 méter hosszon újul meg. El­árusítóhelyek, asztalok, pa­dok, térburkolat épül, vizes­blokkot alakítanak ki. B. K. Közel egy éve új szolgáltató működteti Recsken a hét települést szolgáló központi orvosi ügyeletet. A napok­ban több településen is ér­tékelték a tapasztalatokat. Van, ahol nem fogadták el a cég beszámolóját, van, ahol elégedettebbek a lakók. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu RECSK ÉS TÉRSÉ6E Nagyjából egy éve a Pannon Paramedic Kft. működteti a központi há­ziorvosi ügyeletet a térségben. A tavalyi és az idei tapasztala­tokat több településen is a na­pokban értékelték, értékelik.' A hét településen - Sírok, Pá­rád, Parádsasvár, Recsk, Bo­­dony, Mátraderecske és Mátra­­balla - közel tizenkétezer em­ber ellátásáért felelős cég mun­katársai nincsenek könnyű helyzetben, ám a betegek is sokszor érzik magukat kiszol­gáltatott helyzetben. Recsken rendkívüli testü­leti ülésen tűzték napirendre az ügyelet működését. Nagy Sándor, a község polgármester re azt mondja, erre azért volt szükség, mert a helyiek nem elégedettek a szolgáltatással. A betegek arra panaszkodtak, hogy nem látták el őket hely­ben megfelelően, helyette Eger­be, a megyei kórház sürgőssé­gi osztályára irányították őket. Recsken a képviselőtestület vé­gül nem fogadta el a társaság éves beszámolóját. Párádon a napokban tár­gyalták az ügyelet egyéves te­vékenységéről szóló tájékozta­tást. Mudriczki József polgár­­mestertől megtudtuk, a község­ben az elmúlt egy év alatt há­rom hivatalos lakossági panasz érkezett a hivatalba az ügyelet munkájával kapcsolatban. Itt az a tapasztalat, hogy a kezdeti nehézségek után rugalmasab­bá vált az ellátás. Forgó Gábor, Mátraderecske polgármestere érdeklődésünk­re elmondta, ők egyelőre nem tárgyalnak az ügyelet műkö­déséről, mivel lakossági pa­nasz nem merült fel az elmúlt évben a tevékenységükkel kap­csolatban. Sírokban jövő februárban tű­zik napirendre a témát. Itt is az a helyzet, hogy kezdetben több panasz merült fel, hiszen ko­rábban a saját háziorvosuk lát­ta el maradéktalanul az ügye­leti teendőket. Összességében azonban elmondható, hogy má­ra javult a szolgáltatás színvo­nala, az emberek megértették, hogy a hazai egészségügy je­lenlegi feszült helyzetében al­kalmazkodniuk kell a helyzet­hez. Dr. Zsúdel Tamás, a társa­ság ügyvezetője részletes be­számolót készített egyéves működésükről, amelyben a hazai egészségügy helyzeté­ről is referált. Összegzésében hangsúlyozza, hogy az ideá­lisnál jelenleg körülbelül há­romezer orvossal van keve­sebb a rendszerben, azaz tíz megyei kórháznyi orvos hi­ányzik a magyar egészség­ügyből. Gyors megoldás pe­dig nem is várható. A recski ügyeletén egyéb­ként az elmúlt egy év alatt ösz­­szesen 2492 beteget láttak el az ügyeleti rendszerben, köz­tük nyolcvan százalékban fel­nőtteket, húsz százalékban gyermekeket. Az ellátás több­nyire az ügyeleti rendelőben, tizenhárom százalékban pe­dig a beteg lakóhelyén történt. A sürgős esetekben - 12 szá­zalék - magasabb szintű el­látásra továbbküldték a bete­geket. A beutalt esetek csak­nem hatvan százalékában az Országos Mentőszolgálat vé­gezte a beteg szállítását. Ösz­­szesen 75 halottvizsgálatot vé­geztek. A beszámolóban áll az is, hogy az elmúlt időszakban írásos panaszbejelentés sem betegek, sem hivatalos szer­vek részéről nem érkezett, el­marasztalás a szolgáltatást nem érte. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján leginkább a telefonos tanácsadások miatt érkeztek panaszok. A fenti okok miatt e gyakorlatukat felülvizsgálják, megreformálják azt. Új hajlék várja a térség református hívőit RECSK Új imahelyet szenteltek fel október 27-én a helyi és a környékbeli református hívők számára. A Bem utcában talál­ható, impozáns, ám mégis sze­rény hajlék mostantól szolgálja a reformátusságot, mint törté­nelmi felekezetet, amely szerve­zett formában az 1960-as évek­től kezdve gyakorolja vallását Recsken. Ekkor még csupán né­hány lélek alkotta a gyülekeze­tei, melynek szervezői, Denke Gergely református lelkipász­tor és hitvese, Denkéné Virág Mária voltak. Az istentiszteleti alkalmaknak a helyi zsidó kö­zösség imaterme adott otthont, majd később a baptista parókia egyik helyisége. Egyházszervezetileg a recski református közösség 2018. nya­ráig a mintegy 20-25 községet magában foglaló Andornaktá­­lyai Missziói Egyházközséghez tartozott, de mára elérkezett az önállóság ideje. Jelenleg Hajdú László a gyülekezet lelkipászto­ra, aki 2005 nyarán vette át a szolgálatokat Ferenc József lel­kipásztortól. Az építkezés 2012-ben kezdő­dött. Az Egervölgyi Egyházme­gye is jelentős támogatást nyúj­tott a kis templom felépítésé­hez, csakúgy, mint Magyaror­szág Kormánya, s ezek eredmé­nyeképpen készülhetett el a kis templom. A 80 négyzetméter alaptérü­­letű kis templom magában fog­lal egy nagytermet, egy irodát, egy kis konyhát, illetve osztott vizesblokkokat. A templom felszentelését Fő­tiszteletű Csomós József, a Ti­­száninneni Református Egyház­­kerület püspöke végezte. A szer­tartás keretében köszöntőt mon­dott a térség honatyája, s a köz­ség polgármestere is. B. K. Új templomot szenteltek Fotó: beküldött Amitől nem csak a térségben kell félni Dr. Zsúdel Tamás néhány riasz­tó, ám valóságos tényt is felvá­zolt tájékoztatójában. Például azt, hogy 2020-ra egymillió egészségügyi dolgozó hiány­zik majd Európából. Az Embe­ri Erőforrások Minisztériumá­nak tanulmánya szerint 2025- re nem lesz annyi háziorvos az országban, hogy a lakosságot megfelelően ellássa: 4,65 mil­lió embernek nem lesz megfe­lelő alapellátása. Négy év múl­va a jelenlegi háziorvosok két­harmada nyugdíjaskorú lesz. Négyezer fő nyugdíjba vonulá­sával kell számolni, úgy, hogy évente csak 60-80 hallgató választja ezt a szakmát. Kriti­kus a hazai alapellátás hely­zete. Jelenleg 317 körzetben nincs állandó háziorvos, ezek közül 65 házi gyermekorvosi körzet. A helyzet minden dön­téshozói próbálkozás ellenére továbbra is romlik, tehát érde­mes a betegségek megelőzé­sére fektetni a hangsúlyt. Mentőövet jelenthet a Modern Falvak program elindulása a kistelepüléseknek PÉTERVÁSÁRA ÉS TÉRSÉGÉ Vad­regényes és érintetlen. Ez a két jelző jutott eszembe, ami­kor jó pár évvel ezelőtt először jártam a Pétervásárát környe­ző, jobbára 4-500 lelkes kis falvakban. A jellegzetes, pa­lócok lakta településeken az emberek sajátos életre ren­dezkedtek be. A kívülállónak ma is úgy tűnik, hogy erre­felé kicsit komótosabban, en­nélfogva emberibb módon tel­nek a hétköznapok. A számok és a statisztikák azonban ar­ról árulkodnak, hogy a felszí­nen alig érzékelhető és látha­tó drámai folyamat zajlott le ebben a térségben is. A kis falvak munkalehetőség hi­ányában végképp elnéptele­nednek, az önkormányzatok jelentős része vegetál, hiszen kevés az a település, ahol az életképes vállalkozások szí­vesen vernének tanyát. Gyer­mek egyre kevesebb szüle­tik, a fiatal családok, s a kép­zett munkaerő már rég más­hol keresi boldogulását. Ma­rad az inaktív réteg, a nyug­díjasok, a hátrányos helyze­tű, tanulatlan kisebbség. A még munkaképes lakos­ság egy része naponta ingá­zik, ám a kis falvak népes­ségmegtartó ereje évről év­re csökken. Ezen lendítene a Modern Falvak program elin­dítása, amelynek szakmai vi­tája a végéhez közeleg. A Te­lepülési Önkormányzatok Országos Szövetségének el­nöke, Schmidt Jenő nemré­giben úgy nyilatkozott, hogy 2020-ra már lehet majd látni az infrastruktúra fejlődését, 2023-24-re pedig nőni fog a falvak népességmegtartó ké­pessége. Jövőre a tervek szerint 150 milliárd forintnyi fejlesztés érkezhet a program keretében a magyar falvakba. Négy te­rületre szeretnének összpon­tosítani: a lakhatásra, a köz­szolgáltatások fejlesztésére, a munkába járással összefüg­gően a mellékúthálózat jelen­tősebb korszerűsítésére, vala­mint a helyi közösségek meg­erősítésére. Tény, a rendszerváltás óta hangoztatott jelszó e térség­ben, hogy meg kell találni a kitörési pontokat. A kérdés mára az, hogy lesz-e elegen­dő átgondolt, előkészített el­képzelés, és olyan rátermett projektfelelős, aki siker­rel veszi a pályázati akadá­lyokat. Utolsó esély ez a fel­zárkózásra. Ha ezzel sem si­kerül élni, marad a térség, amilyen volt: vadregényes és érintetlen. B. K. Azsúroznak is RECSK Kovács Ferencné népi iparművész vezetésével azsúrokat és borsókákat készítenek a recski hímzőszakkör tagjai Fotó: beküldött

Next

/
Oldalképek
Tartalom