Heves Megyei Hírlap, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-06 / 257. szám

12 ZÖLDÖVEZET 2018. NOVEMBER 6., KEDD Kedvezett az idei nyár időjárása a szalakótáknak BÜKK Különösen eredményes költési szezont zártak idén a szalakótavédelmi prog­ramban közreműködők, me­gyénkben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani Egyesület (MME) szakemberei. Szitta Tamás, az MME Bükki Helyi Cso­portjának elnöke kérésünkre a madárfaj védelmének kez­deti lépéseiről is mesélt.- Jelenleg a Szalakótavéde­lem a Kárpát-medencében el­nevezésű, uniós támogatott­ságú projekt keretein belül végezzük ezt a munkát, de te­vékenységünk közel negyed évszázada kezdődött, amikor az első állományfelméréseket elvégezve mindössze ötven pár szalakótát tudtunk össze­számolni a területen, ráadá­sul a faj ekkor még semmi­lyen védettséget nem élvezett - idézte fel. - Ehhez képest a jelenlegi ötszáz pár hatalmas eredménynek számít, melyet részben mesterséges odúk kihelyezésével, részben fate­lepítésekkel, azaz a madarak eredeti élőhelyének rekonst­rukciójával értünk el. A szalakóta Európa-szerte veszélyeztetett madárfaj. - Az elmúlt száz évben telje­sen eltűnt Dániából, Svájc­ból és Németország majdnem teljes területéről - vázolta a szakember. - Költőterülete hazánkban is szűkült, napja­inkban már csak a mi terüle­tünkön, nagyobb számban az Alföldön, valamint a Mező­föld déli részén fészkel. A Du­nántúlról teljesen eltűnt.- A mesterséges fészkelő­helyeket jellemzően 50 szá­zalékos aránnyal foglalják el a tavasszal vonulásukból visszatérő szalakóták, ám idén ez az arány 60 százalék felé emelkedett - számolt be Szitta Tamás, aki kollégáival együtt 139 kihelyezett odú ellenőrzéséért volt felelős a nyáron. Kifejtette, a szalakótákat rendszeresen gyűrűzik, és a védelmi programnak hála ta­valy geolokátorok felhelyezé­sére is lehetőségük nyílt - a madarak vonulási útvonalát 150-180 km-es pontosság­gal dokumentáló apró szer­kezetek eredményeit jelenleg Svájcból várják. L. R. Látványosan megújult a kiállítás FELSŐTÁRKÁNY Interaktív ele­mekkel gazdagított, megújult formában várja látogatóit a Karszt és élővilága tárlat a fel­­sőtárkányi Nyugati Kapu Ok­tató- és Látogatóközpontban. Az októberi megnyitó résztve­vői rövid tárlatvezetés kereté­ben ismerkedhettek a kiállítás új elemeivel, melyet a gyere­kekhez játékos foglalkoztató­füzet segítségével igyekeztek közelebb hozni a szervezők. A megújult tárlathoz a Bük­ki Nemzeti Park Igazgatósá­gától előzetes bejelentkezés alapján szakvezetést is igé­nyelhetnek az érdeklődő cso­portok. L. R. Több helyszínen tart fórumot a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Medve akár Hevesben is tartósan megtelepedhet Barna medve. Fokozottan védett faj, egy-egy példány eszmei értéke kétszázötvenezer forint Fotó: Kozma Attila A medve jön, és marad - összegezte tömören a té­mát Szemethy László egye­temi docens a Bükki Nem­zeti Park Igazgatóság által Salgótarjánban megtartott lakossági fórumon. Az erdő­be ékelődő város különösen érintett a kérdésben, de a tájékoztató előadásra Mis­kolcon és Ózdon is sor ke­rül majd. Lőrincz Rebeka szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu EGER, SALGÓTARJÁN Elsősorban az elmúlt időszak váratlan, a média által is felkapott esemé­nyei indokolták a lakossági fó­rum összehívását, melyre első ízben Pétervásárán került sor, a közeljövőben pedig Miskolcon A medve jelenléte állandósulni látszik a területen és Ózdon tartják meg előadásu­kat a Bükki Nemzeti Park Igaz­gatóság (BNPI) által meghívott szakemberek. Véleményük ab­ban összecseng, a medve jelen­léte állandósulni látszik a terü­leten, a helyzet kezelése pedig lakossági és szakmai összefo­gást igényel. A salgótarjáni Bag­­lyas-kő-vár Természetvédelmi Látogatóközpont termét medve­sztorik halk zsivaja tölti meg öt óra előtt valamivel. Medve márpedig nincs- Hosszú időn keresztül a hi­vatalos álláspont az volt, medve nem létezik Magyarországon - kezdi előadását Bakó Botond, a Földművelésügyi Minisztéri­um Természetmegőrzési Főosz­tályának referense. - Védettség alá csak 1993-ban került, foko­zottan védetté pedig 2012-ben vált; eszmei értéke ma 250 ezer forint, jelenléte a környező or­szágokban, különösen Románi­ában és Szlovákiában állandó, és az utóbbi időszakban térhó-EGER Idén hat helyszínen ren­dezett programokat a Magyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület Bükki Helyi Csoportja az Európai Madár­­megfigyelő Napok alkalmá­ból, melyre október első hét­végéjén került sor. A megye­­székhelyen az Érsekkert ma­dárvilágával Ismerkedhettek az érdeklődők, Golen Gerhárd szakvezetésével. A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett, 25. jubileumát ünneplő prog­ramon idén 41 ország madár­tani szervezetei vettek részt, megdöntve a tavalyi év ered­ményeit: az összesített ada­dítása is jól kimutatható - ezzel is magyarázható, hogy itthon, a határközeli területeken meg­nőtt a medveészlelések száma - magyarázza a szakember, tér­képeken bemutatva a szlovákiai populációt, mely a Tátra irányá­ból jól láthatóan dél felé kezdte meg terjedését.- A hazai szabályozások értel­mében kilövési engedély csak akkor adható a faj példányaira, ha az közérdeket szolgál, vagy­is az öncélú vadászat minden esetben büntetőjogi eljárást von maga után - hangsúlyozza Ba­kó Botond. Épp Salgótarján kör­nyékén történt hasonló eset né­hány évvel ezelőtt; a medvét il­legálisan elpusztító vadászt vé­gül felfüggesztett börtönbünte­tésre és borsos összeg megfize­tésére ítélték. Az ügy élénken él a teremben tartózkodók emlé­kezetében.- A minisztérium megkezd­te a felkészülést az esetleges konfliktushelyzetekre, egy in­tézkedési lista kidolgozásával- mondja el Bakó, hozzátéve: az útmutatót elsősorban a döntés­hozók, többek közt a szakembe­rek, polgármesterek, rendőrség kezébe szánják. Nincs meglepetés Mit várhatunk, és mit nem a nagyragadozók jelenlététől? Dr. Szemethy László, a Szent István Egyetem docense leszö­gezi, a medveállomány növeke­désével itthon is számolni kell - Ennek magyarázata igen egy­szerű: egyre több terület vá­lik alkalmas élőhellyé a med­vék számára. A mi feladatunk, hogy alkalmazkodjunk hozzá­juk - hívja fel a figyelmet az ökológus. tok alapján Európában és Kö­­zép-Ázsiában legalább 956 helyszínen, több mint 5,2 mil­lió madarat figyelt meg a 25 ezer résztvevő. A világszinten is jelentős ornitológiái hagyo­mányokkal rendelkező Ma­gyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben: idén mindhárom kategóriában do­bogós lett, a programon részt­vevők számát tekintve pedig első helyezést ért el. A leggyakrabban meg­figyelt fajnak idehaza a sere­gély bizonyult: idén 572 ezer példányt számoltak össze a résztvevők. L. R.- Sok tévhit kering a medvék megjelenésével kapcsolatosan - folytatja. - Igaz például, hogy számíthatunk a vadállomány javulására, hiszen a nagyraga­dozók kíméletlen eszközei a ter­mészetes szelekciónak, de téves elképzelés, hogy a medvék el­lenszerek lehetnek a vadkárok­kal szemben. Kifejti, a konfliktusok szá­mának növekedése törvénysze­rű; előfordulhatnak gazdasági károk és támadások is, hiszen a medve egyre gyakrabban buk­kan fel lakott területek közelé­ben. - A lakosságnak nem sza­bad indokot adnia, hogy a nagy­ragadozó megkörnyékezze az udvarokat: az élelmiszer, állat­eledel, szemét mind hívogató lehet számára - magyarázza, ugyanakkor rámutat: elegendő adat áll a rendelkezésükre ah­hoz, hogy a medvék ne okoz­hassanak meglepetést - csupán erőteljes szakmai összefogás­ra van szükség a helyzet keze­léséhez. Vadmacskát engedtek szabadon BÜKK Ritka eseménynek lehet­tek részesei a napokban a Bük­ki Nemzeti Igazgatóság Tar­­na-Lázbérc Természetvédelmi tájegységének dolgozói, ami­kor egy sajómercsei cég ügy­vezetője vadmacska befogását jelentette a természetvédelmi szervezetnek. A cég telephe­lyének szárnyasait napok óta dézsmálta valami, ezért csap­dát helyeztek ki - ebben ta­lálták reggelre a hazánkban meglehetősen ritka, védettsé­get élvező faj egy példányát. A természetvédelmi őrök a vadmacskát elszállították, és a lakott területtől távol szaba­don engedték. L. R. Állandósul a medveállomány- Február és december közt folyamatosan érkeznek hoz­zánk bejelentések, a faj ak­tivitása valóban növekszik a területen - hangsúlyozza Gombkötő Péter, a BNPI zoo­lógus referense. Felidézi: az igazgatóság több mint tucat­nyi gazdálkodóval működik együtt, őket villanypásztor adományozásával és szak­mai programok szervezésé­vel segíti felkészülni a nagy­ragadozók károkozása ellen. Az intézkedés legtöbb eset­ben a farkas ellen szükség­­szerű, de sok helyütt számol­nak a gazdák a medve fel­bukkanásával is. - Nem ki­zárt - teszi hozzá hogy egy állandósuló állomány van ki­alakulóban az Északi-közép­hegység területén. Az erdőjárók számára árusí­tott forradalmi medvecsen­gőt bemutatva azért megjegy­zi: a természetben egy vasko­sabb kulcscsomó is elegendő zajt kelt a nagyvadak távol tartásához. Európai Madármegfigyelő Napok: jól vizsgáztunk az idén Madárbarátok az Érsekkertben Az érsekkerti foglalkozást Golen Gerhárd vezette Fotó: Bérén D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom