Heves Megyei Hírlap, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)
2018-11-21 / 270. szám
12 KERTELJÜNK! 2018. NOVEMBER 21., SZERDA Meddig ültethetők a virághagymák Az őszi lemoso permetezést meg erdemes elvégezni Idén kaptunk hideget, meleget Korán rothadásnak indulnak az idei almatermésű gyümölcseink Fotó: Barta Katalin DISZKÉRT Amíg a talaj nem fagy át, ültethetünk cserjéket, örökzöldeket, bokrokat vagy hagymás növényeket a talajba. A krókusz-, tulipán-, vagy jácinthagymákat nemcsak virágágyásba, de cserépbe vagy nagyobb edénybe is ültethetjük, így tavasszal az erkélyt vagy a teraszt fogják majd díszíteni. A hagymás virágainkat decemberig nyugodtan ültethetjük fagymentes napokon is. A rózsák tövét kupacoljuk fel földdel vagy lombbal, így megvédjük ó'ket a fagyástól, és ha még eddig nem tettük volna meg, metsszük meg őket! A legnagyobb hidegekben a visszametszett rózsáinkat egy lefelé fordított vödörrel is védhetjük pár napig. Itt az ideje a leandereinket is felkészíteni a téli teleltetó'helyre való bevitelre. Előtte permetezzük őket gomba-, rovar- és atkaölő szerekkel! Leandernél nagyon fontos ez a művelet, mivel ha elmulasztjuk, tavasszal szinte biztos, hogy rovarokkal fertőzöttek lesznek. A díszkertünkben a magas növésű díszfüveket kössük össze. Érdemes az oszlopos növésű örökzöldeket - tuják, ciprusok - is öszszekötni, hogy a hó súlya ne törje le az ágakat. Tartós havazáskor a tuják, fenyők ágaira rakódott csapadékot rázzuk le. A mostanában divatos bambuszok jellemzően átlagon felüli módon tűrik a hidegeket, de a fiatalabb példányokat a biztonság kedvéért takarással óvhatjuk, ha erős lehűlést jósolnak - tanácsolja Nagy Szabolcs, aki bárkinek örömmel ad tanácsot Egerben, a színházzal szemközti Kertünk boltjában. Ahogy rövidülnek a nappalok, úgy rövidül a teendők sora is a kertben, de még mindig akadhat munka, amit fagymentes napsütéses napokon egész novemberben, és ha az időjárás engedi még december első hetében is elvégezhetünk. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu LEHŰLÉS Nagy Szabolcsot, kertoldalunk állandó tanácsadóját, - aki idén is hónapról hónapra jó tanácsokkal látta el kertművelő olvadóinkat - arra kértük, összegezze a hátunk mögött hagyott szezont. Elmondta, időjárásunk kora tavasszal nagyon nehezen akart a kiskerttulajdonosok számára kedvezően alakulni. Márciusban még a szoká-* sós tavaszi kerti talajmunkákat - ásást, szántást és rotálást - sem lehetett elvégezni a csapadékos, szeles és hűvös időjárás miatt, nem is beszélve az aktuális tavaszi lemosó permetezésről, amit szintén nehezen lehetett kivitelezni. Aztán áprilisban minden átmenet nélkül megjött a kora nyári meleg bőven 20-25 Celsius-fok felett, ami gyümölcsöseinket hirtelen virágba, majd zöld levélkoronába borította. Érthető, hogy a gombabetegségek és a rovarkártevők hamarabb kezdték meg kór- és kártételüket. Sajnos, idén tavaszszal nagyon sokan kihagyták a tavaszi lemosó permetezést a hirtelen jött virágzás miatt, ami a későbbiekben megbosszulta magát, hiszen sokkal több kártevővel kellett felvenni a harcot. A kora nyári nagy meleg után május elejétől június közepéig pedig majdhogynem napi szinten kaptuk az égi áldást, kisebb nagyobb mennyiségű eső formájában, ami miatt az aktuális növényvédelmi permetezések is elmaradtak. Majd jöttek a csapadékszegény hetek. Megyénkben július és augusztus hónapban sok településen szinte egy csepp eső sem esett, aminek hiányát mindenki megtapasztalhatta a veteményesben, s a gyümölcsösökben. Mindezeket azért érdemes megemlíteni, mert beláthatjuk, miért nem lett például petrezselyemgyökerünk. Az áprilisi nyári meleg nem kedvezett a fejlődésének, mivel a nyirkos hűvösebb felelne meg a mag csírázásának és a növény kezdeti növekedésének. Gyümölcstermésük nagyon hamar, érési idő előtt elkezdett hullani és rothadni - főleg az alma-, körtefélék - pedig ez évben nagy mennyiségű termés volt kilátásban. Sokan tapasztalhatják, hogy a télire eltett almák, körték a tárolókban, pincékben sajnos már most romlásnak indultak, jó ha karácsonyig kitartanak. Érdemes pár naponta megnézni és átforgatni a rekeszekben, ládákban lévő gyümölcseinket és a rothadásnak indultakat kidobni közülük. Akinek nagyobb mennyiség van a tárolóban, elgondolkodhat azon is, hogy pálinkacefrét készít belőle, majd kifőzeti, mivel így bizton állíthatjuk, hogy a jövő évben is lesz a zamatos gyümölcsből, csak épp folyadék formájában. Még egyszer összefoglalva a dolgokat: az idén kaptunk hideget, meleget, sok csapadékot, ami májusban a mondás szerint jókor jött, de talán túl sokat kaptunk rövid idő alatt az égi áldásból. Azután pedig hosszan tartó szárazság gyötörte növényeinket. Az előttünk álló egy-két hét még alkalmas arra, hogy gyümölcsfákat, bogyósokat, örökzöldeket telepítsünk, valamint szerves- és műtrágyázzunk, és hogy a közelgő fagy ellen védekezzünk. Az őszi kertásást trágyázással jó összekötni KATALIN napján vessük el a zöldséget! Pázsitápolás. Ősszel már egyáltalán ne hagyjunk levágott füvet a gyepen, az ugyanis minden esetben rothasztja az egészséges pázsitot. Ne hagyjuk a pázsiton sokáig a lehullott leveleket sem. Ezután még utoljára kezelhetjük a füvet hosszú hatású őszi gyeptrágyával is. Novemberben is folytathatjuk az ásózást, amit szervestrágyázással és műtrágyázással érdemes összekötni. Nagyon fontos, hogy a trágyát bedolgozzuk a talajba, legalább 20- 30 cm mélységbe. Műtrágyánál keressük az összetett, őszi, kevert tartalmút, ami mindenképpen álljon foszforból és káliumból. Az ásózott, szántott talaj a tél folyamán „beérik”, ezért tavasszal, kevés munkával aprómorzsás, nagyon jó szerkezetű talajban kezdhetjük meg a kerti munkáinkat! A zöldségeskertekben a termények felszedésével együtt a gyökér- és szármaradványokat szedjük ki, és semmisítsük meg, mert így elpusztítjuk a jövő évben újrafertőző gombákat és rovarokat, így kevesebb növényvédő szert kell majd alkalmaznunk. Novemberben, sőt enyhébb napokon még később is vethetjük az áttelelő zöldborsót, a petrezselyem és sárgarépa őszi vetése akkor időszerű, amikor a hőmérséklet már tartósan +5 Celsius-fok alá süllyedt. A hagyomány szerint Katalin-napkor érdemes zöldséget vetni. így a nagyobb hidegeket is áttelelik a magvak. Az őszi ültetésű vöröshagymát és fokhagymát decemberig is ültethetjük. Az alapos talajmunkát meghálálja a kert Fotó: Barta Katalin Amit novemberben is jó, ha még megteszünk Még mindig érdemes az őszi lemosó permetezést elvégezni fagymentes időszakban. Ezt a műveletet elvégezhetjük akkor is, ha nem hullott le az öszszes levél. Az idén ez hatványozottan igaz, mivel az almatermésű fákon még mindig sok levél van. Nem tanácsos halasztani ezt a permetezést, mert a kórokozók, kártevők a hideg idő beálltával már felkészülve a télre, nehezebben elérhetők a permedével és kevésbé lesz hatékony a kezelésünk. Minden lombhullató gyümölcs- és díszfát, illetve bokrot permetezzünk meg, beleértve a rózsaborokat és a szőlőtőkéket is. A permetezést bőséges permedével, lemosásszerűen végezzük el, ügyelve arra, hogy a növény minden eldugott részecskéje részesüljön a növényvédő szerből. Fontos tudni, hogy az őszi lemosó permetezés nem teszi fölöslegessé a tavaszi, rügyfakadás előtti lemosó permetezést, de ha arra nem lesz lehetőségünk, már most enyhíthetjük a jövő évi károkat. Biztassuk a környezetünkben lévő kiskerttuiajdonosokat, hogy ők is végezzék el ezt a munkát, ugyanis a kártevők a szomszédból is érkezhetnek. Növényeink nem panaszkodnak, de a nagy fagyokban bizony ők is nagyon fáznak Néhány tipp a kertről való téli gondoskodásra TÉLI GONDOZÁS Növényeinket érdemes felkészíteni a téli fagyok ellen. Ha nem gondoskodunk róluk, el is pusztulhatnak. Mivel nem tudják változtatni a helyüket, nagyon rászorulnak a segítségünkre. A mi kerti növényeink nagyrészt a mérsékelt vagy a mediterrán klímához szoktak, amelyeknek életmódját a négy évszak periodikus változása alakította ki: tavasszal, amikor a levegő és a talaj felmelegszik, megindul a vegetáció, a növények fejlődése, a nyári melegben és hoszszú nappalok idején beérlelik termésüket, díszkertünkben virágpompába borul kertünk, majd ősszel fokozatosan befejeződik mindez, hogy megkezdődjék a téli pihenés időszaka. Mivel az elmúlt években időjárásunk nagyon megváltozott, lassan két évszak váltja egymás: a már kora tavaszszal induló és késő őszig tartó nagy meleg után jön a hideg téli időszak. A lombhullató fák és cserjék ősszel lehullatják leveleiket, hajtásaik megfásodnak, virág- és hajtórügyeiket vastag pikkelylevelek védelmezik a fagytól és az ólmos eső hatásától, ilyenkor legfeljebb a zord és tartós időjárás tesz kárt bennük. A gyümölcsfák közül a kajszi- és az őszi-A fákon lévő gyantát távolítsuk el! Fotó: Barta Katalin barackfák a legérzékenyebbek, ezért jó módszernek látszik az, ha e fák törzsét és vastagabb ágait mésztejjel bekenjük, bepermetezzük, mivel ez mérsékli a szövetek hőingadozását, s így csökken a rügyek és a kéreg alatti szövetek elfagyásának kockázata. A mésztejes kezelést a lemosó permetezés után célszerű elvégezni. Az őszszel ültetett és az egy-két éves csemeték is érzékenyek a tartós fagyokra, ezért biztonságosabban áttelelnek, ha a tövüket 15-20 cm magas földkupaccal védjük a talaj átfagyása ellen. Minden növénynek jót tesz, ha a tövüket vastagon betakarjuk lehullott lombbal, kukoricaszárral vagy éretlen komposzttal. Az idén ültetett fiatal csemetéket védjük meg a vadkároktól is, például nyulak ellen műanyag hálót, nádfonatot vethetünk be, őzek, szarvasok ellen pedig hatásos lehet a fiatal fákra ráterített raschelháló is. A csonthéjas gyümölcsfák gyantásodása fák nyugalmi állapotában a legfeltűnőbb. A gyantát le kell választani a fáról és az alatta levő, elhalt szöveteket az egészségesekig éles késsel (kacorral) ki kell vágni, majd a sebet erre a célra alkalmas sebbalzsammal kell bekenni.
