Heves Megyei Hírlap, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)
2018-11-12 / 262. szám
2018. NOVEMBER 12., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 Az egri Neumann nyílt napján a felsőbbéves diákoktól is kérdezhettek a leendő „lilások” Fotó: Berán Dániel Nem könnyű iskolát választani, érdemes szétnézni, kérdezni Novemberben a középiskolák nyílt napokkal, különböző versenyekkel invitálják intézményeikbe az általános iskolák végzőseit. A választék pedig igen bőséges és sokszínű, éppen ezért sokan szakemberek segítségét kérik. A pályaorientációs tanácsadás az elmúlt években egyre népszerűbb lett megyénkben is. Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu HEVES MEGYE A megszerzendő végzettséggel kapcsolatban a legtöbb tanulónak azt tanácsolták a szülei, hogy szerezzenek szakmát és érettségit (25%). Hasonló arányban javasolták azt is, hogy diplomás emberek legyenek (24%). A tanulók alig negyedére pedig a szülők rábízták a választást - derült ki a Magyar'Kereskedelmi és Iparkamara idei pályaorientációs vizsgálatából. A kilencezer főt megkérdező felmérés rámutatott arra is, hogy a diákok 80 százalékát arra ösztönözték a szülők, hogy olyan szakmát szerezzenek, amellyel szívesen foglalkoznának és a diákok fele kapta azt a tanácsot az ősöktől, hogy a jól fizető szakmákat részesítsék előnyben. Kimutatták, hogy a jövőbeli foglalkozások tekintetében a sportolás, a számítógépes munka és a szakácsmesterség a legnépszerűbb a diákok körében.- Nem könnyű a mai fiataloknak, hiszen az iskolák és a választható szakmák száma is igen bőséges - húzta alá Balázsné Csuha Mária. A Heves megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója hozzátette, a továbbtanulás irányát számos tényező befolyásolhatja, a család, barátok, média, lakhely, tanulmányi eredmény, de igazán jó választás akkor születik, ha a diák saját képességeire és önismeretére alapozva, valamint az adott szakma kívánalmaival összhangban hozza meg a továbbtanulással kapcsolatos döntéseit. A továbbtanulás irányát számos tényező befolyásolja- Az a tapasztalatunk, hogy az iskola- és pályaválasztás előtt álló diákok és szüleik egyre gyakrabban keresik fel a szakszolgálatot, ahol kérdéseikre képzett tanácsadók válaszolnak, van lehetőségük teszteket kitölteni és az egyes szakmákról is többet megtudhatnak. Jelezte, az iskolákban csoportos tájékoztatóra is van lehetőség, amelyet szinte a megye öszszes iskolájában kérnek. A szakember általános jótanácsként elmondta, hogy a középiskolák nyílt napjaira érdemes ellátogatni, hogy az érdeklődők első kézből kapjanak információt és legyen a diákoknak személyes benyomásuk a helyről. Az egri Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium aulája is megtelt a napokban érdeklődő továbbtanulókkal. Sáfrány Patrícia Salgótarjánból érkezett szüleivel.- Azért szeretnék itt tanulni, mert sok jót hallottam a két tannyelvű tagozatról és engem is ez érdekel, de ha mégis meggondolnám magam, két év után van lehetőségem tagozatot váltani. Ezért is jelentkeztem most az angolversenyre. Juhász Domonkos édesanyjával látogatta meg az intézményt, ők azt mondták, ez az első intézmény ahová ellátogattak, szimpatikus volt a hely, az aulában az itt tanulókkal is tudtak beszélgetni, de a következő hetekben több iskolát is megnéznek a fővárosban is. Mi legyen? Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu Egy fehér féloldalas iskolatáskát kaptam nyolcadik osztályban. Nagyon büszkén viseltem, mert igazán nagylányosnak éreztem, ahogy lazán vállra vetve hordtam az amúgy nem könnyű, ám divatos darabot. Akkoriban a társaimmal együtt leginkább ez foglalkoztatott. Mármint a divat, na meg a fiúk és a szerelem, a pletykák és az év vége felé közeledve a továbbtanulás gondolata is. Sokan nem tudták mi tévők legyenek, annyi biztos volt, a nyolcadik osztály után új élet kezdődik. Hiába tudtuk mi, hogy az iskola legnagyobbjai vagyunk, tulajdonképpen fogalmunk sem volt az élet további elvárásairól. Eldöntendő kérdések sora zúdult a nyakunkba. Eger legyen vagy Gyöngyös, esetleg távolabb? Gimnázium vagy szakközépiskola? Kollégium vagy bejárás? Egy helyre menjünk-e a legjobb barátnőnkkel? Ezek igenis nagy gondok voltak tizenévesként, hiszen a napi megszokott ritmus bomlani látszott, majd eljött az idő és dönteni kellett. Azt hittük, életünket legnagyobb elhatározása előtt állunk. Végül nem lettem óvónő, mert az alkalmassági vizsgán nem tudtam énekelni, ellenben a magyar írásbelim jól sikerült. Nem egy kirívó történet ez, inkább átlagos. Ahogy évtizedekkel ezelőtt, úgy a mai pályaválasztók sem igazán ismerik a végcélt. Ha mégis tudják, de nem úgy alakul az életük, ahogy tervezik, akkor is rugalmasnak kell maradniuk és fogadni a váratlan helyzeteket, hisz’ tudott: nem minden most dől el. Nyolcadik osztály után új élet kezdődik Akinek kerti kútja van, érdeklődjön! HEVES MEGYE A hatályos jogszabály a korábban jogszerűtlenül létrehozott kutaknál bírságmentességet ad, ha azokat idén december 31-ig bejelentik. Szó van arról, hogy ezt a határidőt két évvel kitolnák, ám ezt a javaslatot még nem fogadta el az országgyűlés. A lapunk által megkérdezett jegyzők azt mondják, mindenképpen érdemes őket ez év végéig felkeresni, s a hivatalokban már rendelkezésre álló formanyomtatványt kitölteni. Mivel az 1992 előtt fúrt kutak létesítéséhez nem volt szükség engedélyre, ezért ezeknél üzemeltetési engedélyt kell beszerezni, és nem kell bírságtól tartani. A büntetés azokat fenyegeti, akik 1992 után fúrattak bejelentés nélkül kutakat, ezek számára írja elő a törvény a fennmaradási engedélyeket és helyez kilátásba büntetést. Ez alól mentesülhetnek azok, akik ez év végéig bejelentik kútjaikat. Ha a benyújtott módosítást megszavazza a parlament, akkor még két évig meg lehet úszni a bírságot. Kérdés természetesen továbbra is az, hogy mi lesz a benyújtott adatlapok után. Az már biztos, hogy ezeket hitelesítenie kell egy megfelelő jogosítványnyal rendelkező szakembernek, aki lehet vízügyi mérnök, hidrológus, geológus vagy kútfúró mester. Fáradjanak be a jegyzőhöz tanácsért A szakértő várhatóan a helyszínen is megvizsgálja a kutat. Ez a procedúra pénzbe kerül, méghozzá több tízezer forintba. Ezt az összeget azonban nem egyik napról a másikra kell előteremteni, hiszen egyelőre újabb jogszabály-módosításra várakozhatunk. Tanácsunk tehát a bizonytalanoknak: fáradjanak be a jegyzőhöz. B. K. TARCA A Móniék libája 1 i Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Tudom, mit adnának cserébe az úri népek a világ boldogabbik felén azért, hogy a karácsonyi asztalra olyan libasült kerüljön, amelynek pontosan tudják származási helyét, tartási körülményeit. Szabadon nevelt, hízott libáról beszélünk, nem afféle nagyüzemi módon nevelt, tollas jószágról. Londonban házvezető nőként dolgozó barátomtól tudom, hogy jó módban élő, idős munkaadóinak a karácsonyi ünnep közeledtével egyik legfontosabb társalgási témájuk, hogy honnan és miként szerezzenek rendes libát az ünnepi asztalra. Jó pár éve egy olyan lengyel származású boltosnál rendelik meg a szárnyast, ahol legalább egy hónappal az ünnepek előtt Szabadon nevelt, hízott libáról beszélünk le kell adni a rendelést. Ő garantálja a minőséget, s azt is feltünteti, kitől érkezett hozzá a fagyasztott áru. A hazai libalakomák jelentőségéről autentikus forrásból, anyám emlékeiből merítek. November tájékán minden évben feltörnek gyermekkori emlékei a tanyáról, s persze a szárnyasokról. Egy november elejére tisztességgel felnevelt 6-7 kilós liba levágása, majd annak asztalra való tálalása előtt sok szempontot kellett mérlegelni. Egyben maradjon, vagy részeire bontsák. Egészben megsütve, gesztenyével bélelve úri asztalra való, szép étel, de ahol kilenc gyerek szeretne jóllakni, ott bontani kell. A hájból libazsírt kinyerni, ami egy szelet kenyérre kenve rendes csemege. Az aprólékból jó húslevest készíteni, házilag sodort csigatésztával, majd a főtt húsból, s a leveszöldségekből ludaskását varázsolni. Aztán ott vannak a nemesebbek részek, a libanyak, ami megfelelő töltelékkel pompás étel, a két darab comb, ami a legfinomabb, ám mivel kevés van belőle, százszor is meg kell gondolni, hogy kit illet az asztalnál. És persze a tekintélyes mellehúsa, ami szintén nagyon ízletes, de kilenc éhes gyereknél nehéz úgy elkészíteni, hogy mindenki kedvére részesüljön a gasztronómiai gyönyörből. E hosszú bevezetés után legyen arról szó, miért érzem úgy, hogy libalakoma téren úri aszszony lettem 2018. október végén. Egy kedves, Erdélyből származó munkatársam jottányit sem adott fel abból, amit gyerekkorában tanult felmenőitől. Miután az anyaországba költözött egy csendes kis Heves megyei faluba, folytatta az őseitől tanult gazdálkodást. Portáján minden évben hizlalnak két malackát, hogy András-nap tájékán levágják és feldolgozzák. Az udvarukon a tyúkok, libák, kacsák, együtt élnek szabadon egy éven át. A két kitűnően teljesítő iskolás gyermek is részt vesz a gazdálkodásban. Mivel nagy tiszteletben tartom a családot, és annak minden igyekezetét, s mód felett szeretünk beszélgetni a gazdálkodás örömeiről, nehézségeiről, a sors kegyelméből így jutok egy ideje minden október végén egy konyhakész csúcslibához, baráti áron.. Anyámmal percekig szótlanul nézzük az aranyló húsrengeteget, mielőtt a fagyasztóba küldjük.- Istenem! Ilyet utoljára a tanyán láttam, gyerekként - mondja. Bólintok, s megint többet tudok egy egyszerű szó jelentéséről, ami úgy hangzik a magyar nyelven: áldozat.
