Heves Megyei Hírlap, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-09 / 260. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2018. NOVEMBER 9., PÉNTEK HIRDETÉS Szavazószelvény Szerintem a számú gyermekmosoly a legszebb A játékban csak az újságból kivágott eredeti szelvénnyel lehet részt venni. Aláírásommal □ hozzájárulok ahhoz I \Z\ nem járulok hozzá* ahhoz, hogy címzett postai küldemény, elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű kommunikációs eszköz útján az információs és önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően a Mediaworks Hungary Zrt a marketingakcióiról történő tájékoztatást küldjön részemre. A játékon való részvétellel a beküldő kijelenti, hogy a Szervező Adatvédelmi Tájékoztatóját és a Játékszabályzatot megismerte. Adatvédelmi tájékoztató: http.//mediaworks.hu/hu/conient/adatvedelem Részletes játékszabátyzat- www.heoi.lHi/gyermekmosoty *az Ön választási kérjük jelölje X-szeL Jnem Aláírás: ( ] Lakcím:f Heves Megyei Hírlap-előfizetéssel rendelkezem: HIRDETÉS A szavazószetvenyek beérkezésének határideje: 2018. december A. Beküldési cím Mediaworks Hungary Zrt. Heves Megyei Hírlap ,..., Szerkesztosege 3300 Eger. Trinitarius u. 1 A borítékra kérjük ráírni: Gyermekmosoly Ősz 2018 07. Csőké Norina, 2 hóna pos, Petőfibánya HIRDETÉSFELVÉTEL, TELEFON: 36/513-628 KERESSE A JÁTÉKSZELVÉNYT A NOVEMBER 16-1 TV MŰSOR MAGAZINBAN! 3 DB TOYOTA YARIS SZEMÉLYGÉPKOCSI 14 DB 500 000 FT ÉRTÉKŰ BANKI UTALVÁNY, 14 DB LAPTOP, 14 DB IPHONE7 MOBILTELEFON, 14 DB ROBOTPORSZÍVÓ, 14 DB WELLNESS HÉTVÉGE Részletek a játékszabályzatban: www.mozaikkereso.hu *A játékban való részvételhez rendelkeznie kell 2018. december havában érvényes újság előfizetéssel. Ha még nincs előfizetése, hívja a 94/999-120 telefonszámot! Része az életünknek! A Márton-nap megyeszerte alkalmat teremt a kisebb­­nagyobb helyi rendezvé­nyeknek, melyeken fontos szerepe van a bornak, a libalakomának, a szórakoz­tató hagyományőrző prog­ramoknak. Barta Katalin katali n.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE A népszokás sze­rint november 11. zárja le az éves gazdasági munkákat, ezt követően pedig kezdetét veszi a természet téli pihenő időszaka, és e napon kóstolják meg az új­bort, illetve vágnak le először tömött libákat. Úgy tartják: „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Ma már elterjedt, hogy az éttermek novemberben egy héten át kü­lön Márton-napi étlappal várják e szárnyas ételek kedvelőit. A német nyelvterületekről ismert fáklyás felvonulás, szin­tén Szent Márton emlékét hi­vatott őrizni. Az ilyen felvonu­lások egyre gyakoribbak me­gyénkben is. Marton a bor­vidékeken az újbor védőszentje is A naphoz kötődik Szent Már­ton legendája is, mely szerint Márton egy különösen hideg téli estén francia honban lova­golva megosztotta köpenyét egy nélkülöző koldussal. Aznap éj­szaka álmában megjelent Jé­zus a koldus alakjában. Jóságá­ról még életében legendák ke­ringtek, püspökké is szentelték. Azonban Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy libaólban. A li­bák viszont hangos gágogásuk­kal elárulták rejtekhelyét, és így vált belőle Tour püspöke. Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. A lúd fogyasztásának hagyo­mánya szorosan kapcsolódik az újborhoz is, hiszen november­ben fejeződik be a must borrá alakulása. Márton emiatt a bor­vidékeken az újbor védőszentje is. Megyénkben e hét végén számos helyen tartanak Már­­ton-napi ünnepségeket, lako­mákat, az óvodák többségében pedig tematikus hetet tartanak az ünnep jegyében. Mivel Pétervására védőszent­je Szent Márton, így ott vasár­nap tartják meg a búcsút, ha­zavárva az elszármazott roko­nokat. Verpeléten a Gyöngyszem Óvodában a Márton-nap meg­ünneplése többéves múltra te­kint vissza. A kicsik a hó­nap első napjaitól Márton-napi dalokat, verseket tanulnak, beszélgetnek a Márton-legendá­­ról, mesekörben ismerkedhet­nek meg Szent Márton püspök élettörténetével, a nevéhez kötő­dő népszokásokkal, hiedelmek­kel. Természetesen nem marad el a szülőkkel együtt szervezett, lampionos felvonulás sem. Feldebrőn ugyancsak min­den évben készülnek a meg­hitt Márton-napi ünnepségre. Idén szeptember 11-én, vasár­nap, délután négy órakor indul a lámpás felvonulás a templom­tól, ahová a lampionos séta után visszatérve szentmisét celebrál­nak, majd Lázár Attila színmű­vész ad zenés műsort. Ezt köve­tően a szeretetlánggal meggyúj­tott lámpásokkal, énekelve kör­besétálják a templomot, majd a hangulatos tűz mellett vendé­gül látják a résztvevőket sült al­mával, sült tökkel és libazsíros, lila hagymás kenyérrel. Hevesen is többéves hagyo­mánya van már a Márton-napi Vigasságoknak. Ilyenkor liba- és kacsatepertő-sütő versenyt rendeznek. A jeles nap alkalmából na­gyobb városainkban is szervez­nek különböző foglalkozásokat. Az egri várban november 11-én egész nap kézműves-foglalko­zásokkal várják a családokat, Gyöngyösön a Mátra Múzeum­ban pedig Márton-napi libasá­­gok címmel tíztől délután egyig Szent Márton legendáját mesé­lik el a múzeumpedagógiai fog­lalkozáson, illetve felelevení­tik a Márton-naphoz köthető népszokásokat, néphagyomá­nyokat. Ha a lúd égre áll, karácsonykor sárban jár November 11-ét a gazdasági év lezárása mellett télkezdő dátumnak is tartották. Ezért számtalan népi regula, idő­jóslat, népi szokás maradt fenn elődeinktől. Ezen a na­pon az időjárásban nagy vál­tozások bekövetkezését fi­gyelték meg az elmúlt száza­dok során. Vagy melegedés - amelyet Szent Márton nya­rának nevez a népnyelv vagy erős lehűlés következ­het be. A néphit szerint ha Márton napján meleg van, hi­deg karácsonyra lehet szá­mítani. „Ha Márton napján a lúd jégre áll, karácsonykor sárba jár.” Szent Márton éle­tében és halála után is több vonatkozásban említik meg a bort. A Szent Márton poha­ra elnevezés a Márton-napi áldomás és gyógyító célú borivások emlékét őrzi. Mivel Mártonnal kezdődött a kará­csony előtti negyvennapos böjt a középkorban, elődeink sült ludat ettek, s újbort ittak, amely egy évig garan­tálta az egészséget is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom