Heves Megyei Hírlap, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)

2018-10-25 / 248. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK HÍREK Jótékonysági bál a Telekiben SABO Tizedik, jubileu­mi jótékonysági bálját rendez­te meg szombaton a felújított városi művelődési házban a Teleki Blanka Általános Isko­la alapítványa. Fejes Ildikó ku­ratóriumi elnök szerint min­den korábbi báljuk is sikeres volt. Ez tette lehetővé, hogy számos eszközzel gyarapo­dott az intézmény: 192 gye­reknek tudnak zárható tanulói szekrényt biztosítani, hang­­technikai eszközöket vásárol­tak, a nyelvi laborokat fejlesz­tették, kerti pavilon létesült. Az idei báli bevételből első­sorban egy kis játszóteret ala­kítanának ki az alsó tagozato­soknak. S. S. Művésztanárok ' állítanak ki s Az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorlóiskolájá­nak Bartók téri épületében, a TISZK galériában művészta­nárok munkáiból nyílt kiállí­tás. A tárlaton az intézmény­ben vizuális művészetet ok­tató pedagógusok egy-egy alkotása látható. A magyar festészet napja alkalmából bemutatott kiállításon látha­tók fotók, plakátok, installá­ciók, különböző technikával és témában készült művek, amelyeket 12 művésztanár jegyez. A kiállítás megnyitó­ját Tóth Anna gondolatai és a gimnáziumi kamarakórus műsora színesítette. S. S. A konyhára költhetnek Megközelítően 32 millió forintos állami támoga­tást nyert el a település ön­­kormányzata a Fecske Úti Tagóvoda konyhájának a fej­lesztésére az önkormányzati étkeztetések támogatására kiírt állami pályázaton. A be­ruházást ugyanekkora ösz­­szeggel támogatja a város, így összesen több mint 64 millió forintból újulhat meg az ellátás. S. S. A leghumánusabb megoldás az ivartalanítás Az állatok sokasodnak, a menhelyek zsú Mindennapjaink része lett a kóbor kutyák szomorú lát­ványa. A menhelyek megtel­tek, a közterületeken sok Tévhit az is, az állatorvos csak azért javasolja az ivartalanítást, hogy keressen Fotó: Shutterstock embert zavarnak a gazdát­lan, sokszor szenvedő négy­lábúak. A szakember szerint a legjobb megoldás az ivar­talanítás. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu ---------:-----------------------•-----------------------HATVAN, HEVES MEGYE A kóbor kutyák többsége annak a fele­lőtlen gyakorlatnak a követ­kezménye, hogy a ház körül tartott állatok minden kont­roll nélkül szaporodhatnak - mondja Rudas Aranka, a hat­vani Kutyaszív Alapítvány vezetője, aki szerint például Ausztriában, Németország­ban, vagy Amerikában isme­retlen a gazdátlan ebek látvá­nya, mivel ezekben az orszá­gokban már általánosan elter­jedt az ivartalanítás. Az emlí­tett fogalom a „civilek” köré­ben vitákat válthat ki, mivel sokan kegyetlen megoldás­nak tartják. Ugyanakkor Ma­gyarország összes menhelye zsúfolt, ezek lakói sokszor re­ménytelenül várnak gazdára. A számkivetett jószágoknak viszont gyakran kegyetlen és kínzó létet kell elviselniük, éheznek, betegségtől, baleset­től vagy bántalmazástól szen­vednek, sokan a sintértelepe­­ken végzik rövid életüket. En­nél jóval humánusabb megol­dás a nem kívánt szaporulat megelőzése. Eloszlatni a tévhiteket Rudas Aranka szerint el kell oszlatni az ivartalanítás­­sal kapcsolatos tévhiteket. El­avult nézet például, hogy a szukák ivartalanításával érde­mes megvárni az első tüzelést, a kanoknál pedig az egy év kö­rüli életkort. A nőstényeknél az első tüzelés előtt, a kanok­nál ivarérettség előtt, féléves korban érdemes elvégeztetni a műtétet. Igen, csakhogy ez a beavatkozás meglehetősen költséges - mondják sokan. Ám ha összeszámoljuk a szöké­sek, a szukához bejutni kívánó kanok által szétszedett keríté­sek javítási összegét, az össze­tépett fülek, lábak kezelésének állatorvosi költségeit, az öreg­korban elvégezendő különbö­ző ivarszervi daganatok műté­ti kiadásait, a nem kívánt alom felnevelésének és gazdához jut­tatásának költségeit, észreve­hetjük, hogy az egyszer kifize­tett nagyobb összeggel valójá­ban még spórolunk is. A tulszaporodasert a társada­lom a felelős - nyomatéko­­sítja Rudas Aranka. Hozzáte­szi: a hatvani Kutyaszív Alapít­vány évek óta azon dolgozik, hogy a város kóbor állatainak száma csökkenjen, ezért egye­bek közt külföldi alapítványok és saját pénzügyi forrás bizto­sításával ingyenes ivartalanítá­­si akciókat szerveznek. Az első ilyet még 2015-ben tartották meg, amikor több mint száz négylábú ivartalanítását végez-Állatkínzásról szó sincs Még néhány indok, amivel sokan elodázzák az ivartala­­nító műtétet. Helytelen meg­állapítás, hogy aki szereti az állatát, az nem teszi ki olyan kínzásnak, amilyen az ivar­talanítás. A műtét altatásban történik, és az ezt követő fáj­dalomcsillapítás alapkövetel­mény. Az sem igaz, hogy az ivartalanítás elhízást okoz. Az állat táplálására oda kell figyelni, csakúgy, mint a nem ivartalanított társaikéra, s tették el, csaknem másfél mil­lió forint értékben. A későbbi­ekben is hasonló volt az arány. Ezek mellett szerveztek ingye­nes csipezési akciót is. Az ala­pítvány tervei között szerepel az önkormányzat bevonása tö­rekvéseikhez. Az ideális az vol­na, ha a jövőben a várostól ka­pott támogatást nem a men­­hely férőszámának a növelésé­re, az állatok fogadására kel­lene fordítani, hanem ivartala­­nításra. elegendő aktivitást kell biz­tosítani számukra. Tény vi­szont, hogy a nem ivartalaní­tott nőstény macskákban és kutyákban időskorban nagy valószínűséggel alakulhat ki gennyes méhgyulladás vagy emlődaganat. Az esetek egy részében már olyan későn is­merik fel a betegséget, hogy a műtét sem mentheti meg az állatot. Ezek a betegségek megelőzhetők lennének ide­jében elvégzett ivartalaní­­tással. Nem a pénzről „szól” a műtét Tévhit az is, miszerint az állatorvos csak azért java­solja az ivartalanítást, mert pénzt akar keresni vele. Ez a beavatkozás nem csupán egy nyisszantás: olyan költ­ségei vannak, amit az állat­orvos csak akkor tud biz­tosítani, ha ehhez elegen­dő bevétele van. Hosszú tá­von sokkal nagyobb anyagi hasznot jelentene számára a megszületett almok egész­ségügyi ellátása - húzza alá az állatvédő. Szél tépázta meg a mátrai libegő védőhálóját SÁSTŐ - Megrongálta a szél a 24-es számú főút fölött kihú­zott védőhálót - közölte a sás­tói libegő tulajdonosa. Palik Tibor hozzátette, mivel a leló­gó háló akadályozta a forgal­mat, a kora reggeli órákban le is szerelték a tartószerkezeté­vel együtt.- Olyan erős szél volt, hogy azokat a vasakat hajlította, amelyek tulajdonképpen a vé­dőhálót tartják. Ez az út fö­lé kifeszített háló az utazókö­zönség által esetlegesen elej­tett kisebb tárgyak felfogásá­ra szolgál majd, természete­sen akkor lesz ennek létjogo­sultsága, ha beindul a libegő üzemeltetése. lelenleg azért hagytuk fent, mert folyamatos a próbaüzem. A későbbiekben is csak a nyári időszakban ke­rül ki az út fölé, a téli időszak­ban levesszük. A tulajdonos tudatta azt is, amennyiben az időjárás en­gedi, folytatják a próbaüze­met és még az idén egy meg­erősített tartószerkezettel visszateszik a hálót tesztelés­re, de a téli időszakban újra leszerelik. H. É. Három város tűzoltói együtt oltottak EGER Kigyulladt a megyeszék­helyen a Kistályai úti iparte­rület egyik üzeme. Erről a be­jelentés szerdán 13 óra kör­nyékén érkezett a Heves Me­gyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatósághoz. A megyei katasztrófavéde­lem sajtóügyeletese, Hevesi Katalin arról arról tájékoztat­ta lapunkat, hogy a 2-es riasz­tási fokozatú tűz egy csarnok­­épület elosztó berendezésében alakult ki egyelőre tisztázat­lan körülmények között. Hoz­zátette, hogy a tűzeset hely­színére az egri, a füzesabo­nyi és a mezőkövesdi hivatá­sos tűzoltók érkeztek, és nem egészen negyedóra alatt meg­fékezték a lángokat. Az oltási műveletet a megyei katasztró­favédelem műveleti szolgála­ta irányította, személysérülés nem történt. HEOL Számítanak az önkormányzatra is Úgy remélik, a karácsonyt már itt ünnepelhetik Megújul a parádi templom A munkatársak családját is óvják PÁRÁD A remények szerint az adventi szertartásokat már a megújult templomban tarthat­ják a hívek a parádi római ka­tolikus templomban. Az idén 250 éves műemlék az Egri fő­­egyházmegye. támogatásával, valamint az önkormányzat és a hívek összefogása nyomán szépül meg. Az 1768-ban épült barokk stílusú templomot ha­zánkban egyedülállóan Szent Otília, a vakok és gyengénlá­­tók védőszentje tiszteletére szentelték fel. A falazat külső renoválása mellett az építmény új lábaza­tot kap, s kicserélik a három­­harangos torony lemezborítá­sát is. A munkálatok a tervek szerint még ebben az évben befejeződnek. Mint azt Mudriczki József polgármestertől megtudtuk, a felújításhoz a nyár végén kezd­tek hozzá és szeretnék még a tél beállta előtt befejezni azo­kat. Jelenleg az épület tataro­zását, a homlokzat felújítását végzik. A helyi hívek évek óta gyűjtenek a templom felújítá­sára, szép számú magánado­mány is érkezett erre a célra. Az önkormányzat évente 300 ezer forintot fordít a műem­lék állagának megóvására, a munkálatokhoz idén 500 ezer forintot ajánlottak fel. B. K. Fotó: beküldött Az idén megvalósulhat a helyi hívek vágya EGER A gyermekvállalás fon­tosságáról, az egri önkor­mányzat családbarát intézke­déseiről, fejlesztéseiről szá­moltak be szerdán Egerben sajtótájékoztatón. Habis Lász­ló polgármester a megyeszék­hely nemrégiben elnyert két díja, a Családbarát Munka­hely, és a Családbarát Önkor­mányzat címek kapcsán szólt a témáról. Kiemelte, a gyer­mekvállalás a legnagyobb ju­talom a sorstól, a családalapí­tás a magánélet fontos része, ezért igyekeznek úgy irányí­tani a várost, hogy közben fi­gyelembe veszik a családo­sok érdekeit. Az önkormány­zat különféle fejlesztésekkel, és természetbeni juttatások­kal is segít, nagy hangsúlyt fektetnek például arra, hogy a bölcsődék, óvodák a lehető legmagasabb színvonalon mű­ködjenek. Az önkormányzatnál dol­gozó családosokat is igyekez­nek támogatni, erről már dr. Bánhidy Péter aljegyző szá­molt be. Kiemelte, a hivatal 201 dolgozójának hatvan szá­zaléka családos, számukra olyan programokat és lehe­tőségeket biztosítanak, ame­lyek megkönnyítik a mun­kahely és a magánélet össze­egyeztetését. Süli K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom