Heves Megyei Hírlap, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)

2018-10-18 / 243. szám

2018. OKTÓBER 18., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 A megemlékezők Dobó István síremléke előtt is tisztelegtek az egri vár napján Képgaléria: Heol.hu Fotó: Huszár Márk Nem csak a katonák, a lakosság előtt is tisztelegtek Háromszoros ünnep az idei évforduló A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lel­kében - idézte beszédében Dobó híressé vált szavait Er­délyi Lajos dandártábornok a szerda délelőtti ünnepsé­gen, melyet az 1552-es vár­védők emlékére idén tizen­harmadik alkalommal tar­tottak meg a várfalak közt, emléktáblával idézve fel a valaha Egerből elszármazott katonák érdemeit is. Lőrincz Rebeka szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu EGER Több mint egy hónap in­tenzív ostrom után, 1552. októ­ber 17-én vonult el a török sereg az egri vár alól, mely nem csak a város, az egész ország diada­lát jelentette. Az előző évekhez hasonlóan a Dobó István Vár­múzeum idén is ingyenes, is­meretterjesztő és hagyomány­­őrző programokkal készült a jeles évfordulóra; a 170 éves a Magyar Honvédség program­­sorozat keretében elhelyezett és újonnan felavatott emléktáb­lával ugyanakkor nemcsak Do­bó serege, hanem Eger minden egykori katonája és honszere­tő lakosa előtt tiszteleg a város. Nem csak kulturális, honvédelmi program is volt Fotó: H. M.- A Magyar Honvédség nem teljesíthetné küldetését az or­szág lakosságának folyama­tos támogatása, összefogása, ösztönző elvárásai nélkül - emelte ki beszédében Erdélyi Lajos, hozzátéve: a haza szol­gálatában elhunyt hősök em­léke az emberélet értékére, becsületre, rendíthetetlen hit­re tanít. - Éljünk úgy, hogy ál­dozatuk ne legyen hiábavaló - zárta szavait. A részt vevő delegáltak ko­szorút helyeztek el Dobó Ist­ván síremléke, és a lengyel menekültek emléktáblá­ja előtt is, felidézve 1939 eg­ri vonatkozású eseményeit: számos lengyel menekültnek adott otthont ugyanis a város és a műemlékegyüttes. Ezt követően az önkéntes területvédelmi tartalékosok eskütételének lehettek ta­núi a látogatók, majd hadá­szati bemutatók, katonazene­kari koncert teremtett korhű hangulatot a várudvarban. A szép számban érkező érdek­lődők a vármúzeum egész na­pos programjai közt rendha­gyó tárlatvezetéseken, soly­­mászati bemutatón, kézmű­ves-foglalkozáson is részt ve­hettek. Nem sietünk Guti Rita rita .guti@mediaworks. h u A nők sokkal nyitottabbak, mint a férfiak, ha felvetik nekik, hogy ambuláns, vagy ahogy Magyarországon emlegetik egynapos sebészeti eljárás keretében lás­sák el őket. A nők praktikusabban gondolkodnak, tudják, hogy szükség van rájuk otthon, nem eshetnek ki napokra a családjuk életéből. Ezeket a mondatokat a napokban egy sebésztől hallottam, aki sokat tett azért, hogy hazánkban is minél elterjedtebb le­gyen ez az igen biztonságos, de csak a legszükségesebb ideig tartó kórházi tartózkodást igénylő ellátási forma. Az imént idé­zett mondatain nem lepődtem meg igazán, ám azon már sok­kal inkább, hogy több mint százéves már az ambuláns sebészet története a világban, itthon mégis csak a kétezres évek elején végezték az első ilyen beavatkozást. Elgondolkodtató, miért ért el hozzánk ilyen lassan. A doktor szerint sokféle lobbiérdek aka­dályozta a bevezetését, s vannak még orvosszakmai területek, ahol akad felzárkóznivalónk. A beszélgetés után felötlött ben­nem ahogy baktattam felfelé a szerkesztőségbe, vajon nők, vagy férfiak vannak többen azok között az orvosok között, akik ajánl­ják, vagy nem ajánlják betegeiknek az ambuláns ellátást. Nem akarok előítéletes lenni, inkább nem találgatok az ará­nyokról. Nem is lenne értelme, mert nyilvánvalóan sokkal ösz­­szetettebb okokat találnék, ha mélyebbre ásnék azt kutatva, vajon miért nem sietünk úgy haza a kórházból mi, magyarok, mint a többi nemzet gyógyintézményeiben gyógyulok. Ki tudja, miért nem sietünk haza a kórházból?! Nem marad senki sem fedél nélkül EGER A hajléktalanokat ellátó rendszer a jogszabályi válto­zást követően képes lesz arra, hogy fogadja a hajléktalano­kat. Minden utcán élőt, aki­nek szándékában áll, el tud­nak helyezni - egyebek kö­zött erről beszélt az Emmi szociális ügyekért és társa­dalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Fülöp Attila az egri Hajléktalanok Gondo­zó Házának udvarán tartott sajtótájékoztatón azt mond­ta, hogy az október 15-én ha­tályba lépett jogszabályvál­tozás a hajléktalanok társa­dalmi visszailleszkedésének a záloga. Habis László, a város pol­gármestere közölte, hogy 2016 óta működik jelenlegi formájában a gondozói ház. Az intézménynél további fej­lesztések, beruházások vár­hatók. Egyebek mellett nap­pali foglalkoztatót építenek.- Az intézmény munkatár­sai elhivatottak, a gondozói ház vezetője 15 éves tapaszta­lattal rendelkezik - jelentet­te ki a polgármester, aki be­szélt arról is, hogy krízis idő­szakban igen nagy segítséget nyújt az ellátásban a katoli­kus karitász szervezet. A Hír­lap kérdésére a polgármester azt mondta, hogy utcán, köz-Három ellátási formában száz embert tudnak elhelyezni területen nem sok hajlékta­lan él Egerben. Azokat, akik főként külterületen tartóz­kodnak, utcai szociális mun­kások igyekeznek meggyőzni az ellátás elfogadására. A gondozói ház igazgató­ja, Varga István elmondta, hogy három ellátási formá­ban - éjjeli menedék, átme­neti szállás és ápoló-, gondo­zórészleg - száz embert tud­nak elhelyezni, s krízisidő­szakban további húsz hely­­lyel bővíthető az éjjeli mene­dékes férőhely. S. S. Egyre nagyobb a kereslet a termékekre, bővíteni fogják a tárolókapacitást Csúcsszezon a savanyítóüzemben IVÁD A helyi savanyítóüzem­ben az idén a korábbi kapaci­tásnál jóval nagyobb mennyi­ségű zöldséget dolgoznak fel. A csúcsszezon megkezdődött, a napokban több tonna káposz­ta érkezett a különböző telepü­lésekről, amelynek savanyítá­sához hozzákezdtek. Az elmúlt hónapokban közel 12 tonnányi, főként helyben és a környéken termesztett zöldséget, uborkát, paprikát tartósítottak. Valyon László, a község pol­gármestere arról tájékoztatott, terveik szerint a tárolókapaci­tást is bővítik, mivel termékeik iránt egyre nagyobb a kereslet. Az elmúlt hónapokban közel 12 tonnányi zöldséget, uborkát, paprikát tartósítottak Fotó: Berán Dániel Idén több élelmiszeripari kiál­lításon vettek részt, s szép si­kereket arattak. Az ivádi sava­nyúságok nemcsak a közétkez­tetésben hasznosulnak, hanem a pályázati úton nyert kisteher­autónak köszönhetően egyre több kiskereskedelmi egység­nek szállítanak. Mivel az ön­­kormányzat és az üzem dolgo­zói sikeresen teljesítették a bel­ügyminisztérium vállalkozás­sal kapcsolatos kritériumait, ezért a nyolcmilliós járművön kívül további tizenhárommilli­ós fejlesztési támogatást kapott a falu az üzem eszközeinek kor­szerűsítésére, felújítására. B. K. Vagja ki a puzzle darabot es ragassza fel az október 15-i vagy az október 18-i lapszám­ban megjelenő 1. fordulós játékszelvényre! ** HEVES.3HÍR1AP

Next

/
Oldalképek
Tartalom