Heves Megyei Hírlap, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)
2018-10-13 / 239. szám
IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET ff holdnézőbe járok ide a virágárus asszony mellé 2018. október 13. FF 2 Bemutatkozik a kolozsvári Helikon folyóirat 5 láncú Laura és Nagy Betti versei 7 A 80 éves Szilágyi István köszöntése vezervers Kosztolányi Dezső A megújult Budai Vigadó díszlépcsőházának mennyezete Őszi reggeli Ezt hozta az ősz. Hüs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét, megannyi dús, tündöklő ékszerét. Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról, és elgurul, akár a brilliáns. A pompa ez, részvéttelen, derült, magába-forduló tökéletesség. Jobb volna élni. Ámde túl a fák már aranykezükkel intenek nekem. bemutatkozik a Haavomanvok Haza A népművészet nemcsak a múlt, hanem a napi létezés természetes eleme „A globalizációs folyamatok egyes jelenségei nemcsak háttérbe szorítják, de létében is veszélyeztetik nemzeti kultúránk és identitásunk egyik meghatározó elemét, a néphagyományt, mégis azt tapasztaljuk, hogy nem csökken az érdeklődés iránta. A falvakban éppen kivesző népi kultúra nyelvünk mellett a másik olyan alap, amelyet minden eszközzel élő formájában kell megőriznünk” - vallja Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének tárvezetője. A műhely célja, hogy a néphagyomány élhető műveltségi tényezőként, érvényes tudásként jelenjen meg a közművelődésben, a szórakozásban, az oktatásban: a hagyományos műveltség - ezen belül kiemelten a néptánc, a népzene, a népköltészet és a kézművesség - az egyetemes kultúra részeként éljen tovább. A népművészeti tevékenységek megerősítésének, valamint a néphagyománnyal foglalkozó közösségek segítésének nemzeti szinten leghatékonyabb intézménye a Hagyományok Háza, melynek küldetése többek között a magyar nemzeti kultúra részét képező letűnt vagy eltűnőben lévő kisközösségi kultúra elemeinek visszajuttatása a jelenkor kulturális közéletébe. így kiemelt helyen szerepel az országon belüli és a Kárpát-medence egészére kiteijedő szakmai humán hálózat felépítése, melyet megyei szinten 2017-ben, a meglévő civil szakmai kapcsolatokat felhasználva kezdett el kialakítani a szervezet. Ezáltal megkezdődött a néphagyományokkal foglalkozó egyének, csoportok és közösségek összehangolása. A Hagyományok Házának jövőképe egy olyan Kárpát-medence, ahol a magyar népművészet nem a szégyellni való múlt, hanem a napi létezés természetes eleme. Hálózat - közös jövő A közösségi tevékenységek vezetői számára elengedhetetlen a szakmai továbbképzés és az, hogy bemutathassák mindazokat az innovatív kezdeményezéseket, módszereket, amelyek másoknak is hasznára lehetnek. A Hagyományok Háza Hálózat programjai ennek érdekében rendkívül sokféle tevékenységet ölelnek fel az akkreditált kosárfonóképzésektől kezdve a gyermek-néptánctalálkozókig. Koncepciójában érvényesülnie kell elsősorban a területi elvnek, amely azt jelenti, hogy a megvalósuló programok az adott megye minden részét a lehető legteljesebb mértékben kapcsolják be a mozgalom vérkeringésébe. A hálózat emellett nagy hangsúlyt fektet a műfaji és szakmai sokszínűség megvalósulására, az új törekvések támogatására, az utánpótlás-nevelésre, azaz a fiatal generációk népművészeti érdeklődésének felkeltésére, de prioritást élvez a szociális vagy gazdasági szempontból elmaradott kistérségek felzárkóztatása is. „A képzések, a mentorálás és a különböző rendezvények és alkotótáborok megszervezése mellett különösen fontos szerepet szánunk az úgynevezett kitelepülős rendezvényeknek, amelyek a felzárkóztatáshoz kapcsolódva a hátrányos helyzetű térségekbe való komplex, több hagyományelemet bemutató, figyelemfelkeltő programokra épülnek” - magyarázta Varga Máté, a Hagyományok Háza Hálózat magyarországi megyei hálózatának vezetője. A Veszprém megyei Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület évek óta építi azt a kapcsolatrendszert, amely a Hagyományok Háza Hálózatba való belépéssel tovább teljesedhetett. „Elsődleges partneri körünkbe néptánccsoportok tartoznak, de szoros együttműködésben vagyunk a kézműves-szervezetekkel, népdalkörökkel is. A megye jelentősebb néptáncos rendezvényeiben társszervezőként veszünk részt. Működési területünk földrajzi és társadalmi szempontból is elmaradott vidék, így különösen nagy szükség van a rendszeres közösségi együttlétek szervezésére” - mondta el Kovács Norbert, Örökös Aranysarkantyús, Prima díjas, a Népművészet Ifjú Mestere díjjal kitüntetett táncos, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület elnöke. folytatás a 3. oldalon | •%
