Heves Megyei Hírlap, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)
2018-10-13 / 239. szám
12 TÖRTÉNELEM 2018. OKTOBER 13., SZOMBAT Kora Árpád-kori templommaradványokat találtak Különleges lelet a székesegyház alatt Kora Árpád-kori épületek romjait és egy 13. század elejéről származó bronzkorpuszt találtak a székesfehérvári Szent István-székesegyházban zajló régészeti feltáráson. Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester elmondta: a domb, amelyen a székesegyház áll, egykor a nemzet történelmi, szakrális központja volt. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu SZÉKESFEHÉRVÁR Árpád-kori épületeket és 13.-14. század eleji templommaradványokat és bronzkrisztust találtak a Szent István-székesegyház-A templom a török hódoltság idején dzsámivá lett ban zajló régészeti feltáráson. A feltárással kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón Spányi Antal megyés püspök felidézte, a székesegyház felújításának megkezdésekor felvetődöt, hogy kutatni kellene az épület padlózata alatti részeket. Az ásatásokhoz készséggel járult hozzá, miután a város vállalta a feltárás anyagi fedezetét - tette hozzá. A püspök szerint a régészeti eredmények jelentős mértékben növelik az ismereteket, gazdagítják a város és a megszentelt hely történetét. Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója elmondta, hogy a korpusz a 13. század első harmadából, a tatárjárás eló'tti Cser-Palkovics András polgármester és Spányi Antal püspök Fotó: MTI időkből származik. A bronzból készült, gótikus stílusú korpusz oltárkereszt vagy körmeneti kereszt lehetett. Reich Szabina, a Szent István Király Múzeum ásatásvezető régésze közölte: a munkálatok során 14. századi szentélyt találtak, melyet gótikus stílusú pillérek tartottak, ezek díszesen faragott lábazata szinte érintetlenül bukkant elő. A templomot később - valószínűleg a 15. század elején - háromhajóssá bővítették. Körülötte temetőt találtak, innen egyházi és világi személyek maradványai kerültek elő. A templom kerítésén kívül Árpád-kori lakóépületeket és gazdasági épületeket tártak fel. A régész elmondta, hogy a templom a török hódoltság idején dzsámiként működött, majd 768-ban a városi polgárság adományaiból készült el a ma is látható, freskókkal díszített templom, amely 1777-től püspöki székesegyház rangot kapott. Kiállítják a korpuszt Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester elmondta: a domb, amelyen a székesegyház áll jelenleg, nem csak Székesfehérvár, hanem az egész nemzet történelmi, szakrális központja volt. Jelezte, hogy az ásatás során megtalált korpuszt november 5-étől kiállítják a városházán, majd a székesegyház teljes felújítását követően a megtalálási helyszínen kaphat helyet. Évszázadokkal ezelőtt védvonal, határzóna volt Fotó: MW A Csörsz-árok újabb szakaszát tárták fel NAGYKEREKI A Csörsz-árok (Ördögárok) sáncrendszer újabb szakaszát tárták fel régészek a hajdú-bihari Nagykereki térségében az M4-es autópálya építését megelőző régészeti munka során - jelentette be a helyszínen tartott szerdai sajtótájékoztatón a debreceni Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettese. A Csörsz-árok évszázadokkal ezelőtt határzóna volt, a védvonalnak ez a szakasza most szinte teljesen egybeesik a magyar-román államhatárral. Az egykor nagyjából 1200 kilométer hosszúságú, a Dunakanyartól a Dél-Alföldig húzódó sáncrendszerről megjegyezte: ma is vitatott, hogy a védmű mikor épült, kik építették és mi ellen védte a tőle nyugatabbra fekvő területeket. Kiemelte: az egyik elképzelés szerint a római császárkorban, a Pannóniát birtokló rómaiak hadmérnökök segítségével építették, és az észak-északkelet felől betörő germán törzsek ellen védte a szarmata területeket. Mások az avar korra teszik keletkezésének idejét, de vannak, akik szerint az Árpád-korban építették - fűzte hozzá. Több sírhelyet is feltártak, az egyik legkülönlegesebb lelet egy törött gerincű, bevert koponyájú ember csontváza, amelyet hamarosan antropológus vizsgál majd meg - hangsúlyozta. Az MTI-nek a régészeti igazgatóhelyettes elmondta, hogy a sztrádaépítés kivételes lehetőség volt számukra, hiszen az autópálya nyomvonala keresztezte az egykori védműrendszert, így 40-50, helyenként 70 méter szélességben tudtak feltárást végezni. MW Budán, a Rózsadombon található az iszlámhívők legészakibb zarándokhelye Megújult a misztikus Rózsák atyjának sírja Török és magyar közös finanszírozással renoválták a látványos síremléket Fotó: MTI RÓZSADOMB Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő kedden felavatta Gül Baba türbéjét, amelyet az elmúlt években újítottak fel. A szentéletű török dervis sírja Budán található, ez az iszlámhívők legészakibb zarándokhelye. Gül Baba bektási dervis volt, e rend tagjainak fő feladata a janicsárok nevelése és a hittérítés volt. Életéről nem sokat tudni, még az sem bizonyos, hogy történelmi személyiség volt-e. Állítólag 1541-ben, a megszálló török sereggel érkezett Budára, mert Szulejmán szultán a bektásikat bízta meg azzal, hogy a városhoz közel iszlám vallási központot alapítsanak. A nagy tiszteletnek örvendő dervis a vár bevétele alkalmából rendezett hálaadó ünnepen halt meg 1541. szeptember 2-án, a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony(Mátyás)-templomban. Díszes temetést kapott, amelyen a krónika szerint maga a szultán is beállt a koporsóvivők közé. Gül Baba alakja köré kezdetektől legendák fonódtak. Már arab írással feljegyzett nevének eredetét és jelentését is többféleképpen magyarázzák. A legtöbben a rózsák atyja (a gül szó rózsát, a baba atyát jelent) jelentést fogadják el, mások szerint Kel Babának hívták (a kel kopaszt jelent - a török szerzetesek tarra nyírták fejüket), ez akkor változott Gülre, amikor sírja körül rózsabokrok kezdtek nőni. Megint más feltevések szerint a szertartások során képes volt arra, hogy bántódás nélkül megcsókolja a dervisek által „gülnek” nevezett tüzes vasat; de olyan vélemény is akad, hogy a bektásiak minden vezetőjüket Gül Babának hívták. A legvalószínűbb, hogy a gül szót átvitt, misztikus értelemben használták: Gül Baba „Rózsa apó” volt, de nem a múlandó földi világban növő rózsák atyja, hanem a bektási rend rózsafája. Az alakjával kapcsolatos legtöbb feljegyzés a rózsák szerelmeséről szól, aki egy rózsaolajgyártó muszlim bolgártól leste el az illatszer készítésének titkát. Az igazi rózsaolajhoz helyi rózsafákra volt szükség, de a bolgárok féltve őrizték a csemetéket. Neki mégis sikerült nagy szemű rózsafüzérbe rejtve rózsamagokat hoznia Budára. A harcoló dervisnek már nem volt ideje virágültetéssel bíbelődni, de sírját aztán beborították a rózsák. Gül Baba sírja fölé 1543 és 1548 között Jahjapasazáde Mehmed budai pasa emelt sírboltot, amely ma Gül Baba türbéjeként ismert. A bektási rendhez tartozó dervisek kolostort is építettek a türbe mellé, az épületegyüttesre először egy 1559. évi adóöszszeírás utal. A törökkori magyarországi építmények közül valószínűleg ez a sírkápolna a legismertebb a muszlim világban. A törökök olyan nagy becsben tartották, hogy az 1699. január 26-i karlócai békében a szultán megbízottai feltételként szabták a budai síremlék fennmaradását. A törökök kiűzése után a türbe és a környező terület a jezsuitáké lett, ők barokk stílusú keresztény kápolnává alakították át. A rendet Mária Terézia 1773-ban feloszlatta, ezután magánház lett. A türbét 1914-ben nyilvánították hivatalosan műemlékké, első felújítása - török anyagi támogatással - az első világháború végére fejeződött be. 1962-ben ismét rekonstruálták, majd 1997-ben - teljes egészében török támogatással - újjáépítették. 2014-ben a két állam szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy az újabb, nagyszabású rekonstrukciót közös vállalkozásban végzik el. A magyar fél vállalta a park és a függőkertek, a török fél az épület renoválásának költségét. 2015 augusztusában megkezdődött a műemlék régészeti feltárása (a védett régészeti lelőhelyet utoljára 1914-ben tárták fel), majd 2016-1017-ben megvalósult az emlékmű és környezete restaurálása. MW
