Heves Megyei Hírlap, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)
2018-10-10 / 236. szám
12 MŰEMLÉKTÁR 2018. OKTÓBER 10., SZERDA Több évtizedes versenyplakátok is megtekinthetők a múzeumban Fotó: Huszár Márk Börtön volt, most sportolók ■ ■■ ■ / ■ ■ // ■ relikviait őrzi A belváros szívében, a megyeháza udvarán bújik meg az egri Sportmúzeum, amelynek épülete korábban börtönként funkcionált. A műemlék múltjáról és jelenéről Csendes Gabriella tárlatvezetővel beszélgettünk. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu EGER Az épület 1761 és 1765 között épült, egészen az 1900-as évek elejéig börtönként működött, utána évtizedeken át különféle funkciókat töltött be, míg 1993-ban megnyílt a dr. Székely Ferenc által létrehozott Sportmúzeum, amelyben azóta már számos legendás sportoló megfordult, és több ezer relikviát őrzünk - kezdte az ismertetést Csendes Gabriella. Hozzátette, egyáltalán nem érződik börtönnek az épület, gyönyörű kialakítása, míves megoldásainak köszönhetően igazán méltó teret ad az itt megtekinthető, felbecsülhetetlen értékű tárgyaknak.- A műemlék épület eredetileg kétszintes volt, a harmadik emeletet csak később alakították ki. A falak vastagsága né-A börtön vasrácsait Fazola testvérek alkották hol az egy métert is meghaladja, a nyári hőségben igazi felüdülés a múzeumba bejönni, ahol húsz foknál soha nincs melegebb - sorolta az érdekességeket a szakember. Folytatta, az első szinten két sötétzárka található, amelyekbe a magukat rosszul viselő rabokat zárták néhány napra. A második emeleten a börtöncellák, és római katolikus kápolna volt egykor, a később épült harmadik szinten pedig egy evangélikus kápolnát is kialakítottak, ügyeltek rá, hogy minden rab gyakorolhassa vallását. Bár a fogvatartottak nem léphettek be a kápolnákba, hanem a cellákban a kápolnákra néző, ráccsal elválasztott nyílásokat alakítottak ki, csak így vehettek részt a szertartásokon. További érdekesség - folytatta Csendes Gabriella - hogy a börtön minden vasajtaját és vasrácsát a Fazola testvérek alkották, a sötétzárkáknak pedig különösen alacsony bejáratot építettek abból a célból, hogy a raboknak ki- és bemenetelkor le kelljen hajolniuk, hogy ezáltal is alázatosabbá váljanak. További vallásos motívum az épület homlokzatán a Krisztus és a két lator dombormű, amely Singer Mihály szobrász munkáját dicséri. Annak idején a rabokat a börtön előtt fenyítették, a dombormű pedig arra szolgált, hogy bűnbánatot gyakorolhassanak előtte - árulta el a tárlatvezető. Kemény Ferenc szobra fogadja a látogatókat Fotó: Huszár Márk Az Aranycsapattól is őriznek relikviát A Sportmúzeumban közel négyezer sportrelikviát őriznek, és még kiállításra váró tárgyaik is vannak. Elsősorban olyan elismeréseket tekinthetnek meg a látogatók, amelyek megyei sportolókhoz köthetők, de államfők is adományoztak már kitüntetéseik közül az intézménynek, és számos felbecsülhetetlen hazai relikviájuk is van.- Látható nálunk az Aranycsapat néhány tagja által dedikált focilabda, de az 1956-os melbourne-i olimpia magyar zászlói is. A legtöbb relikviát még dr. Székely Ferenc gyűjtötte össze, de azóta is folyamatosan érkeznek hozzánk sportolóktól, vagy éppen gyűjtőktől újabb és újabb tárgyak - árulta el Csendes Gabriella. A kiállítóhelyen a Bárány és a Bitskey uszoda makettjei is megtekinthetők, valamint korabeli versenyek plakátjai, érmek, oklevelek, kupák is. Általában csoportok, turisták látogatják az intézményt, de szívesen fogadnak családokat is, a gyermekek egy kincskeresésen vehetnek részt, hogy izgalmasabbá váljon a tárlatlátogatás. Több száz esztendős szépségeket rejt az épület VERPELÉT A település legjelentősebb ipűemléke a barokk stílusú templom, amely feltehetőleg az 1700-as években épült. Az objektumot többször is renoválni kellett az idők során, az adatok szerint 1732- ben a földesurak támogatásával állították helyre, de három évvel később, és az 1760- as években is adott munkát az építőmestereknek. A templom főoltára 1766- ban készült el, 1771-ben emelték plébániai rangra, a templom órája pedig 1779-ben készült el, egy pesti mesterember keze munkáját dicséri. Az épület az évek során igen meggyengült, az 1850-es években beszakadással fenyegetett a boltozat, emiatt vaskapcsokkal erősítették meg. Orgonát 1887- ben építettek a templomba, az 1900-as évek elején pedig belülről újrafestették az épületet, és egy új imádkozótermet is építettek hozzá. A főoltár képén Krisztus király szerepel a szentek társaságában, 1948-ban Takács István festette. Két oldalán Szent Vendel és Szent Rozália szobrai láthatók. A berendezések nagy része az 1700-as években készült, például a szószék, és a templom faragott padjai is. Az első világháború alatt a harangjait leszereltették, hogy hadi célokra felhasználhassák, 1924-ben egy soproni harangöntő pótolta ezeket. Az épület körül impozáns kertet alakítottak ki, ám ez csak szentmisék idején látogatható. Süli K. A város egyik legjelentősebb műemléke Fotó: Márkus A. A múlt század elején épült ház szinte teljesen eredeti formájában megmaradt A hagyományokat éltetik itt már évtizedek óta ■ * Az ország egyik legrégebbi tájháza Recsken található. A házat 1910-ben fésűs beépítésű szalagtelken emelték. A gazdái a falu szokásainak megfelelően építkeztek, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). A telek bal oldalára tették a lakóházat, mögé pedig vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). Az épületet darabos kőfalazat, szarufás-torokgerendás nyeregtető jellemzi, s hódfarkú cseréppel fedték. Meszelt véghomlokzatán két ablak található, ki hajló tokkal, könyöklőpárkánnyal. Udvari homlokzata hattengelyes, az eredetileg három lakóhelyiség és a búzásház, „hambár” nyílásaival. Tornáca, kilencfejezetes faoszlopú, a bejárat előtt magasan lécrácsot helyeztek el. A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta. A Kossuth út 118. szám alatt 1965-ben rendezték be igiiiiSg Elődeink berendezési tárgyai is megtekinthetők Fotó: Berán D. a pitvarkonyhából és előszobából álló népművészeti tájházat, melyet 1997-ben az illetékes minisztérium műemléki védelem alá vont. Nemcsak a térség, hanem az ország egyik legkorábbi ilyen jellegű tájháza a recski. A hagyományos falusi élet kellékéi mellett hamisítatlan hangulatot áraszt a búbos kemence. A recski tájház egész évben látogatható, a Tájak Korok Múzeumok külön ismertető füzete segíti az eligazodást. A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet közreműködésével a műemlék tájházban 2010 nyarán állították ki a helyi hímző aszszonyok legszebb alkotásait. A ház egyébként a nagyobb községi ünnepeken mindig nyitva áll a látogatók előtt. Kézműves-foglalkozásokkal, tárlatvezetéssel várják a látogatókat. Hétköznapokon is bárki megtekintheti az épületet, ahol szabadkéményes konyha és eredeti berendezési tárgyak is láthatók. Aki kíváncsi az itt található csodákra, a 36/478-444-es telefonszámon jelezheti érkezését és egyeztetheti a látogatás időpontját. B. K. r
