Heves Megyei Hírlap, 2018. szeptember (29. évfolyam, 204-227. szám)
2018-09-29 / 227. szám
12 TÖRTÉNELEM 2018. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT HÍREK Óriás-Románia botrányos térképe A valóságban sohasem létezett „Óriás-Románia” térképe is látható azon a Nagyvárad főterén megnyitott kiállításon, amelyet a Kelet-Magyarország románok által is lakott területeinek Romániához való csatlakozását egyoldalúan kimondó gyulafehérvári román nagygyűlés századik évfordulója alkalmából, a Bihar megyei tanács finanszírozásával hoztak létre. A kiállításon látható egy olyan térkép, amely a Tiszáig terjedő magyar területeket is „román tartományként” mutatja be. A visszásságra az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke, Csomortányi István hívta fel a figyelmet. MW Börtönben halt meg a parancsnok 90 éves korában meghalt Ion Ficior, a Duna-deltában felállított peripravai munkatábor rettegett egykori parancsnoka, akit több mint száz politikai fogoly haláláért tartanak felelősnek. Ficior a jilavai börtön kórházában halt meg. Az egykori haláltábor-parancsnokot tavaly márciusban ítélték húsz év szabadságvesztésre emberiesség elleni bűncselekmények miatt. A peripravai munkatáborban a kommunista rendszer ellenségeit őrizték. A foglyok nem részesültek megfelelő élelmezésben, embertelen körülmények között szállásolták el őket, nem volt ivóvíz és orvosi ellátás. 1958 és 1963 között 103 fogoly halt meg. MW Felújítják a barokk templomot Javában tart a győri, Széchenyi téri Loyolai Szent Ignác-templom felújítása. „Jelenleg a teljes padlózat restaurálása folyik, valamint a hat oldalkápolnából kettő tisztítása és feltárása. Egyre nagyobb felületen tárul elő az eredeti, illetve az eddig takart képe a templombelsőnek’’ - mondta Most Balázs projektmenedzser. A munkálat a sérült kövek helyreállításán túl a főhajó közel 20 centiméteres legnagyobb szintkülönbségének kiegyenlítését és elektromos kábelék fektetését is szolgálja. „A Széchenyi téri hazánk első barokk temploma, az ország művészettörténeti gazdagsága szempontjából felbecsülhetetlen értékű, így ha egy-egy elem restaurálása esetleg nem sikerül vagy már nem menthető meg, akkor nemcsak a templom, hanem az ország is szegényebb lesz általa” - hangsúlyozta a projektvezető. MW Felvidéki reneszánsz építészetünk egyik legszebb műemléke Megújul Rákóczi Ferenc szülőfalujának ékessége Földváry Gábor államtitkár és Diószegi László igazgató Fotó: MW II. Rákóczi Ferenc magyar fejedelem felvidéki szülőfaluja, Borsi közvetlenül a magyar határ mellett fekszik, a mai Szlovákia területén, Sátoraljaújhelytől mindössze három kilométerre. Az alig több, mint ezer lelket számláló falu arról a kastélyáról nevezetes, amelyben 1676- ban, március 27-én megszületett a vezérlő fejedelem. A várkastély saroktornyát, ahol az a szoba volt, melyben a nagy szabadságharcos a világra jött, 1882. június 11-én emléktáblával jelölte meg a sátoraljaújhelyi hazafias turistaegyesüiet. Pataki Tamás szerkesztoseg@mediaworks.hu BORSI Rákóczi Ferenc születési adatait csak a fejedelem Vallomásaiból tudjuk meg, amelyet elég későn, a 19. század végén magyarítottak franciából, más forrásból nem ismerjük a születési helyét. Mindazonáltal a hagyomány is mindig ezt a Sátoraljaújhelyhez közeli települést, Borsit tekintette a fejedelem bölcsőjének, az államférfit azonban nem sok emlék fűzhette ide, hiszen Regécen, Sárospatakon majd Munkácson töltötte gyermekkorát, az erről az időről szóló Rákóczi-mondák pedig leginkább ezekhez a helyekhez kötődnek. A kastélyt tudatosan választották Ám azt, hogy Rákóczi nem véletlenül látta meg itt a napvilágot, Mészáros Kálmán történész kutatásai is alátámasztják, aki szerint a fejedelem születési idejét megelőzően is hosszabban ott tartózkodtak a szülei, s ide utazott az anyós, Báthory Zsófia is. Úgy tűnik, hogy a borsi kastélyt tudatosan választották, hiszen a család takaros, kedvelt tartózkodási helye volt. II. Rákóczi Ferenc egyre erősödő kultusza pedig örökre kijelölte Borsi helyét a magyar emlékezet térképén: szülőhelye a 19. század óta nemzeti zarándokhellyé vált - a hányatott sorsú kastélyt most végre teljesen felújítják a magyar állam támogatásával, a munkálatok első ütemére 805 millió forintot szánnak. A kastély felújításáról 2013-Fotó: MW mint már említettük, Borsi is újra magyar település lett. A következő év április 8-án, Rákóczi halálának 204. évfordulója alkalmából emlékünnepélyt tartottak, majd 1939- ben a vármegye tulajdonába került a kastély Hajna Sándor tulajdonos ajándéka gyanánt. A kétszintes épületen az 1940-es években Lux Kálmán műépítész - aki többek között a pesti belvárosi plébániatemplomot állította helyre - végzett nagyobb szabású rekonstrukciós munkálatokat, a mai keleti szárnyat egy korábban itt állt épület helyén ekkor emelték. A felújított kastélyt 1943-ban adták át - ám két év múlva már nemcsak a kastély, hanem az egész Kárpát-medencei magyarság sorsa is más irányt vett. A kastély helyreállítása után egy II. Rákóczi Ferencet és korát bemutató szakszerű múzeumot rendeznek be a kastélyban, konferencia-központ és vendéglátó helyiség is lesz benne. A múzeum ötlete már az 1930-as években is felvetődött, a vármegye Rákóczi-múzeumot akart kialakítani a kastélyban, és a viszszacsatolás után megerősítették ezt a szándékot, Rákóczi-múzeumot, cserkész- és levente-üdülőotthont terveztek ide. Az új, leendő múzeumról a sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatója és a Kassai Múzeum igazgatója készítettek először egy kiállítás-forgatókönyvet, ami alapként szolgál majd, de a konkrét kivitelezésről ennél több részletet még nem lehet tudni. A renoválás alatt álló borsi kastély, Rákóczi szülőhelye a 19. században nemzeti zarándokhellyé vált ban, Áder János magyar és Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök találkozóján döntöttek. A Teleki Alapítvány és Borsi önkormányzata létrehozta a II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezetet, amely lebonyolítja a várkastély felújítását. A magyar kormány támogatásából teljesen helyreállítják a kastély szerkezetét, és a kő- és falkép-restaurátori munkálatokat is elvégzik. A felújítást Wittinger Zoltán építész irányítja. Munkásszálló és raktár is volt A kastély igazi kálváriája 1945-ben kezdődött, az államosítással, hiszen a szocializmus idején iskolát, munkásszállást és még raktárát is csináltak belőle, állapota folyamatosan romlott. 1990-ben a borsi önkormányzat tulajdonába került, meg is kezdték felújítását, ám az hamar félbemaradt, 2000-ben újra megindult a rekonstrukció, de 2006-ban ismét leálltak a munkálatok. Idén nyáron, július elején elkezdődött a Rákóczi-kastély teljes felújítása. A szlovák féltől is érkeztek már pénzöszszegek, egy részüket a kőrestaurálásra fordították, további forrásokról is tárgyalnak. A kastélynak különben már van néhány helyreállított helyisége, azokban csak pótolni kell a hiányosságokat: a kőkereteket állítják helyre és a történelmi vakolatokat restaurálják. A múlt héten kezdték el az építészeti-kivitelezési munkálatokat, a kastélynak elbontották a tetejét. Ez alkalomból sajtóbejárást tartottak a helyszínen, megszólalt Földváry Gábor örökségvédelmi ügyekért felelős miniszteri biztos és Diószegi László, a Teleki László Alapítvány, valamint a beruházást lebonyolító II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet igazgatója, akik időkapszulát is elhelyeztek az építkezés területén, benne a szöveggel: „A felújítási munkálatok a mai napon, 2018. szeptember 26-án elkezdődtek. Isten segítse!” Egyszer majdnem lebontották A kastély a Felvidék 1938-as visszacsatolásakor magyar állami tulajdonba került, majd a második világháború után csehszlovák állami tulajdonná vált, és megkezdődött a kastély hosszú kálváriája. A már Rákóczi-kastélynak nevezett reneszánsz épület, amelyet Lórántffy Zsuzsanna és Rákóczi György építtetett a 16. században, Diószegi László, a Teleki Alapítvány igazgatója szerint örökségvédelmi szempontból felvidéki reneszánsz építészetünk egyik legszebb és legjelentősebb műemléke. Építészeti értékét az adja, hogy az eredeti kőkeretei mind a mai napig a helyükön vannak - ezeket már a nyár elején elkezdték felújítani. A Rákóczi-szabadságharc bukása, 1711 után a kastély többször is gazdát cserélt, sokszor politikai alapon. Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című munkájában a kastély történetéről azt írja, hogy a 18. század első felében a Rákócziak női ágán az Aspremont grófi családé lett. III. Károly herceg Trautson Donáthnak adományozta, és még ebben az időben is Borsiszer néven szerepelt. 1730-ban a Bégányiak zálogos birtoka. 1780- ban a Trautson családtól - magvaszakadás miatt - a királyi kamara birtokába került, majd a Rákócziak után leányágon az Erdődy családra szállt, attól vétel útján a Széchenyiekre, akiktől 1892-ben Windisch-Grätz herceg 100 000 forintért vásárolta meg. A világválság miatt a 30-as évek elejére a Windisch-Grätzek olyanynyira eladósodtak, hogy felvetődött a Rákóczi-szülőház lebontásának a lehetősége is, miután kiderült, hogy „három szlovák gazda is alkuszik” a kastélyra, akik, ha kifizetik a háromszázezer koronás vételárat, „a telket elosztják háromfelé, az épületet lebontják, s építenek a kőből házat, istállót, csűrt, kamrát”. Minderre Szentpétery Piroska hívta fel a közvélemény figyelmét a Prágai Magyar Hírlapban. Az újságíró tényfeltáró munkája nyomán a kastély megmenekült, a kastélynak magyar tulajdonosa lett. Osztozott a magyarság sorsában A Felvidék visszacsatolásakor, 1938. november 11-én, Egy szobor kalandos története A már tégláig lecsupaszított kastélyfalak előtt II. Rákóczi Ferenc kucsmás, magyaros öltözetű mellszobra áll, ahogyan az egyik Mányoki Ádám-festményen látható. Mayer Ede 1907-ben készült munkája eredetileg Zólyom főterén állt, de 1920 júniusában ledöntötték. A szobor nem nagyon sérült meg, ám a fejedelem sapkájáról letört a kócsagtoll - ekkor beolvasztásra ítélték a műalkotást, ám egy magyar szállítómunkás kalandos úton megmentette a fejedelem szobrát. A lappangó szobrot 1969-ben állították fel jelenlegi helyére, akkor a hiányzó kócsagtollat is pótolták. Nemrégiben, 2013- ban ellopták, ám azóta szerencsére elkapták az elkövetőket és a szobor is visszakerült a helyére.
