Heves Megyei Hírlap, 2018. szeptember (29. évfolyam, 204-227. szám)
2018-09-05 / 206. szám
12 OLVASÓINK ÍRJÁK 2018. SZEPTEMBER 5., SZERDA Joggal rökönyödik meg az ember, ha olyan levelet kap, mint a szihalmi olvasónk. Képünk csupán illusztráció Fotó: Shutterstock Csalás ez az egész, vagy pénzszerzés? Bálványfa, az „agresszív migráns” A BÁLVÁNYFA (Ailanthus altissima) Kína északkeleti részéről terjedt „világhódító” útjára. Magyarországon is képes minden élőhelyet benépesíteni. Tönkreteszi a természetes vegetációt, várromokat, sírkerteket, az épített környezetet is. A folyamat 40 éve, gyerekkoromban még kuriózumnak tűnt: akkor az első bálványfát az Alföldön láttam. Mára szinte mindenütt jelen van a levelével a kőrisekre hasonlító növény. Megdöbbentett, hogy a Keszthelyi-hegységben, a Balaton körül ismerethiány miatt árnyat adó faként gondozzák. Talán az utolsó pillanatban vagyunk, hogy a féken tartását megoldjuk. Ha nem cselekszünk, rövidesen eltűnnek a sziklagyepeink, molyhos tölgyeseink. Állíthatom, e növénynek a természetes vegetáció megváltoztatásában nagyságrenddel nagyobb a veszélye, mint a klímaváltozásnak. Kérem, tegyünk ellene! Garamszegi István Jó gyerekek és trágárság ÖRÖMMEL tapasztaltam, hogy egyre több iskolás gyermek vesz részt a hétköznap esti szentmisén a bazilikában. Valószínű, kirándulócsoportok felnőttkísérettel. A misét végző atya örömmel köszönti őket. A gyerekek mosolyognak, nagyon fegyelmezettek, imádkoznak. Nekem is van négy unokám, a látvány jó érzéssel tölt el. Arra gondolok, ha ezek a gyerekek felnőnek, jó emberekké válnak, amire nagy bizony szüksége van a családnak, a társadalomnak. Ellentétben azzal, hogy a sétáló, parkokban csoportosuló fiatalok között sokszor halljuk, a lányok között is, amint kezdi a mondatot, b...meg! És folytatja trágár szövegét. Szeretnék rájuk szólni: ezzel a szóval érdekesebb a mondat? Eddig nem tettem, mert én húznám a rövidebbet, hogy kötözködtem velük. Nincs más, mint bízni abban, hogy szeretett városunkban egyre több lesz a jó érzésű, értelmes fiatal. Ungvári Jánosné Június elején a munkámból hazatérve ezzel fogadott hites feleségem: Mondd csak! Hogyan jártál te Franciaországban úgy, hogy senki nem tud róla? Még te sem. És mi ez a gyorshajtási bírság? Az orrom előtt lobogtatott egy borítékot. Olvasónktól szerkesztosegOhevesmegyeihirlap SZIHALOM A levél Párizsból jött. Benne színes papírok. Mind magyar nyelven íródott. Az elsőn tájékoztatnak, hogy 2018. május 2-án hajnali 5 óra 43 perckor Boulogne sur Mer mellett bemértek, mert az autómmal 77 km/óra sebességgel mentem 50 helyett. A rendszám, a típus, a nevem, lakcímem stimmelt. A gyorshajtásom bírságát, ha 46 napon belül befizetem, 90, azon túl 135 euró. Ám, ha nem fizetek és nem is vonom kétségbe a bírságot a megadott időn belül, akkor 375 euró. Forintban: 29 ezer; 43 ezer és 119 ezer. Kísérőlevélben le kell írnom az indokaimat. Mellékelnem kell a tőlük kapott bírsági értesítés eredeti példányát is. Mindezt együtt ajánlva, tértivevényesen kell feladnom a megadott címre. Ami gyanús volt: a levél simán csak be volt dobva a postaládánkba, nem ajánlott, nem tértivevényes; egyik lapon sem volt név, aláírás és bélyegző; nem küldték el a fényképet, nem volt megemlítve semmilyen név, telefon, fax, e-mail, akivel, amin fel lehetne venni a kapcsolatot. Nos, én május 2-án hajnalban valójában itthon éppen a fürdőkádban voltam. Hat harminckor elindultam a munkahelyemre és hét órától dolgoztam, legalább 23 munkatársammal együtt. Egy óra alatt, 5:43-tól 6:45-ig még repülővel sem tudtam volna hazaérni Szihalomra Boulogne-ból. Mezőkövesden bementem a rendőrkapitányságra, hogy feljelentést tegyek. Odaadtam a levelet. Hat-hét fiatal rendőr vette ki egymás kezéből, nézegette és beszélt szinte egyszerre. Végül elmondták, nagyon gyanús ugyan ez az egész, de eredetinek és hivatalosnak látszanak az iratok. Egyébként a svédek rendszáma majdnem ugyanolyan, mint a miénk, csak ott a három betű és a három szám között nincs kötőjel... Tanácsolták, írjam meg a fellebbezésemet és a választól függően intézkedjek később. Megírtam, akkor még udvarias hangnemben. Másnap fel is adtam ajánlva, tértivevényesen 2185 forintért. Rokkant vagyok, nekem ez is jelentős kiadás. Május 2-án hajnalban én valójában itthon a fürdőkádban voltam... Másfél hónap múlva kaptam választ. Magyarul. Sima borítékban, a postaládánkba téve. Fényképet ebben sem küldtek. Rögtön kiderült volna, hogy a fényképen szereplő autó nem is az enyém, mert nem olyan színű és nem is magyar! Ezt írták: „A felénk kezdeményezett fizetési felmentési kérelme után tájékoztatom, hogy kérelmét nem tudom jóváhagyni. Ahhoz, hogy kérelmét kezelni tudjuk, kérjük fogalmazza ezt 76 napon belül újra, a szabálysértési értesítő elküldésének dátumától...” Azt sem tudják, mi a különbség a svéd és a magyar, esetleg némelyik moldáviai rendszám között! Aki úgy érzi, hogy ő a hunyó, befizeti. Gratulálok Franciaország! így lehet többlet bevételt szerezni? A mezőkövesdi után a nekünk területileg füzesabonyi kapitányságra mentem. Ők nem merték feljelentésként kezelni, bejelentési jegyzőkönyvet vettek fel, mert lehet, hogy mégis hivatalos bírságlevelet kaptam. Na, ez majd kiderül! Remélem. Ne csak az adataink fenntartások és kérdezés nélküli kiadása legyen az egyetlen kapcsolatuk az Unió tagállamainak rendőrségével! A tanulság: ne költsön senki egy forintot sem a válaszlevélre, ha tényleg ott sem volt! A legrövidebb időn belül irány a rendőrség. Ne hagyjunk addig békét a zsaruknak, amíg foglalkozni nem kezdenek az ügyünkkel. Hiszen mégiscsak mi fizetjük őket az adónkból. Akkor pedig tényleg szolgáljanak és védjenek! Minket. Kosa Jenő, Szihalom Újra várjuk levelezőink véleményét Egriek is jártak a magyarok jubileumi találkozóján A világ népeihez tartozunk HEVES MEGY! Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy a közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak teljes névvel, címmel ellátott írásokat teszünk közzé, amiket szükség esetén rövidítve, szerkesztve jelentetünk meg. Kérjük, ha elégedettek orvosaik gyógyító munkájával, azt lehetőleg ne ezen oldalon fejezzék ki. Várjuk írásaikat, észrevételeiket szerkesztőségünk címére (3300 Eger, Trinitárius utca 1.), illetve a hmhirlap@mediaworks.hu e-mail-címre. BUDAPEST, EGER A Magyarok Világszövetsége alapításának 80. évfordulóján a minap ünnepséget tartottak a szövetség székházában Budapesten, soraikban az egri delegációval. A világ magyarságának összefogására szerveződött testület küldöttgyűlésén a megjelentek üzenetet fogadtak el, amelyben a magyar nemzethez, az Európához és a világ népeihez való hozzátartozásukat hangsúlyozták. Ezután az Üvegbe foglalt szentségek - Hódolat a szent korona országának című kiállítást nyitották meg, majd gálaesttel folytatódott a program. E műsor keretében köszöntötték a 2000 óta elnöki tisztséget betöltő Patrubány Miklóst. Másnap fát ültettek az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a Magyar Nemzetért Érdemérem kitüntetettjeinek, s köszöntötték a Vereckei-hágótól Minden Magyarok Megmaradásáért futó maratonistát, Juhos Gábort. Ez egybeesett a Árpád nagyfejedelem hon-újraalapító pusztaszeri gyűlésének emlékére hatodik esztendeje tartott Magyarok Országos Gyűlésével, ahol 850 közösség, hatezer érdeklődő vett részt a Kárpát-medencéből. B. K. A kétnapos találkozón részt vett egriek Fotó: beküldött S/ócska Györgyi. ■ Bodnár Boglárka alkotásai] Pillanatok, pszichológus szemmel az életünk TANULT hivatásomnál fogva pszichológus vagyok. Ezt tanultam a nagy hírű egyetemen és erről van diplomám. Jönnek hozzám emberek, lelkek, várva valamit, amitől könnyebb lesz, más lesz. Jönnek anyukák dühösen vagy tele félelmekkel, értetlenül elvesztve fonalukat a gyermekeikhez. Olykor házaspárok is megjelennek 'egymásnak feszülve, vagy épp olyan távol szakadva egymástól, mintha idegenek lennének. Hivatásom szekerén utazva jutottam el kis falvakba is, ahol szegénységen, nyomoron változtatni próbáló szervezet szárnyai alatt találkozom gyermekekkel - főként romákkal -, akiket elveszített az élet. Szüleik nyomorából kitépve nevelőknél találtak menedéket. Jó helyük van a pótszülőknél, van élelem, no meg meleg télidőben, lehet valakit újra anyunak szólítani, de valami mégis fáj. Ha szerda van, akkor én a romáimmal vagyok. Szeretnek és én is szeretem őket. Egy nő vagyok, aki messziről jött, más a ruhája, no meg szőke is, de jó a szemébe nézni. Az ajtóból rám nézett, és azt mondta, szeretlek Ezen a szerdán ősz hajú cigány asszony érkezett a pszichológushoz egy apróka leánykával, aki azon a napon lett hároméves. Rami hatalmas barna szemei önálló életet éltek, mintha isten fénye lobogott volna bennük... A/kicsi lány aprócska testének izmai az elhanyagolástól nehezen engedelmeskednek. Kis szájából csordogált a nyál, arca mégis fénylőén gyönyörű volt. És eljött az a pillanat, amit a legjobban szeretek az egész pszichológus hókusz-pókuszban. A pillanat, amikor még a szavak előtt egymásra nézünk és a lelkeink pontosan tudják, hogy mit jelentünk egymásnak. Rami rám nézett és tudta, hogy jó helyen van és én is tudtam, hogy ott vagyok, ahol éppen lennem kell. Szeretem, mikor elönt ez az érzés, ez az áldott pillanat. Az ősz hajú nő, aki neveli őt, ijedten próbálta megtudni tőlem, a „szakembertől” vajon fogyatékos-e a kislány. Mert ha az, akkor elveszik őt tőle. Elviszik a Szalapartra, neki meg nemrég halt meg a férje és a gyermek nélkül magára marad. Rami okos, szép szemeivel lassan felmérte a terepet és kis idő elteltével minden ízében megmutatta nekem magát. Ahogy ott a szőnyegen játszottunk, megállt az idő. Nevettünk, főzőset játszottunk, ettünk, ittunk, játszásiból jót mulattunk. Még az ősz hajú asszony is nevetett. Hogy is lehetne egy ilyen kislány fogyatékos. Mivel elhanyagolták, így lassabban fejlődött, ennyi az egész. Aztán lassan letelt az időnk, de olyan jó volt a játék, hogy nehezen búcsúztunk. Végül az ajtóból rám nézett és a pici szájával azt mondta, szeretlek. Halász Judit