Heves Megyei Hírlap, 2018. szeptember (29. évfolyam, 204-227. szám)
2018-09-25 / 223. szám
12 MEGYEI KÖRKÉP 2018. SZEPTEMBER 25., KEDD A tanács is látja a gazdák problémáit, de az összetettebb, mint gondolnánk Szüreti gönd, s ami mögötte van A tanács jelzi, megérti a gazdák elkeseredettségét, de piaci beavatkozásra nincs lehetőség Képünk illusztráció Fotó: MTI/Sóki Tamás Levélben reagált á Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a Hírlap szüretről szóló írásaira. Közlésük szerint az Egri borvidék nincs könnyű helyzetben, de a kép összetettebb annál, mint hogy kizárólag a szőlőárakról szóljunk. Pócsik Attila attila.pocsik@mediaworks.hu HEVES MEGYE A HNT levelében írja, hogy a júniusi országos termésbecslés árprognózis elkészítéséhez felhasznált adatai kapcsán már a szőlőátlagár-előrejelzés előszavában is felhívták a figyelmet arra, hogy „a terméshozam várható mennyiségét és minőségét nagyban befolyásolja a késő nyári és őszi időjárás. Az átlagárprognózis elkészítésénél a júniusi termésbecslés eredményeit vették figyelembe, azonban még a tényleges termésnagyság is csak egy azon számos tényező közül, amelyek a tényleges értékesítési árakat meghatározzák. A borszőlő árának tényleges alakulására a borpiaci kereslet is meghatározó befolyással bír”. A tanács jelzi: nem szabad megfeledkezni arról, hogy a borszőlő egy élelmiszeripari alapanyag, s az iránta való kereslet mértéke elválaszthatatlan a belőle készített végtermék, a bor iránti kereslet mértékétől. Az Egri borvidék ilyen szempontból nincs könnyű helyzetben. Az árprognózis elkészítéséhez kapcsolódóan a hegybírók által május 31-ére vonatkozóan elvégzett rendkívüli felmérés eredménye ugyanis országos szinten az elmúlt évinél mintegy 80 ezer hektoliterrel alacsonyabb készletszintet jelzett, addig az Egri borvidéken a készletek közel 15 százalékkal, azaz 40 ezer hektoliterrel voltak magasabbak, mint 2017-ben. A magas borkészletszint eleve kedvezőtlenül hat a szőlőpiaci helyzetre, ráadásul további hátrányos fejlemények zajlottak a térségben. A leányka iránti kereslet - ami eddig egyetlen németországi vevőnek volt köszönhető - megszűnt, de nincsenek jelen a korábban más borvidékekről érkező felvásárlók sem, míg egyes térségbeli felvásárlók - akiknek idén fordultak termőre ültetvényeik - visszafogják szőlővásárlásaikat. A szüreti részeredmények pedig azt mutatják, hogy a júliusi-augusztusi időjárásának köszönhetően a terméseredmények a vártnál magasabbak lesznek. A szerződés biztosít egyfajta védettséget a szőlőtermelőnek Összefoglalva: a várakozásoknál nagyobb szőlőtermés és a várakozásoknál kisebb szőlő iránti kereslet adja a magyarázatot a kialakult nehéz helyzetre. És itt jön az első pillanatra talán meglepő kijelentés: a „nehéz helyzet” korántsem azonos nehézségű az egyes szőlőterme-A szüret előtt több gazda által vitatott szőlőárprognózisról a HNT megjegyzi, a közzétett árak a várt átlagárak. Azaz hasonlóan a tőzsdei célárakhoz, azt a várakozást fejezik ki, amelyek az adott borvidéken az adott pillanatban ismert, a szőlő- és borpiac szempontjából meghatározó gazdasági tényezők alapján becsülhetők. Az árprognózis fenntartja azt a lehetőséget, hogy az előre nem látható piaci folyamatok vagy természeti tényezők ezeket a becsült átlagárakat felülírhatják. lök, illetve szőlőtermelői csoportok szempontjából. A kulcsszó és kulcsmondat - ahogyan az egyik, Hírlap által megszólaltatott termelő fogalmaz - a „szerződés”, illetve az „Ha valakinek nincs szerződése, kilátástalan a helyzete.” Ezzel ugyanis a HNT szerint kimondatik, hogy a szerződés megléte igenis biztosít egyfajta - ha nem is teljes körű, de korántsem elhanyagolható mértékű - védettséget. A tanács emlékeztet: a sokat emlegetett árprognózis csak egyik eleme annak a piacszervezési intézkedésnek, amit a HNT az idei szüret kezdete előtt léptetett hatályba. Sőt, még csak nem is az intézkedés legfontosabb eleme, bár tény, hogy az ágazati szereplők többsége ma még így tekint rá. A valóságban azonban Arra, hogy az átlagárak egy igen széles sáv középértékét is jelezhetik, a tavalyi tapasztalatok alapján az Előszó is felhívja a figyelmet: „egy adott borvidék egy adott szőlőfajtájánál is jelentős eltérések voltak kimutathatók a tényleges ügyleti árakban, és hasonló jelenség várható a 2018. évi szüret árai tekintetében is.” Sőt, jegyzik meg, még ugyanazon borvidékről származó, azonos fajtájú szőlők között is különbség lehet, hiszen annak árát számos tényező befolyásolja. sokkal lényegesebb az a szerződéskötési kötelezettség, amit a HNT azért írt elő, hogy elősegítse az alapanyag-termelők és a szőlőfelvásárlók, -feldolgozók között a minél korábbi kapcsolatfelvételt, s a hosszú távú, korrekt üzleti kapcsolatok kialakítását. A tavalyi értékesített, illetve felvásárolt átlagmennyiség 50 százalékára vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget a HNT idén 60 százalékra emelte, és módosított a felek részére ajánlott szabványszerződéses feltételrendszerén is. Mindez - mint írják - természetesen nem jelenti azt, hogy a piacszervezési intézkedés ezen eleme immáron tökéletes, de az élet rácáfolt azokra, akik a szüret előtt a szerződéskötést felesleges többletadminisztrációnak ítélték. Az idei Bár szőlőtermelői oldalról szokás csak a „felvásárlók kapzsiságában’’ látni minden feszültség okát, a HNT megjegyzi, érdemes megvizsgálni: vajon a szőlőt vásárlót tényleg a rosszhiszeműség vezérli-e, amikor alacsony árat kínál, vagy vásárlásait visszafogja. Előfordulhat, hogy lehetőségei korlátozottak, akár értékesítés, akár infrastrukturális okokból, s az is, hogy az „összecsúszott” szüret esetében szükséges kapacitások hiánya miatt kisebb a vevői szándék. szüret eddigi tapasztalatai egyértelműen visszaigazolták, hogy a szakmaközi szerződés intézménye érdemi garanciákat biztosít a szőlőtermelők számára, és megteremti a lehetőséget arra, hogy a HNT vagy az illetékes hatóságok fellépjenek a szerződéses rendelkezéseket megsértő felvásárlóval szemben. A tanács nyomatékosítja: azonnali piaci intervencióra, központi szőlő-, illetve borfelvásárlásra, árkiegészítő támogatás fizetésére, vagy más ehhez hasonló intézkedésre sem a HNT-nek, sem a kormányzatnak nincs lehetősége, hiszen az uniós szabályozás az ilyen eszközök alkalmazását tiltja. Megoldás csak hosszabb távon, menynyiségi, de még inkább minőségi keresletélénkítéssel, bel-Mint írják, a honi borvidékekről érkező információk szerint a felvásárlók többsége tudja, hogy a szerződött partnereitől át kell vennie a megállapodás szerinti mennyiséget, és igyekszik e kötelezettségét teljesíteni. Arra, hogy a szerződött mennyiség felett is vásároljon, csak az hajlandó, akinek stabil felvevőpiaca van. Sajnos, idén az Egri borvidéken az ilyen felvásárlóból a szokásosnál kevesebb van, így akik nem rendelkeznek szerződéssel, súlyos helyzetet kénytelenek megélni. és külföldi piacépítéssel, a magyar bor imázsának javításával, presztízsének emelésével - ezzel együtt a kereskedelmi átadási árak emelésével - lehetséges. Ez ugyanakkor idő- és befektetésigényes folyamat, miközben a világ borpiacát meghatározó versenytársországok is komoly erőforrásokat fordítanak pozícióik javítására. Ahhoz, hogy a magyar bor hazai és nemzetközi versenyképessége javuljon, elengedhetetlen a hatékonyság és a minőség javítása, amelyhez viszont az kell, hogy a rendszerváltáskor felbomlott termelési struktúrák helyébe - közel három évtizednyi rendezetlenség és „vadkapitalizmus” után - végre ismét olyan szerződéses kapcsolatok lépjenek, amelyek mind a szőlő-, mind a bortermelőknek biztosítják a jövedelmező és fenntartható gazdálkodás lehetőségét. Közlésük szerint a HNT arra törekszik, hogy a szőlőpiac minél átláthatóbbá váljon, és minden szőlőtermelő legkésőbb ta-A termés nagyobb a vártnál, míg a kereslet kisebb - ez okozza a problémát vasszal már tudja: kinek, menynyit és milyen áron, vagy milyen konkrét ármeghatározási módszer alkalmazása mellett fog értékesíteni. „Nyilvánvaló, hogy önmagában a szerződés megléte nem old meg minden problémát, mint ahogyan nem termelhet minden gazda olyan dűlőszelektált prémium borokhoz szőlőt, amiért az átlagárat jóval meghaladó összeget kap, de az is nyilvánvaló, nem nevezhető felelősségteljes üzletpolitikának, ha valakit nem érdekel, hogy eladni kívánt szőlőjéből ki által, milyen árú bor készül majd” - fogalmaznak. A tanács levelét úgy zárja, hogy bár jelen pillanatban - érthető okokból - az elkeseredettségből fakadó indulatok dominálnak, a kiutat, a hosszú távon is működő megoldást a józan cselekvés, a kölcsönös érdekek felismerése és a sokat emlegetett - de egyelőre még ritkán tapasztalható - összefogás jelentheti. A prognózis átlagárakat tartalmaz Biztos, hogy a felvásárló a hibás? Katasztrófavédők gyakorlatoztak a biztonságunkért Oltottak, mentettek, kutattak Hogy felkészültebbek legyenek a katasztrófák elhárításában, idén is megtartották szokásos őszi gyakorlatukat az egri katasztrófavédők a Kútvölgyi szabadidőparkban. Ezúttal „vendég” tűzoltók is érkeztek, hiszen csatlakoztak az akcióhoz a füzesabonyiak, a recskiek és a balassagyarmatiak is. A nap folyamán gyakorolták a gépkocsiból mentést, az égő házban bent rekedtek keresését és kiszabadítását, megmutatták, miként lehet gyorsan és szakszerűen eltávolítani a biztonságot veszélyeztető fákat, s hogyan lehet hatéko-Minden veszélyre fel kell készülni Fotó: beküldött nyan megszervezni az eltűnt személyek felkutatását. A mozgalmas nap és a gyakorlás után baráti beszélgetésen ismerkedtek egymással a szakemberek és megosztották személyes tapasztalataikat is. Tuza Gábor, Sirok polgármestere lapunk érdeklődésére elmondta, nem először biztosítottak helyszínt a lánglovagoknak, és mindig örömmel látják a csapatokat. Időnként szívesen megosztják a lakossággal is a legfontosabb tudnivalókat, s a tűzoltók jelenléte erősíti a községben élők biztonságérzetét. B. K. Nem is fékezett EGER Megállás nélkül hajtott egy lámpánál várakozó autóba egy kocsi vasárnap este a Vörösmarty úton. A balesetben senki sem sérült meg. Az Agria Tv információi szerint a vétkes jármű vezetője nagy mennyiségű alkoholt fogyaszthatott, a helyszínen ugyanis kérdésekre sem tudott válaszolni. HMH Fotó: Ládi László
