Heves Megyei Hírlap, 2018. szeptember (29. évfolyam, 204-227. szám)

2018-09-12 / 212. szám

2018. SZEPTEMBER 12., SZERDA SPORT 15 Vári Attila elnökként akadémiát is alapítana a vízilabdázóknál JEGYZET Finomhangolás kellene Vári: „Nagy fegyvertény lenne, ha egyszer mindkét csapatunk dobogós lenne az olimpián” Fotó: MTI A Magyar Vízilabda-szövet­ség elnökjelöltje, a kétsze­res olimpiai bajnok Vári At­tila elődje, Kemény Dénes munkájára építene, de fej­lesztést is tervez. Lakner Gábor/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- Sokat gondolkodott, mielőtt vállalta volna az elnökjelölt­séget?- Kemény Dénes bejelen­tését követően volt egy teljes nyaram átgondolni a helyze­tet, végül úgy döntöttem, hogy elindulok az elnökválasztá­son. Rengeteget kaptam a ma­gyar vízilabdától, szeretnék valamennyit visszaadni. Köz­ben ráadásul sok csapat jelez­te, hogy támogatna abban az esetben, ha jelöltetem magam- mondta lapunknak Vári At­tila, a Magyar Vízilabda-szö­vetség jelenlegi alelnöke.- Közszájon forgott, hogy a szövetség másik alelnöke, Mol­nár Tamás is indulna az elnök­­választáson. Egyeztettek, mie­lőtt bejelentette a szándékát?- Természetesen, és Tamás akkor nem jelezte, hogy jelöl­tetné magát. Tudomásom sze­rint a mai napig nincs más je­lölt, de szeptember harminca­­dikáig azért van még idő... Ez­zel együtt örülök neki, hogy nem megosztott szövetség ké­pét mutatjuk.- Mennyiben folytatná korábbi szövetségi kapitánya munkáját elnökként?- Ha lehet úgy fogalmazni, Dénes intézmény, amit ő elért, megkérdőjelezhetetlen. Bizo­nyos folyamatokat és a szak­mai hátteret azonban meg kell változtatni, hogy a 21. század kihívásainak is megfeleljen a sportágunk. Tudományalapú szakmai fejlesztést szeretnék a vízilabdázás minden terüle­tén, amely ugyan eddig is jelen volt, de nem a teljes vertikum­ban. Az a célom, hogy kisebb legyen a kilengés az eredmé­nyességben.- Minek köszönhető a kilengés a férfiválogatott esetében?- A tizenkét év hegemóniá-­­nak megvolt az ára: a mi ered­ményességünk miatt nem lehe­tett beépíteni a fiatalokat a vá­logatottba, és ez hanyatlást idé­zett elő az utánpótlásban. En­nek a levét isszuk most, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar vízilabda rossz szinten lenne, még mindig az egyik legered­ményesebb csapatsportág.- Mi kell ahhoz, hogy a váloga­tott újra felzárkózzon a távolo­dó élmezőnyhöz?- Nincs nagy gond, a legna­gyobb nehézséget az okozza Märcz Tamás szövetségi ka­pitánynak, hogy 2017-ben a hazai rendezésű világbajnok­ság előtt az elnökség - velem együtt - arra utasította, hogy azon a lehető legjobb ered­ményre képes csapatot szere­peltesse. így a 2016 végén és 2017 elején esedékes fiatalítás késlekedett, a tokiói szereplést szem előtt tartó szakmai dön­téseket csak később hozhat­ta meg. Ebben volt némi gyen­gesége a szövetségnek, mert nem kommunikáltuk megfele­lően, márpedig tőlünk mindig a győzelmet várják, ami önma­gában szívmelengető.- A női vízilabdázásra mekkora figyelmet fordítana?- Mindkét szakág nagyon fontos nekem, a női vízilabdá­­zásban olyan fejlődési lehető­ség van, amilyet kosárlabdá­ban vagy kézilabdában látha­tunk. Ezért is fontos, hogy let­tek új uszodák: elhárult az az akadály a női szakágak elől, hogy nincs elegendő vízfelü­let. Nagy fegyvertény lenne, ha egyszer mindkét csapatunk dobogós lenne egy olimpián.- Programjában kiemelt szere­pet kapott a szervezetfejlesz­tés is.- Óriási szövetség lettünk, rengeteg feladattal, hatósági jogkörrel, ami jelentős tudást és adminisztrációt igényel. Ezen szeretnék finomhango­lást végezni, úgy is fogalmaz­hatok, hogy egy nagyon jól mű­ködő cégben személetváltást tervezek.- Kilenc éve vezérigazgatója a Pécsi Sport Nonprofit Zrt.-nek, a feladat felkészítette a szövet­ség irányítására?- Elég komplex a cég, több mint háromszáz munkatár­sunk van, feladataink között megtalálható a létesítmény­üzemeltetés, a rendezvény­­szervezés, a beruházások ke­zelése, továbbá az ország leg­nagyobb sportiskolája - amely­ben több mint 1500 fiatal iga­zolt versenyző tanul - is hoz­zánk tartozik. Nemcsak a vá­rosban, Baranya megyében is mi látunk el számos sport- és közfeladatot. Olyan sport­vállalkozás vagyunk, amely paralimpiai, nyári és téli olim­piai érmessel is büszkélked­het - ez egyedülálló a magyar sportban. Rengeteg sikert ér­tünk el pécsi stábommal, szá­mos tapasztalatot szereztem az ott végzett munkámból adódó­an, ez kétségtelenül segítség.- Megválasztása esetén meg­tartja a korábbi feladatkörét?- Igen, hiszen vállaltam egy feladatot Pécsen, ami fele­lősséggel jár, és a két feladat csak erősíti egymást, mert a más sportágakban tapasztalt pozitív folyamatokat megpró-Vári Attila SZÜLETETT: 1976. február 26., Budapest MAGASSÁGA/TESTSÚLYA: 201 cm/104 kg CSAPATAI: KSI SE (1987- 1994), Vasas SC (1994- 2002), Budapesti Honvéd (2002-2009), Pécsi VSK (2009-2011) LEGNAGYOBB SIKEREI: két­szeres olimpiai bajnok (2000, 2004), világbajnok (2003), kétszeres Európa-bajnok (1997,1999), négyszeres ma­gyar bajnok (2003, 2004, 2005, 2006) ELISMERÉSEI: A Magyar Köz­­társasági Érdemrend tisztike­resztje (2000), Az év magyar vízilabdázója (2000), Csaná­­di-díj (2001), A Magyar Köz­­társasági Érdemrend közép­­keresztje (2004) bálhatjuk átültetni a vízilab­da-szövetség munkájába is.- Ilyen például az akadémiai képzés, amely az utánpótlás­nevelési koncepciójának fon­tos eleme?- Vízilabdában a tömege­sítés megtörtént, a létesítmé­nyek rendelkezésre állnak, ennek kell lennie a következő lépésnek. Az első akadémiát a szövetség égisze alatt szeret­ném felépíteni, de emellett re­gionálisan is szükség lesz ha­sonló oktatási rendszerek be­indítására.- A fiataloknak viszont játsza­niuk is kell az ob l-ben, amely­ben temérdek a légiós...- Nem lehet gond, hogy olyan külföldiek vannak a bajnok­ságban, akiktől tanulhatunk - nekünk arra kell figyelnünk, hogy akik kikerülnek az után­pótlásból, azok olyan minősé­get képviseljenek, hogy rend­szeresen játsszanak is. Láthat­tuk, hogy a szombathelyi ifjú­sági világbajnokságon bronz­érmes lett a magyar válogatott, ez az eredmény is az mutatja, hogy van jövőképünk. Vannak komoly tanulságai a US Open nagy botrányának Serena Williams - rossz az üzenet Williams és a főbíró vitáján elszabadultak az indulatok Fotó: MTI TENISZ Serena Williams mel­lé állt a WTA és az amerikai szövetség elnöke is, őrült ma­gánszámáért pedig csupán 17 ezer dolláros büntetést kapott. Bár egyes sajtóhírek szerint Serenának az eltiltása is szó­ba került, ám végül a 17 ezer dolláros büntetéssel megúszta a szombati produkcióját. Mint megírtuk, az amerikai klasz­­szis a japán Oszaka Naomi el­len elveszített US Open-finá­­léban minősíthetetlen stílus­ban szidta a székbírót, amiért az joggal figyelmeztette őt az edzői segítségért és az ütőtöré­séért. A 17 ezer dollárt aligha­nem kigazdálkodja a 23-szo­­ros Grand Slam-győztes, aki csak az elmúlt két hétben 1,8 millió dollárt keresett... A botrány után ráadásul a női tornákat szervező WTA és az Egyesült Államok Tenisz­szövetsége is kiállt az ame­rikai legenda mellett, előbbi közleménye szerint „nem sza­bad különbséget tenni a férfi és női játékosok érzelemnyil­vánítása között, és elkötele­zetten dolgozunk azért, hogy a játékosokat egyenlően kezel­jék. Úgy gondoljuk, ebben az esetben nem ez történt”, utób­bi elnöke, Katrina Adams pe­dig arról beszélt, nincs egyen­lőség, hiszen a férfiak nem kapnak büntetést, ha sérte­getik a székbírót. Adams sze­rint Carlos Ramos játékveze­tő egy férfi játékossal többet kommunikált volna azelőtt, hogy gémbüntetést jelent be. Ezek a reakciók pedig feltétle­nül rossz üzenetet jelentenek, hiszen továbbra is a székbí­ró döntéseivel foglalkoznak a hozzászólók, miközben a női döntőben a legnagyobb hibát Serena Williams követte el - a teniszsport történetének egyik legjobbja nem viselkedhet így, még akkor sem, ha igaza van. De nem volt igaza. A történtek egyetlen pozitív hozadéka az lehet, hogy komolyabban vizs­gálják majd a „coaching” kér­dését. A WTA-nál szettenként egyszer bemehet az edző a já­tékoshoz, míg a Grand Slam­­tornákon még mutogatni sem szabad - erről Serena tréne­re, Patrick Mouratoglou tudna a legtöbbet beszélni... -, ezen a kettősségen mindenképpen változtatni kell. (A Nemzetkö­zi Teniszszövetség az új sza­bályok tesztversenyén, a Next Gen-világbajnokságon már ki­próbálta azt a módszert, hogy az edzők és a játékosok egy füles segítségével beszélhet­tek egymással a szünetekben - a résztvevőknek tetszett a megoldás, ráadásul a televízió előtt ülők is belehallgathat­tak a társalgásba.) Meg azon, hogy a bírót tolvajozó játé­kos, aki azt kiabálja százmil­liók füle hallatára, hogy „te so­ha többé nem vezetsz nekem meccset”, az ne csak a meg­szerzett pénzdíjának a keve­sebb, mint egy százalékát kap­ja büntetésül... Klein Ron/Nemzeti Sport Fejlődés Ökrös Csaba jegyzet@mediaworks.hu Egy frissen napvilágot látott felmérés eredményének ta­núsága szerint egyre növek­szik a hobbifutók létszáma Magyarországon. A kutatás megállapította azt is, hogy a futók saját bevallásuk sze­rint aktívabbak lettek ko­rábbi önmagukhoz képest, vagyis többet futnak, mint tavaly. Ez már csak azért is érdekes, mert általában a múlt szokott szebb színben feltűnni emlékeinkben. En­nek alapján azt vélelmezhet­nénk, hogy a futók az elmúlt években produkált teljesít­ményüket becsülik nagyobb­nak. Mivel ez nem így van, levonhatjuk a következte­tést: fejlődnek a hobbifutók. Érdemes volna megkér­dezni a magyar amatőr­­sport-élet más szereplőit) hogy miként ítélik meg tel­jesítményüket. Amennyiben például a kispályás futballis­ták is úgy becsük, hogy a ko­rábbinál több gólt lőnek, ak­kor elkezdhetünk gyanakod­ni, hogy sportágtól függet­lenül a hobbisták évről év­re jobbnak érzik magukat. Nem is zárhatjuk ki azt, hogy helyzetértékelésük hibátlan. A fejlődés megállíthatatlan, mint tudjuk. A bevezetőben említett felmérésből az is kivilág­lik, hogy a legnagyobb nép­szerűségnek örvendő hobbi­sport a futás. A futók tábora pedig nemcsak a teljesítmé­nyének növekedéséről szá­molt be, hanem arról is, hogy egyre többet áldoz felszere­lésre. (És minden bizonnyal versenyzésre is.) Ez gazdasá­gilag és népegészségügyileg is fontos, mert ez jól szolgál­ja a sportboltosok és a ver­senyszervezők egészségét is, hiszen jólétük alapja a jól költő futó. Érdekes, hogy a versenyzés milyen fontos szerepet játszik a futók éle­tében. Talán azért is, mert az erőpróbák olyan közös­ségi eseménynek számíta­nak, ahol majdnem minden­ki hendikeppel indul ellenfe­leihez képest. Ha belehallga­tunk a rajt előtti percekben folyó társalgásokba, világos­sá válik, hogy a futók jó ré­sze éppen sérült, kialvatlan, fáradt egy előző napi edzés­től, formán kívül van, vagy egy másnapi versenyre tar­talékol. A lényeg, hogy az ak­tuális versenyen minden bi­zonnyal gyengébben fog sze­repelni az elvárhatónál. Ha mégsem, az maga a csoda. Az amatőr futók nagysze­rű célpontjai a kereskedelem­nek. Minél többet olvasgat valaki a témában, egyre vi­lágosabb lesz számára, hogy teljesítménye annál jobb lesz, minél többet vásárol. Nem csoda, hogy egy magát nap­rakész információkkal bíró sportembernek tekintő futó például étrend-kiegészítők nélkül el sem tudja képzelni az életét. Egy lépést sem tesz kulacs nélkül, hisz fél óra fu­tás közben is bármikor kiszá­radhat. Hogy minden tökéle­tes legyen, telefonjával futás közben is fényképezi magát. Mert olyan jó azonnal meg­osztani az élményt! Jobb mint megélni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom