Heves Megyei Hírlap, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-04 / 180. szám

12 TÖRTÉNELEM 2018. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT Három évszázados a pozarevaci béke, amely elhozta a félhold alkonyát Birodalmi arccal Kelet felé A pozarevaci békében meg­valósult területi rendezés egyértelműen bizonyítja: a dunai birodalom politikai földrajzi arcával Kelet felé fordult. Megkezdődött az államtér, a Duna-völgy tu­datos politikai megszerve­zése, kiépítése, amely az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezésben érte el csúcs­pontját. Nagy Miklós Mihály szerkesztoseg@mediaworks.hu ÉVFORDULÓ A nagy történel­mi folyamatok olykor jelenték­telen helyeken kezdődnek, és ugyanolyan, Isten háta mögöt­ti településeken érnek véget. A história hosszú időre emlé­kezetessé tehet falvakat, váro­sokat, egyszerű mezőket, ahol egész birodalmak sorsa dől el. Vélhetjük ebben a földrajzi té­nyezők könyörtelen törvény­­szerűségeinek érvényesülését éppúgy, mint a véletlenszerű­ségjátékát: a földrajzi tér egyes pontjai kiemelkedhetnek a tör­ténelemben játszott szerepük­kel. Erre a jelenségre a geog­ráfia tudománya, amely oly gyakran beszél helyi és helyze­ti, no meg tájenergiákról, még nem alkotott fogalmat. A ma­gyar történelem is bővelkedik ilyen helységekben: Muhi, Mo­hács, Nagymajtény, Világos. E sorból nem hiányozhat Poza­­revac, a mai Belgrádtól 80 kilo­méterre délkeletre fekvő kisvá­ros sem. Itt írták alá a török el­leni felszabadító háborúkat le­záró békeszerződést. S ha nem is kedvelhetjük a történelem­­oktatásban gyakori módszert, a dátumok magolását, mégis érdemes megjegyeznünk e bé­kekötés dátumát: 1718. július 21. Látszólag egy átlagos nap, de jelentőségében évszázado­kig tartó folyamat kezdete. E békekötésben csak a mi nem­zetünk számára fontos a török PROSPECT CONFERENZ - Sdtó 3« PASAROWIZ, A.Seigeí te ecfk .jföfofcviifcc mx $» «c tChmi/in, ©tóf PMt '©ft'mhwt n .«ShierWkt eY^fimn-.unb5Rci4!í..1Scf SW«S8--&«t)3C. C-Sfte ftwijít Ibortjfdiafrr« > T:«« #1« wft ötttníiMi M\y D bW Mcäiwrans-Mimflro,3vtCTT StotMSt TOR ®uf!on, Stirrer­­* ©ft ÍYtówhtfdS! Mrdiüri. ©vaf rím CöBers. / ÍWC Ibrahim tecíMcn* bx) her A békeszerződés aláírásának korabeli ábrázolása kiszorítása a történelmi Ma­gyarországról, az egyetemes történelemben más a hangsú­lyos. Históriai mértékkel mérve a Habsburg-birtokok dunai bi­rodalommá szerveződése e na­pon kezdődik. Az pedig már a történelem furcsa játéka, hogy e birodalom keletkezésének és bukásának kerek évforduló­ja - 1718 és 1918 - egybeesik. A dunai monarchia éppen ket­tőszáz éven át létezett. Vegyük számba az esemé­nyeket! A 17-18. század fordu­lóján nehéz idők jártak Európá­ban. Teljes hatalmi átrendező­dés zajlott, a kontinens szinte minden részén háborúztak, és e konfliktusok egymásra is ha­tottak. A magyarság számára a török elleni felszabadító há­borúk tűntek a kortársak sze­mében fontosnak. Ez a küzde­lem 1683-ban, Bécs török ost­romával kezdődött, majd Bu­da és a Kárpát-medence csak­nem teljes visszafoglalásával folytatódott, míg első szaka­sza 1699-ben a karlócai béké­vel lezárult. Ekkor a Temesköz - a Tisza, a Maros, a Duna, va­lamint a Déli-Kárpátok nyuga­ti vonulatai által határolt terü­let - még török kézben maradt. Az itteni hódoltság felszámolá­sa csak az 1716-1718. évi ösz­­szecsapásban valósult meg. A török elleni háború két, kro­nológiáikig egymástól távoli időszaka a béke éveit feltételez­né Magyarországon, ám ez nem igaz, hiszen a kettő közé ékelő­dött a Rákóczi-szabadságharc közel egy évtizedes háborúja. Ezzel egy időben a kontinen­sen még két jelentős, máig ha­tó háború zajlott. Az egyik az oroszok és a svédek között. Tét­je: az átmeneti svéd nagyhatal-StittFifóen » Snm< nur íer foijcnamiten am Íílll Divüion. G. ©er unbre Túrrfifée S3c(()fdj«fftec/ $?e< beméi Aj«, Frafidcnr bei) bér Súvífifdjen <Ed>a(j= Summer bér fogenaim* ten hvitten Diviíion. miság felszámolása és az Orosz Birodalom felemelkedése. Az utóbbi valósult meg. A má­sik konfliktus az Ibériai-félszi­get kapcsán robbant ki, és spa­nyol örökösödési háború néven vonult be a történelembe. Köz­­tes-Európa és a magyar nem­zet sorsára ennek volt nagyobb hatása. A ló. század elejére ki­alakult Habsburg-hegemónia az uralkodóház hatalmas bir­tokain alapult, amelyek azon­ban ekkor még nem szerves­ültek egységes birodalommá. A spanyol trón megszerzésé­vel olyan méretű területek, tar­tományok, országok felett ural­kodtak a Habsburgok, hogy - már csupán igazgatási meg­fontolások miatt is - két cent­rum jött létre: az egyik az Ibé­riai-félszigeten, a másik a Bé­csi-medencében. Ezzel a biro­dalom kétpólusúvá vált. A két H. ©cr tfáyferíkbe Leeati* ons-SccrCMrius, ©ir­­liitfl. I. ©el' Tiívrfifdjc Legations-Secrcuríus. K. ©tv Crgfifcbe Lcgarions-Sccrci.rius. L. ©a1 Ädijferlfdic í>of>©o!< ineífrtw, jxre €d; mi bt. M. ©cr Sitálifc&e ©címet. N. ©cc ©h'Äjä* ©címet. fiber. centrum között ugyan mind­végig fennmaradt a kapcsolat, de azok a mintegy két évszázad alatt mégis nagymértékben el­távolodtak egymástól. Amikor a mi Rákóczi-szabadsághar­­cunk idején kihalt a Habsbur­gok spanyol ága, és az örökösö­dési háborúban elvesztették a spanyol trónt, a távoli gyarma­tokat, valamint az európai bir­tokok jelentős részét is, akkor a Habsburg Birodalom - ponto­sabban a Habsburg-birtokok - egypólusúvá vált. Ebben a tör­ténelmi pillanatban tűrt fel a nagyhatalmi politikában a ki­emelkedő főszereplő, Savoyai lenő herceg, ez a zseniális had­vezér, diplomata és államférfi. Mi, magyarok a török elleni fel­szabadító háborúk karizmati­kus katonájaként emlékezünk rá. Ám ne feledjük, a Habsburg Birodalom fő problémáját, a te­rületi igazgatás szétesettségét .és a birodalomépítés hiányát ő ismerte fel. A nagy kérdésre ő adott választ: mit lehet kez­deni a maradék birtokokkal. A magyar nép lelkiségéből ered, hogy Jenő hercegben az Udva­ri Haditanács elnökét, a tábor­nokot tiszteljük, és nem szíve­sen látjuk meg benne a nagy formátumú államférfit. Veze­tő bécsi politikusként ő látja meg, hogy a történelmi hagyo­mányok alapján egymástól po­litikailag különálló, de földraj­zilag egybefüggő közép-euró­pai tartományokat egységes ál­lamtérré kell szervezni. Mind­emellett Jenő herceg ismerte fel a dunai monarchia alapötletét: azt, hogy bár Európa nyugati fe­lében elszórtan még maradtak birtokai, mégis keleti irányba és a Balkán felé orientálódjék. A fentiek szellemében Savo­yai Jenő a Temesköz felszaba­dításához vezető háború straté­giai elképzelését már úgy ala­kította ki, hogy annak célja a balkáni török uralom meg­szüntetése volt. Ugyan jelen­tős, fényes katonai győzelmet aratott, de ezt mégsem sikerült elérnie. A pozarevaci békében megvalósult területi rendezés - a Temesköz, valamint az azon túli Olténiának és Szerbia észa­ki részének a hozzácsatolása a Habsburg Birodalomhoz - egy­értelműen bizonyítja: a dunai birodalom politikai földrajzi arcával Kelet felé fordult. Meg­kezdődött az államtér, a Du­na-völgy tudatos politikai meg­szervezése, kiépítése, amely az 1867. évi osztrák-magyar ki­egyezésben érte el csúcspont­ját. 1718-ban az ebbe való bele­­tagolódás volt a magyar jövő út­ja. A pozarevaci aláírással egy olyan kor kezdődött, amikor a török félhold uralma végleg el­tűnt hazánkból, és Magyaror­szág - bizonyos fokd önállósá­gát megőrizve - egy nagyhata­lom része lett. A bizonyítékok és dokumentumok másfél évig tartó kutatás során kerültek elő Detektívmunka a Csatáry-ügyben NYOMOZÁS 1944 tavaszán kezdték meg a kassai zsidó­ság deportálását. 2012 tava­szán pedig arról jelent meg egy újságcikk, hogy Budapes­ten él az a háborús bűnös, aki ezért felelős, Csatáry László. A szenzációsnak tűnő hír a világsajtót is bejárta, ezt követő­en folyamatosan jelentek meg cikkek több újságban is, ame­lyeket mind a magyar, mind a külföldi média rendszeresen tá­lalt. 2012. július 17-éről 18-ára virradó éjszaka a Nemzeti Nyo­mozó Iroda munkatársai elfog­ták Csatáry Lászlót, és a Buda­pesti Nyomozó Ügyészség az éjszakai órákban háborús és emberiesség elleni bűncselek­mény „megalapozott” gyanúja miatt kihallgatta. Csatáry László 2013. au­gusztus 10-én bekövetkezett halála miatt ezeket a váda­kat jogi úton már nem lehe­tett tisztázni. A közelmúltban Verbovszky Sándor egykori rendőr nyomozó Kassa árnyé­kában címmel könyvet írt az Verbovszky Sándor ügyről, szakmai módszerek­kel feltárva az eseményeket. A detektív nem titkolt célja, hogy arra hívja fel a figyelmet, Csatáry László boszorkányül­dözés áldozata volt, a terhé­re rótt cselekmények egyikét sem követte el. A könyv klasszikus nyomo­zati módszerekkel göngyölíti Fotó: MW fel a korabeli történelmi ese­ményeket és az ügyben nap­világra került ellentmondáso­kat. A sajtóban megjelenő írá­sokat olvasva, megállapítható, már kezdetben is olyan tény­beli valótlanságok szerepel­tek bennük, melyeket semmi­képpen sem lehetett feloldani - jelezte Verbovszky Sándor. Szerinte ilyen ellentmondás volt az, hogy Csatáry Lászlót a kassai tevékenysége miatt Kanada állítólag megfosztotta állampolgárságától és kiuta­sították az országból. Ez nem igaz - állítja a volt nyomozó. A könyvbe bekerültek azok a dokumentumok is, amelyek tételesen cáfolj ák a Csatárynak tulajdonított jogsértések meg­valósulását, illetve bizonyítják azt is, hogy az említett bűncse­lekményeket, „ha meg is tör­téntek”, nem Csatáry László követte el. Verbovszky példák özönét vonultatja fel a való­ság alátámasztására, és olyan dokumentumokat mutat be, amelyek Budapest Főváros Le­véltárában és a Kassai Álla­mi Levéltárban bárkinek évti­zedek óta rendelkezésére áll­nak. Verbovszky megemlíti: az ügyészség által felrótt há­borús bűncselekmény Bal­­kányi Sándornak a Budapes­ti Népbíróságon tett vallomá­sán alapul, amely szerint az 1944. június 2-i transzportnál Csatáry Balkányi kérése elle­nére sem engedett szellőző­nyílásokat vágni a vagonokon, minek folytán a vagonokban elhelyezett emberek megful­ladhattak volna. Balkányi Sán­dort azonban saját vallomása szerint már az első transzport­tal, 1944. május 15-én elszállí­tották - bizonyítja a volt detek­tív. Hozzátette: a Kassai Népbí­róságon a Csatáry László sze­mélyére vonatkozó tanúvallo­mások olyan személyleírású férfiről szólnak, ami minden­ben eltér a Csatáry Lászlóról készített személyleírástól, hi­szen egy 176 cm magas, gesz­tenyebarna hajú és gesztenye­barna szemöldökű, vékony, gyenge testalkatú férfit írnak le. Ámde a Csatáry számára kiállított korabeli útlevél, né­met személyi igazolvány és a kanadai honosításakor kiállí­tott adatlap szerint ő 182-183 centiméter magas, szőke hajú és a róla készült korabeli fotók szerint erős, arányos testalka­tú férfi volt. Ezek a bizonyítékok és do­kumentumok másfél évig tartó kutatás során kerültek elő az­zal a szándékkal, hogy Csatáry László személyét a neki fel­rótt vádak alól a nagy nyilvá­nosság előtt tisztázni lehessen. - Továbbra is úgy emlegetik őt, mint háborús bűnöst, ezért ra­gadok meg minden lehetőséget, hogy a tényeken, dokumentu­mokon alapuló valóságot mind Magyarországon, mind külföl­dön minél szélesebb körben megismerhessék - nyilatkozta Verbovszky, aki filmet is közzé­tett a YouTube videomegosztón A Csatáry László-ügy - Kassa 1941 -45 címmel. Verbovszky Sándor a köny­vét elküldte az összes olyan szervezetnek, személynek, amelyek és akik vezető sze­repet játszottak Csatáry Lász­ló lejáratásában, de érdemi vá­laszt senkitől sem kapott. Et­től függetlenül kész bárkivel nyilvános vitára is kiállni az ügyben, hangoztatja a szerző. SZ.Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom