Heves Megyei Hírlap, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-18 / 192. szám

I 2018. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT Néhány ingatlan esetében még zajlik az eljárás Egész garázssorok helyzetét rendezték Garázssorok a településen. Régebben nem volt gond, hová épüljenek a járműtárolók Fotó: Albert Péter Az önkormányzat jogásza szerint akár már az idén rendbe tehetik a garázsok alatti területek tulajdonvi­szonyát. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu PETŐFIBÁNYA Egy évvel ez­előtt még mintegy négyszáz garázs alatti földterület tulaj­donjogán vitatkozott az önkor­mányzat vezetése, valamint az autótárolók tulajdonosi kö­re. Tavaly ősszel számoltunk be arról, hogy a garázsok gaz­dái úgy használták ezeket az építmények alatti parcellákat, hogy az nem az övék, hanem a településé.- Az érintettek érdeké­ben lenne szükség a mielőb­bi megoldásra - jelentette ki akkor Juhászné Barkóczy Éva polgármester azon kérdé­sünkre, hogy miért szólították fel az építmények alatti telkek megvásárlására a helyieket. - Rendezni kell a jogviszonyt, mert ennek híján hivatalosan sem eladni, sem pedig örököl­ni nem lehet a tulajdont. Több évtizede húzódó probléma A községvezetés több évti­zedes problémát próbált or­vosolni. Az 1960-as évek­től - amikor egyre több ma­gánszemély vásárolt gépjár­művet saját célra - az akkor állami tulajdonú lakások­ban élők garázsokat kezdtek építeni különféle helyeken. Nemcsak belterületi, szaba­don maradt telkeken, hanem külterületi besorolású részen is. Később a lakók megvásá­rolták bérleményeiket az ön­­kormányzattól, de a garázsok alatti területet nem. A helyze­tet tovább bonyolította, hogy ha a későbbiekben valaki el­adta a lakóingatlanát, nem hivatalosan garázst is adott hozzá, noha utóbbiról csak mellékesen egyeztek meg, s a vételár is zsebből zsebbe cse­rélt gazdát. Kevesen éltek a lehetőséggel Az említettek következmé­nyeként az elmúlt esztendőig a településen lévő négyszáz ga­rázs túlnyomó többsége alatti földterület önkormányzati tu­lajdon maradt, így - szakki­fejezéssel élve - nem elbirto­kolhatok, tehát a földhivatal sem jegyezte be azokat a lakó­­ingatlanok tulajdonosai javá­ra. Az önkormányzat illetéke­sei az elmúlt évtizedben több­ször megpróbálták rendezni a A jogász nem véletlenül emlí­tette az önkormányzat gesztu­sát, amivel megpróbálja meg­könnyíteni a garázstulajdono­sok helyzetét. Tavaly Juhász­né Barkóczy Éva polgármes­ter úgy nyilatkozott: noha az érintettek területhasználati dí­jat sem fizetnek, s így az ön­­kormányzat jelentős bevételtől esik el, mégsem ezért, hanem az itt élők érdekében szeret­nék megoldani problémát. tulajdonviszonyokat, többnyi­re sikertelenül, mivel csak ke­vesen éltek az egyébként igen kedvező anyagi feltételekkel. További gondot jelentett, hogy számos esetben azt sem lehe­tett tudni, kié az adott garázs, illetve, hogy ki használja egyi­­ket-másikat. Idén kedvezően változott a hozzáállás- A helyzet az elmúlt há­rom-négy hónapban megvál­tozott, mégpedig mindenki A képviselő-testület úgy határo­zott, megfizethető áron értékesí­tik a garázsok alatti, önkormány­zati tulajdonú telkeket. A szak­emberek továbbra is javasolják, hogy mindenki tanulmányozza garázsa dokumentumait, s ha rendelkezik a saját nevére szó­ló tulajdoni lappal, akkor valószí­nűleg minden rendben van, más esetben nélkülözhetetlen ügyvéd közreműködése. További infor­mációkért a jegyzőt kell keresni. számára kedvezően - mond­ta lapunknak Kövérné dr. Tóth Melinda ügyvéd, akit az önkormányzat bízott meg az említettekkel kapcsolatos jo­gi teendők ellátásával. - Ké­ső tavasz óta komplett ga­rázssorok tulajdonjogát sike­rült rendezni, több eljárás pe­dig folyamatban van. Az ön­­kormányzat vezetése jelen­tős gesztust tett azzal, hogy a régi áron kínálja a tulajdon­jogot. Nem egyszerű jogi pro­cedúráról beszélünk, mivel a tulajdonváltást meg kell előz­nie a területrendezési eljárás­nak. Egyes esetekben például a telkeket belterületbe kell be­vonni, máshol a művelés alól kivonni; extrém példa, de elő­fordulnak olyan, szántóföld­ként nyilván tartott részek is, ahol évtizedek óta garázsok állnak. Mindezek ellenére bí­zom abban, hogy akár már az év végéig minden kérdés meg­oldódik, de ez nem az önkor­mányzaton múlik. A község vezetése többször kinyilvání­totta a kedvező megoldás irán­ti elkötelezettségét - fejtette ki Kövérné dr. Tóth Melinda. Tudnivalókért a jegyzőt kell keresni Zátony Guti Rita rita.guti@mediaworks.hu Kilátszik az ínség-szikla a Dunából a Szabadság hídnál, noha általában víz alatt van. A Gellért-hegy lábánál lévő szikla onnan kapta a nevét, hogy csak tartós aszály, „ín­ség” idején mutatja meg magát. Például 2003 szeptemberében a mostaninál 42 centiméterrel alacsonyabbat mutatott a vízmérce. Aggodalomra semmi ok, fél méterrel alacsonyabb „ínséget” is túléltünk már. Az aszály véget ért akkor is, s reménykedhetünk, ezúttal sem tart örökké. A kánikula azért most is kánikula. Me­nekül előle vízpartra, hegyekbe a hosszú hétvégén is, aki teheti. Menekülnek, ahogy azok az emberek, akik az elmúlt hetek­ben, hónapokban sorban adták be a felmondásukat az egyik intézményben. Ismerősöm összeszámolta: már tizenöten vannak. Szerették a munká­jukat, hivatásnak tekintették, s nem az ágazatban koránt­sem jellemző mesés bérért ál­dozták hétvégéiket, ünnepei­ket annak az ügynek, amiben hittek. Szépen sorban felálltak, ahogy ők mondják, nem bírták tovább. Nem vagyok meteorológus, s a globális felmelegedésről meg­lévő ismereteimen is biztosan lenne mit csiszolni, így nem ku­tatnám, miért látszik újra az ínség-sziklája. Hasonlóképp a fel­mondások okait sem merném boncolgatni. Az ínség-sziklá­ból is látszott már a mostaninál nagyobb darab is, mégis túl­éltünk. Arra még nincs tapasztalat, milyen lesz az említett in­tézmény a tizenötök nélkül, de ha hihetünk a sziklának, az ín­séget előbb-utóbb bőség követi majd. Legalábbis az éltető, min­dent - még a gyalázatot is - lemosó eső esetében... Ha hihetünk a szik­lának, az ínség után bőség jön Példaértékű munka ünnepi elismerése EGER - Előreviszik a falvakat, a várost, s az országot is, szak­májuk mesterei - e szavakkal mutatta be Nyitrai Zsolt azt a két díjazottat, akiket ország­­gyűlési képviselői elismerés­ben részesített a nemzeti ün­nep alkalmából pénteken. A honatya először Kurdiné Nagy Klárát, a Kurdi Family Kft. ügyvezetőjét tüntette ki. A cég negyedjére nyerte el idén a rangos Ország kenyere elisme­rést, s alázattal végzett munká­juk szakmailag is kiemelkedő. Nyitrai Zsolt elismerte to­vábbá Shihan Borza József ka­ratemestert is, aki a képvise­lő szerint az egri sport egyik emblematikus alakja, s világ­szerte elismert szaktekintély­nek számít. Berecz R. Borza József (balról), Nyitrai Zsolt és Kurdiné Nagy Klára Fotó: N. R. Ma adják át a nyitott lovaspályát (Folytatás az 1. oldalról) SZILVÁSVÁRAD Második ütem­ben a felvonulási területet ala­kították ki, itt helyezik el az ér­kező vendéglovakat, lószállító járműveket, s épült egy füves melegítő pálya is. A felszerelt­ség minden igényt kielégít. Utolsóként a nyitott lovas pálya épült meg.- A küzdőtér ugyanakkora, mint a régi stadioné volt, a cen­terpályától valamivel kisebb melegítő pálya pedig ugyan­olyan négy évszakos borítást ka­pott, mint amin versenyeznek a résztvevők. A talaj alkalmas ar­ra, hogy a lovak nagyobb telje­sítmény leadásakor se szenved­jenek sérülést, kényelmes, láb­kímélő, a nagyobb esőket is ké­pes átengedni - mondta Dallos Andor, az Állami Ménesgazda­ság Szilvásvárad igazgatója. Hozzátette, az új stadion 6500 férőhelyes, korszerű világítást kapott, amely nagy felbontású televíziós közvetítésekhez is elegendő. Mind a résztvevők, mind a nézők komfortja bizto­sított az új létesítményben. A lovasközpont idegenforgal­mi vonzerőt jelent a rendezvé­nyek által, segíti a szilvásvárá­éi tenyésztési munkát, s a hazai lovassport számára is érték, hi­szen alkalmas versenyek, edző­táborok lebonyolítására. T. B. Indul a szüret az egri hegyközségben „Sportos” lövés Szöllősi György adta le a hagyományos 15.52-es díszlövést pénteken az egri várban, az 1552-es várvédő hősök tiszteletére. A Nemzeti Sport főszerkesztője - írók Szövetségének az elnöke is - ben érkezett a megyeszékhelyre. aki egyben a Magyar Sportújság­­• felesége és gyermekei kíséreté- T. Z. Fotó: Nemes Róbert (Folytatás az 1 oldalról) EGER ÉS KÖRNYÉKE Mint Tar­soly József közölte, az egri vé­dett eredetű borok termékleírá­sa alapján az „Eger Classicus” minőségi kategóriához a chas­­selas, cserszegi fűszeres, ezer­fürtű, mátrai muskotály, mézes, ottonel muskotály, sárga mus­kotály, Irsai Olivér fajták eseté­ben minimálisan 16, a gyöngy­­rizling, zengő, zenit, rizlingszil­váni, valamint a menőire és tú­rán esetében pedig 17 mustcu­korfok szükséges. A maximális hozam hektáronként 100 hek­toliter, illetve 13,6 tonna lehet, míg gépi szüret esetén egysége­sen 13,1 tonna. Az Eger Superior és Grand Superior minőségi kategóriá­hoz minden szőlőfajta eseté­ben 20 mustcukorfok szük­séges. A maximális hozam az előbbinél hektáronként 60 hektoliter, illetve 8,1 tonna, gépi szüretnél 7,8 tonna lehet. A Grand Superior kategóriá­nál e korlátok 35 hektoliter, 6, illetve 5,6 tonna. A hegybíró tudatta: a vé­dett eredetű Egri Superior és Grand Superior szőlőalap­anyag-szüret kezdési időpont­ját fajtánként a Hegyközség a szokásos módon előre meghir­deti és ez a termelőkre, felvá­sárlókra kötelező. P. A. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom