Heves Megyei Hírlap, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-10 / 185. szám

2018. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK GAZDASÁG y A lengyel gazdák és a kínai fagy is alakítja a felvásárlási árakat Jó lesz az almatermés Átlagon felüli termés mellett átlagos árakra számíthat­nak a szüret indulásakor a magyar almatermelők. A ta­valyi európai terméskiesés után idén Kínában lesz keve­sebb a termés, így enyhébb lehet az importnyomás az almasűrítmény-piacon. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu SZÜRET Határozottan jó alma­termés várható Európában és Magyarországon is - mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács al­­elnöke. A 2018-as év nemcsak abban különbözik az elmúlt évtől, hogy az európai almater­més 80 százalékát adó Euró­pai Unióban a tavalyi 9,3 mil­lió tonna után idén várható­an 12,5-13 millió tonna almát szüretelhetnek, hanem abban is, hogy az alma világpiacán meghatározó Kínában jelen­tős terméskiesés várható. A vi­lág almatermelésének elmúlt 10-15 éves növekedését a kí­nai termelés emelkedése adta, s egy átlagos évben a 80 millió tonna körüli termés felét Kíná­ban szüretelik. A második leg­nagyobb termelő az Egyesült Államok 5-6 millió, a harma­dik pedig Lengyelország 4-4,5 millió tonnával. Az európai étkezési alma pia­cára sem a kínai, sem az ame-Több léalma terem, nem lesz hiány sűrítmény-alapanyagból. Tartani lehetett az áreséstől, de most közbeszóltak a lengyelek is Fotó: MTI rikai termés nem hat, de az almasűrítményárakra a kí­nai termelés befolyással van - mondta Apáti Ferenc. A nagy területet sújtó tavaszi fagyhullám és az aszály miatt a vártnál gyengébb termés lesz Kínában. Európában a mennyi­séget illetően nagyon jó termés ígérkezik, mivel azonban a kon­tinensen mindenhol aszály súj­totta a termelőket, a gyümölcs­méretek átlag alattiak lesznek. Más szóval arányaiban több léalma terem majd, így a ta­valyival ellentétben nem lesz hiány sűrítmény-alapanyagból. Ami a felvásárlási árat illeti, a sűrítményárak a küónkénti 1,6 eurós szintről 1,2 euróra es­tek vissza, de ez még mindig lé­nyegesen magasabb, mint a ta­valyi árrobbanás előtti 0,8 eu­ró volt. Az áraknak tartást ad­hat az is, hogy a tavalyi hiány­­helyzet miatt nincsenek jelen­tős készletek. Szintén az árcsökkenés el­len hathat a múlt hétvégén tar­tott eredményes lengyel gazda­demonstráció. Magyarországra legalábbis olyan hírek jöttek, hogy a lengyel léüzemek 25 fo­rintnak megfelelő felvásárlási árral indítják a szezont, ami a hazai árat is feljebb húzhat­ja nettó 27-28 forintra. A ter­melők néhány hete még attól tartottak, hogy 20 forint alá is süllyedhet az ár. Apáti Ferenc hangsúlyozta, a következő he­tekben még változhat a hely­zet, de ami már biztos: itthon az átlagos 550-600 ezer tonnát lé­nyegesen meghaladó, 700-750 ezer tonna almatermés várha­tó, aminek a szokásos módon csupán 30 százaléka lesz étke­zési minőségű, a többi léalma. Hasonlóan látja a helyzetet Horváth Tibor, a Nagykálló- Tész Kft. egyik tulajdonosa is, aki szerint ha szeptember kö­zepén sem zuhannak vissza az árak, az a kínai terméskiesés hatását igazolja. Spekulatív a piac: a feldolgozók megpróbál­ják majd visszavenni a tava­lyi magas árak miatti többlet­­kiadásaikat, s igyekeznek le­nyomni az árakat. Ebben remé­nyei szerint - a kínai és a len­gyelországi helyzetnek köszön­hetően - nem lesznek sikere­sek. Hosszabb távon viszont az lehetne a megoldás, ha terme­lői kézben is lennének feldol­gozóüzemek. A hazai almatermelés/ mennyisége (ezer tonna) _/ 80C 700- 600 - 500 - 400 -j 300*| 200 - 100 ä 38 ezer tonna jó minőségű körte A megszokottnál 15 százalék­kal nagyobb, 38 ezer tonna le­het a körtetermés, és a minő­ség is jónak ígérkezik - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara. Idén hamarabb érik a vil­moskörte, a szedését már meg­kezdték. Az utóbbi évtizedben 33 ezer tonna volt az átlagos ter­més. A területalapú támogatá­sok igényléséből ítélve a tava­lyinál közel száz hektárral keve­sebb, 2269 hektár volt a körte­ültetvények nagysága. 450 ezer tonna szőlőre számítanak SZÜRET Az idén a tavalyival azonos mennyiségű, 450 ezer tonna szőlőtermés vár­ható, a minőség kitűnő, a bo­rászatban kiváló évjárat le­het - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mező­­gazdaságért felelős államtit­kára csütörtökön az M 1-nek. A szüret már megkezdődött. Európában az elmúlt öt év át­lagához képest kisebb szőlő­mennyiség várható, ennek, illetve a tavalyi dél-európai szőlő- és borhiánynak a ma­gyar szőlőfelvásárlási árak­ban is tükröződnie kellene. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy csökkentek a gazdálko­dók bürokráciaterhei, tavaly óta a bortermelők adminiszt­rációja is egyszerűbb, az egy­ablakos ügyintézésben sokat léptek előre, az informatiká­ra építve pedig további köny­­nyítések várhatók a nyilván­tartásban, az adatszolgálta­tási kötelezettségben. MTI Állami vezetők végkielégítése ADÓ Eltörölték az állami ve­zetők végkielégítésére vonat­kozó különadót. A pozíciójuk­ból távozó vezetők így akár újra több millió forintos vég­­kielégítést is kaphatnak - írja a Népszava. A kezdetben 98, majd később 75 száza­lékos különadót még 2010- ben vezette be a kormány, miután kiderült, hogy a BKV egyik igazgatója 100 millió forintot kapott még 2009- ben. Az Orbán-kormány a „pofátlan végkielégítések­nek” akart így gátat szabni. A jogszabályt az Alkotmány­­bíróság és a strasbourgi bíró­ság is jogsértőnek találta. A döntés januárig visszame­nőleges, azoknak az állami cégvezetőknek tehát, akiket a választások után bocsátot­tak el, már nem kell lemon­daniuk a végkielégítésük je­lentős részéről. MW Legtöbben az egészségügyi és a szociális területen dolgoznak Apad a közmunkások száma A tóparti üdülők a legdrágábbak FOGLALKOZTATÁS Csaknem 144 ezer közfoglalkoztatott dolgo­zott az állami szférában tavaly, közülük körülbelül 126 ezren humán-egészségügyi, szociá­lis területen - derül ki a KSH adataiból. A közigazgatás, vé­delem, szociális ellátás terüle­tén mintegy 17 ezer, az oktatás­ban pedig ezer közfoglalkozta­tott munkálkodott. A vállalko­zásoknál 8 ezren, a nonpro­fit szervezeteknél pedig 13 ez­ren dolgoztak ilyen formában. Az utóbbi években markánsan csökkent a közmunkások szá­ma - adta hírül a Világgazda-KözfoglaIkoztatottak / Roltsé^etesi íffiSyeklienlolgozSk száma, április (ezerfo) 200 ............................-­ság. A belügyminisztérium adatai szerint amíg a közmun­kások száma 2016-ban havi át­lagban még bő 220 ezer volt, addig tavaly már csak 180 ezer. Egy 2017-es kormányhatározat értelmében a cél az, hogy ez a szám 2020-ig 150 ezer alá csök­kenjen. A májusi KSH-adatok szerint a költségvetési intéz­ményekben dolgozó közmun­kások száma már 117 ezer főre apadt. Tavaly a megelőző évinél 103 ezerrel többen találtak munkát az elsődleges munkaerőpia­con, közülük több tízezer köz­foglalkoztatott. Ennek oka le­het az is, hogy egyre nagyobb a különbség a minimálbér ösz­­szege és a közmunkás átlagke­reset között. A 2017 negyedik negyedévé­ben a közfoglalkoztatási prog­ramban részt vevők 55 százalé­ka legfeljebb alapfokú végzett­ségű volt. Azokban a megyék­ben, amelyekben az átlagosnál nagyobb a munkanélküliség (Borsod, Szabolcs, Somogy, Ba­ranya), a közfoglalkoztatottak számaránya is magasabb. MW Sziszifuszi küzdelem: közmunkás irtja a parlagfüvet Fotó: MTI INGATLANPIAC A tóparti nyara­lók közül továbbra is a Balaton környékiek a legdrágábbak, át­lagos négyzetméteráruk 2017- ben meghaladta a 270 ezer fo­rintot - derül ki a Takarék In­dex lapunkhoz eljuttatott leg­frissebb elemzéséből. A máso­dik helyen a Dunakanyar állt 180 ezer forinttal, míg a harma­dik a Velencei-tó környéke volt több mint 162 ezer forintos át­lagos négyzetméterárral. A töb­bi helyszínen 88-96 ezer forint négyzetméteráron cseréltek gazdát az üdülők. A nagyobb Balaton-parti települések közül a legdrágábbnak továbbra is Siófok és Balatonfüred számít, míg a legolcsóbb Keszthely. Jelentősen nőtt a hazai turiz­mus az elmúlt években. Míg 2010-ben kevesebb mint 23 millió vendégéjszakát töltöttek el a turisták a magyarországi kereskedelmi, illetve az üzleti célú egyéb szálláshelyeken, addig 2017-ben ez a szám már meghaladta a 38 milliót. Magyarország kiemelt üdülő­övezetei közül lakóingatlant a legdrágábban Budapest kör­nyékén lehetett vásárolni 2017- ben, az átlagos négyzetméterár közel 420 ezer forintot tett ki. Ez több mint 70 százalékkal haladta meg a 2013-as, mély­pontnak számító évét. A má­sodik legdrágább Sopron és Kőszeghegyalja térsége volt 270 ezer forintot meghala­dó négyzetméterenkénti ár­ral. A harmadik helyen a lakó­ingatlanok tranzakciós árai alapján tavaly a Balaton végzett 257 ezer forinttal. A legalacsonyabb, még az öt­venezer forintot sem elérő át­lagáron a kiemelt üdülőöveze­tek közül a Tisza-tó környékén lehetett vásárolni 2017-ben. A legmélyebben továbbra is a Balatonfüred és Siófok környé­kén lakóingatlan-vásárlást fon­tolgatóknak kell a zsebükbe nyúlniuk, arrafelé tavaly 344- 368 ezer forint környékén mo­zogtak az átlagos négyzetméter­árak. A vizsgált települések kö­zül a legkedvezőbbek Keszthe­lyen voltak az árak, még a két­százezer forintot sem érték el sem a lakóingatlanok, sem pedig az üdülők. MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom