Heves Megyei Hírlap, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)
2018-08-01 / 177. szám
12 ZÖLDÖVEZET 2018. AUGUSZTUS 1., SZERDA A körülmények nehezítik az erdőápolók munkáját Évről évre egyre korábban érkezik el a túlfogyasztás napja Holnap már az unokái elől szívja el a jó levegőt Mikrokörnyezetünkben mi is sokat tehetünk a Földért, például szelektív hulladékgyűjtéssel, újrahasznosítással Fotó: Korsós Viktor Feléltünk minden természetes erőforrást, melyet egész évre kellett volna beosztanunk, hogy a Föld képes legyen eltartani bennünket - ezt jelképezi a túlfogyasztás napja, mely idén augusztus elsejére esik. A tavalyi időponthoz képest egy napot, 1970-hez képest közel fél évet veszítettünk. Lőrincz Rebeka szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu Egy nemzetközi kutatószervezet, a Global Footprint Network 2003 óta készíti el éves kimutatását arról, az emberiség természeti erőforrások iránti igénye és károsanyag-kitjocsátása milyen mértékben haladja meg a Föld kapacitását és megújulóképességét. A mai napon az éves készletből kifogytunk - hogy jelenlegi életstílusunkat fenntartsuk, 1,7 Föld lenne csak elegendő. Télen-nyáron az üvegházat fűtjük Az általános szükségletek és a népesség gyarapodása nyomán az emberiség az 1970-es években kezdte „kinőni” a Földet - ekkor még december 29-ére esett a túlfogyasztás napja, ám igényeink tovább nőttek: 1997-ben már szeptember végére feléltük a bolygó éves tartalékait. A Global Footprint Network adatai alapján magyarországi lakosként is illene valamelyest öszszébb húzni a nadrágszíjat: ha a világon mindenki hozzánk hasonló életvitelt folytatna, már június 20-án kimerítettük volna éves erőforrásainkat - vagyis több mint két Földre lenne szükségünk a bolygón való élet hosszú távú fenntartásához. Egy fontos mutatót mégis sikerült az elmúlt években pozitív irányba fordítanunk. A Központi Statisztikai Hivatal 2007 óta kétévente közzéteszi A fenntartható fejlődés indikátorai című kiadványt, mely a téma összefüggéseit emberi, társadalmi, természeti és gazdasági szempontból is feltárja. A 2016-os kimutatás adatai szerint az elmúlt két és fél évtizedben jelentősen csökkent hazánkban a kibocsátott szén-dioxid mennyisége - ez a főként kőolaj, földgáz és kőszén elégetésekor keletkező gáz köztudomásúlag a globális felmelegedés fő kiváltója. Kevésbé jó hír viszont, hogy a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás, mely a statisztika legnagyobb hányadát teszi ki, évről évre nő. Hatása egyértelműen ki is mutatható: míg a csapadékmennyiség folyamatosan csökken, az átlaghőmérséklet emelkedése a fővárosban 115 év alatt mért adatok szerint meghaladja az 1 Celsius-fokot. Ha magunk alatt is, de kivágjuk Amikor dr. Mika Jánost, az Eszterházy Károly Egyetem Környezettudományi és Tájökológiai Tanszékének vezetőjét a közelgő világnappal kapcsolatosan megkerestem, egyből a szén-dioxid-kibocsátás révén fokozódó üvegházhatásra terelte a szót.- Bár 2014 és 2016 közt világszinten stagnált, 2017-ben ismét növekedésnek indult a felmelegedést k iváltó gázok menynyisége, ami egyértelműen emberi tevékenységre vezethető vissza - magyarázta. - Mikrokörnyezetünkben is sokat tehetünk érte, hogy mérsékeljük a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyiségét: nagyon fontos lenne az épületek megfelelő szigetelése, a korszerű nyílászárók, energiatakarékos izzók használata. A borsosabb ár sokakat elriaszt, ám a befektetés kiszámíthatóan megtérül - tette hozzá. Jó hír, hogy évek óta növekedik hazánkban az újrahasznosított szemét aránya, a termelődő hulladék mennyisége pedig 2008 óta szinte stagnál, szemben az Unió több országával, ahol kismértékben növekedett - erről szintén a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása számolt be. - Nagyon fontosak az egyéni erőfeszítések, ám a legerősebb eszköz az állam és a média kezében van - hangsúlyozta dr. Mika János. - Fogyasztói világban élünk, a tömegkommunikáció a környezetvédelemmel ellentétes érdekeket képvisel, az emberek nem érzik a súlyát a beálló változásoknak - így nagyon nehéz tettre bírni őket.- A felmelegedés fokozza az elhalálozás arányát, a légszennyezettség úgyszintén: a felmérések szerint minden ötödik haláleset környezeti okokra vezethető vissza - világított rá, hozzátéve, ezek az adatok is azt mutatják, amit a köztudatban legfontosabb lenne elültetni: a környezetvédelem mindenkit közvetlenül érint. MÁTRA Nehezíti az idei csemeteápolási munkákat a szokatlanul csapadékos idő a Mátrában. A kora nyári hónapok legfőbb feladata a gyom viszszaszorítása a fiatal erdőkben, és ezt a hegyvidéki területeken kizárólag kézi erővel tudják elvégezni. A mesterségesen létrehozott állományokban öt-hét éven át, évente egy alkalommal kerül sor az ápolási munkálatokra, de idén ez különösen nehéz feladat.- Az esős idő hatására gyorsabban nőnek a kúszócserjék és a gyomok, de a darazsak is veszélyt jelentenek a munkásokra - mondta el Dudás Béla, a Mátrafüredi Erdészet vezetője. - Idén rendkívül sok a rovar; előfordulhat, hogy egy dolgozót napi négy-öt darázscsípés ér. Sajnos megesett már, hogy allergiás tünetek léptek fel, így orvosi beavatkozás vált szükségessé. Egy dolgozót napi négy-öt darázscsípés érhet Az ápolási munkákat közel kilencven hektáron két hónap alatt kell elvégeznie á húsz erdészeti munkásnak - hektáronként tízezer csemetét szabadítva meg a makacs konkurenciától.- A feladat rendkívül energia- és időigényes. Minden soron külön végig kell menni, s kézzel kibontani a tölgycsemetéket a lágyszárúak közül - magyarázta Dudás Béla. Az erdők mesterséges felújítását legtöbbször az elpusztult fenyvesek, a nem megfelelő fafajú erdők területén végzik, ahol a természetes felújulás feltételei nem adottak. Míg a természet alapesetben negyven-ötven, sőt százezer csemetét biztosít egy hektárra utánpótlásként, kézi erővel legfeljebb tízezer egyedet tudnak elültetni hektáronként.- Évente 15 millió forintot meghaladó összeget költünk a fiatal csemetések gondozására - tette hozzá a szakember. Szerencsére a csapadék nem csak nehézségeket, gyors gyarapodást is hozott: idén ötven centiméteres növekményt mértek a fiatal fák többségén. L. R. A remény se hal ki előbb A Global Footprint Network szerint a Föld jelenlegi állapota még visszafordítható, ám úgy vélik, a politikai intézkedések hatékonyabbak lennének, mint az egyéni törekvések. A szervezet szakembereinek számításai szerint, ha az elfogyasztott húst legalább felerészben vegetáriánus étrenddel helyettesítenénk, öt nappal késleltethetnénk a túlfogyasztás napját. Az épületek energiahatékonyságát növelve, valamint az ipari termetest újragondolva további három hetet nyernénk, ha pedig sikerülne felére csökkenteni a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, három hónappal lennénk gazdagabbak. Valószínűleg jót tenne a Földnek - bizonyos szempontból - egy gazdasági krízis is, mely csökkentené az energiafelhasználást - ez a 2007-2008-as válság idején szemmel láthatóan javított az ökológiai mutatók állásán. Tűzveszélyes a kiszáradt talaj Szavazással döntöttek ezúttal is hazánkban az Év madara címről Partot fogott az idén a kis gólyatöcs BÜKK, MÁTRA Kiemelten tűzveszélyessé válnak az erdők a hosszú, forró, csapadékmentes időszakban - tájékoztat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Ezekben a napokban különösen a kiszáradt avar- és tűlevélréteg lehet lobbanékony, elsősorban az erdei- és feketefenyvesek és idősebb erdők talaján. A közlemény szerint az erdőtüzek leggyakoribb okozói az eldobott cigarettacsikkek és a tilalom ellenére megrakott tábortüzek, ezért kérik a túrázókat, ezekben a napokban fokozottan figyeljenek az erdei környezetre. L. R. BÜKK Idén is szavazás útján döntöttek az egy évig kiemelt figyelmet élvező Év madara cím birtokosáról. A Magyar Madártani Egyesület három fajt, a nagy pólingot, a gulipánt és a gólyatöcsöt jelölte - utóbbi a voksok negyven százalékával nyert.- A gólyatöcs fokozottan védett parti madár, a gólyáéra hajazó színösszeállítással, ám annál jóval kisebb termettel - tudtuk meg Szíttá Tamástól, a szervezet Bükki Helyi Csoportjának elnökétől. - Sekély, szikes tavak környékén fészkel leginkább, a táplálékát a vízben keresi, ezért megtelepedése erősen függ a csapadékviszonyoktól is.- Nem csak a növekvő szárazság, a tápláléklánc felborulása is rontja a gólyatöcsök szaporodásának esélyeit - magyarázta a szakember. - A földön fészkelő madarak tojásai nagyon gyakran az elszaporodott vaddisznók és rókák áldozataivá válnak, de az emberi zavarás, többek közt legeltetés hatására is odébbállhatnak a gólyatöcsök. Magyarországon éves szinten kétszáz és ezer költőpár fordul meg, melyek március és augusztus közt tartózkodnak hazánkban. Fiatal gólyatöcs pihen a szikes tó partján Fotó: beküldött- A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság1 területén a Borsodi-Mezőség és a hevesi-sík szikes vidékein fészkelnek gólyatöcsök, néhány tíz pár - tudtuk meg Szíttá Tamástól. A madártani egyesület a faj megismertetését, védelmének bemutatását célzó szakmai programokkal készül.- Területünkön sokszor igazából esélyünk sincs beavatkozni a gólyatöcsök élőhelyeinek a változásaiba - magyarázta Szíttá Tamás -, ehelyett tájékoztató anyagokkal, előadások megtartásával veszszük ki részünket a védelmi programból. L. R.
