Heves Megyei Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)

2018-07-30 / 175. szám

GAZDASÁG 2018. JÚLIUS 30., HÉTFŐ Közepes szezont zárhatnak idén a hazai termesztők Betakarítják a dinnyét HÍREK A szeszélyes időjárás és az alacsony exportárak miatt közepes szezont zárhatnak az idén a hazai dinnyetermesz­tők. A betakarítással ugyan­akkor - a korábbi híreszte­léssel ellentétben - nincs na­gyobb probléma, ha lassan is, de haladnak a munkálatok. A gazdák nem hagyják a földe­ken a termést. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MEZŐGAZDASÁG A késő tavaszi időjárás kedvezett a dinnyeter­mesztőknek, a melegben gyor­san fejlődtek a növények - mondta Göcző Mátyás, a Ma­gyar Dinnyetermelők Egyesü­letének társelnöke a Magyar Időknek. Ezért a legtöbb gaz­dálkodó bizakodóan tekintett a szezon elé. S bár a termés minőségével tényleg nem volt probléma, a jobb időjárás ked­vezőbb lett volna a termelők­nek. A gazdálkodók nem tud­tak annyi dinnyét betakaríta­ni a földekről, mint amennyit a szezon elején vártak. A tízna­pos hűvös idő kedvezett a diny­­nyét támadó betegségnek, s így voltak olyan termények, ame­lyeket a földön kellett hagyni­uk a termelőknek. Azt az állítást a lap kérdésére határozottan cáfolta Göcző Má­tyás, hogy a magyar görögdiny­­nyék a munkaerőhiány miatt rohadnak meg a földeken. De megjegyezte: tudomásul kell venni, hogy az egész mezőgaz­daságban munkaerőhiány van, ez alól a görögdinnye-ágazat sem kivétel. Sokan már ma is elsősorban külföldi munkaerő­vel dolgoznak. Jó hír ugyanakkor, hogy az idén nem okozott különösebb zavarokat a dinnyepiacon az áruházak árképzése. A koráb­bi évekkel ellentétben, ami­kor valamelyik multinacioná­lis kiskereskedelmi lánc ide­jekorán jelentős akciót hirde­tett a terményre, az idén nem voltak túlzó leárazások. Ez jót is tett a dinnye piaci árának, amely a legtöbb boltban csak mostanság csökkent száz fo­rint alá. Ugyanakkor ennek el­lenére sem lehetnek elégedet­tek a termelők. Az idén az exportárak sem a termelőknek kedveznek. Az egyesület társelnöke sze­rint a termelőknek sajnos tu­domásul kell venniük, hogy ebben a szezonban az olasz, az ukrán és a macedón görögdiny­­nye az északi piacainkon na­gyon nyomott áron van jelen. A legrosszabbul a Békés­ben tevékenykedők járnak. Ők ugyanis drágán állítják elő a ki­váló minőségű árut. Az export­árak alakulása elsősorban a bé­kési, baranyai, tolnai termőkör­zetet érinti, mivel ott drágább módszert alkalmaznak a ter­melők. A gazdák itt már kor­szerű technológiával dolgoz­nak, hiszen a magas minőség­hez, amit a piac elvár tőlük, jelentős beruházásokra volt szükség az elmúlt években. So­kan a telephelyi exportra felvá­sárolt görögdinnyék vételi árá­val nem elégedettek, minden bizonnyal nagyon gyenge sze­zont zárhatnak idén. Az idei ugyanakkor nem egyedi jelenség, az elmúlt há­rom-négy évben sem alakul­tak túl fényesen az exportárak. „Ha a telephelyek nem tudnak olyan komolyabb pozíciót elér­ni az északi piacainkon, ami­nek köszönhetően jobb áron tudunk értékesíteni, akkor szá­mos békési termelő elgondol­kodhat azon, hogy érdemes-e folytatni a tevékenységét” - je­gyezte meg Göcző Mátyás. Szabolcsot, ahol egyébként az idén is tovább bővült a ter­mőterület, ez a tendencia nem érinti különösebben, hiszen itt olcsó, kommersz technológiá­val termelnek. így a gazdák­nak az akár 25-30 forintos ki­lónkénti ár mellett is megérhe­ti eladni a dinnyét. Gyümölcsosztás a gyerekeknek a táborokban A korai meleg miatt hamar kezdődött a dinnyeszezon, így a fonyódligeti és a zánkai tá­borokban már eddig is több tonna dinnyét osztottak szét, a gyerekek 11 héten át heten­te 2600 kilogramm friss gyü­mölcsöt kapnak. A friss nyá­ri gyümölcs nem csupán hűsít, de sok vitamint, vasat és fosz­fort is tartalmaz, magas víztar­talmának köszönhetően pedig kiváló hidratáló, ami a fejlődő szervezet számára különösen hasznos. Kétmilliárdos többlet kezelésekre Hamarosan elkészülhet a rákellenes program Két héten belül ellátás MEDDŐSÉG A jövő évi költ­ségvetésben kétmilliárd forint­tal többet, összesen négy és fél milliárd forintot biztosít a kor­mány meddőségi kezelésekre - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A kormány kiemelt célja, hogy támogassák a magyar párok gyermekvállalását. Világszer­te uralkodó tendencia, így a magyar családokra is jellem­ző, hogy egyre későbbre tolódik az első gyermek megszületésé­nek ideje. A statisztikai adatok alapján folyamatosan emelke­dik azoknak a nőknek a száma Magyarországon, akik 35-40 éves korukban szülik meg első gyereküket. Az életkor előrehaladtával a meg­termékenyítő képes­ség csökken, ennek következménye, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a mester­séges megtermékenyítési eljá­rásokra - vüágította meg a fo­lyamat hátterét az Emmi. Magyarországon mintegy hatszázezer nőt és férfit érint a meddőség, minden ötödik pár szembesül azzal, hogy egy év­nél tovább tartó próbálkozá­suk ellenére sem érkezik meg a gyermekáldás. Mindennek nyil­vánvalóan demográfiai szem­pontból is nagy jelentősége van Magyarországon, hiszen az élve születések száma évi küencven­­ezer körül alakult az elmúlt év­tizedben, ami kevés a természe­tes fogyás megállításához. A különféle meddőségi be­avatkozások - mint a lom­bikprogram, inszemináció és gyógyszeres kezelés - segítsé­gével évente négyezer gyermek születik hazánkban, ami a teljes szülésszám négy-öt százaléka. A legfrissebb hazai statisztikák szerint az utóbbi időszakban át­lagosan húsz százalékkal nőtt a lombikprogramot választó pá­rok száma évente, ugyanakkor a 43 éves kor feletti sikeres be­avatkozások aránya mindössze három százalék. A kormány kibővítette a tár­sadalombiztosítás által finan­szírozott lombikprogram-eljá­­rások számát, növelte a gyógy­szertámogatást, és több kórház­ban is zajlik ilyen célú fejlesz­tés. A támogatá­sok bővítésének köszönhetően ma már ha egy párnál az első öt lombikeljárás va­lamelyike siker­rel jár, akkor a következő gyer­mekek esetében is négy-négy alkalommal támogatja a beavat­kozást az állam. Az Emmi szerint a cél, hogy a lehető legtöbb párnak megad­ják a gyermekvállalás lehető­ségét és ne csak magánkezelé­seken, hanem az állami egész­ségügyben is lehetővé váljon az ilyen segítség. A minisztérium figyelemmel kíséri a nemzetkö­zi és hazai trendeket: az egész­ségügyi ellátórendszer terüle­tén folyamatosan vizsgálja, ho­gyan lehet a mesterséges meg­termékenyítés iránt megnöve­kedett szükségletet minél telje­sebben kielégítem. MW 600 ezer nőt és férfit érint a probléma Nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésre, a szűrésekre Fotó: MTI ONKOLÓGIA Július 30-ára végle­ges formájában is elkészülhet a nemzeti rákellenes program - közölte a hétvégén az Országos Onkológiai Intézet (OOI). Az in­tézmény szerint az elmúlt idő­szakban a még nem véglegesí­tett programról félrevezető, ha­mis állítások jelentek meg a sajtóban. Az OOI tételesen cá­folta ezeket, köztük azt is, hogy a program „nem foglalkozik túl sokat” az elsődleges megelő­zéssel. Külön fejezetben, hat ol­dalon tárgyalják az elsődleges megelőzés kérdéseit és a meg­előzéssel kapcsolatos teendő­ket, részletesen kitérnek a do­hányzás és az alkoholfogyasz­tás elleni küzdelem, valamint a táplálkozási szokások meg­változtatásának fontosságára, illetve a humán papilloma ví­rus (HPV) elleni oltás fiúgyer­mekekre való kiterjesztésére. Külön hangsúlyt helyeznek az Európai Rákellenes Kódex­ben szereplő, a rák kialaku­lásának kockázatát csökken­tő intézkedések erőteljes tár­sadalmi kommunikációjára és megvalósítására. Külön is szorgalmazzák a dohányzás és alkoholfogyasztás elleni küz­delem erősítését tájékoztató anyagokkal, a leszokást segí­tő programokkal, a betegszer­vezetek bevonásával és média­­kampány segítségével. A prog­ram alapján elkészített akció­terv első pontja teljes egészé­ben a primer prevenció kérdé­seivel foglalkozik. Az aktualizált anyag egyik fő célkitűzése az onkológi­ai diagnosztika és terápia to­vábbi centralizációja: a daga­nat gyanújának első felme­rülésekor soron kívül előír­nák a daganatos betegek leg­alább megyei onkológiai köz­pontba irányítását. Ennek ré­vén a betegség gyanújától a diagnózisig és a megfelelő te­rápiás terv felállításáig eltelő idő maximálisan 2 hétre rövi­dülne. Kitértek arra is, hogy a statisztikai adatok szerint az 1950-es évektől 1990-ig folya­matosan és meredeken emel­kedett a magyarországi daga­nat miatti halálozások száma. Ez a folyamat 1992 után - a gyakoriság változatlan emel­kedése mellett - jelentősen lassult, majd 2001 óta meg­állt, illetve kisebb mértékű csökkenést mutat. 2001-ben az újonnan diag­nosztizált daganatos betegek halálozási aránya 4ó százalék volt, míg 2015-ben 35 száza­lékra mérséklődött. A halálo­zási arány 11 százalékos csök­kenése 80 ezer haláleset elke­rülését jelenti, ez nemzetközi összehasonlításban is jelentős eredmény. Miután az elmúlt 25 évben sikerült megállítani a dagana­tos elhalálozások számának emelkedését, az új program célkitűzése a daganatos halá­lozás 10 százalékos csökkenté­se 2030-ig. A miniszter szak­mai javaslatai szerint felújí­tott program 105 oldalon tar­talmazza a rákellenes küzde­lem minden elemét, a meg­előzésen, a szűréseken, a di­agnosztikus, terápiás és re­habilitációs lehetőségeken túl a társadalmi szervezetek és a felvilágosítás, oktatás felada­tával együtt. MW Évtizedekig lappanghat a vírus HEPATITISZ Meg kell kezdeni a vírusos hepatitisszel fertő­zöttek kiszűrését és kezelé­sét ahhoz, hogy 2030-ra már ne jelentsen népegészség­ügyi problémát ez a beteg­ség - közölte szombaton az Emmi, a hepatitisz világnap­ján. Első lépésként az egész­ségügyi dolgozók kötelező hepatitis C-szűrését végziK majd el. A krónikus vírushe­­patitisz-fertőzések a lakos­ság csaknem egy százalé­kát érintik Magyarországon. Mivel a fertőzések évtizede­kig lappanghatnak úgy, hogy közben nem okoznak jelleg­zetes panaszokat, a fertő­zöttek nagy része nem is tud betegségéről. MW Fejlesztik a kisvasutakat Kémek A kormány több mint kétmilliárd forintot ha­gyottjóvá kisvasút-fejlesz­­tésre tavaly - mondta a hét­végén az Emmi stratégiai ügyekért felelős helyettes ál­lamtitkára a Pest megyei Ke­mencén. Solch Gellért a Ke­mencéi Erdei Múzeumvas­út kisvasúti napján közölte, a kisvasutak népszerűek Ma­gyarországon, évente 150 ezer látogatót vonzanak. MW Tüntettek az orosz nyugdíjreform ellen MOSZKVA Oroszország tucat­nyi nagyvárosában több tíz­ezren tüntettek szombaton a nyugdíjkorhatár tervezett emelése ellen. A megmozdu­lásokat a szakszervezetek, a kommunista párt és bal­oldali csoportok szervezték. A tüntetők egy része Dmit­­rij Medvegyev miniszterelnök lemondását követelte a re­form miatt, amellyel a férfi­ak esetében 60 évről 65-re, a nők esetében 55-ről 63-ra akarják emelni a nyugdíjba menetel korhatárát fokozato­san 2032-ig. MW Nem vadásznak le többé csukabálnát IZLAN& Végleg befejezik Iz­­landon a csukabálna vadá­szatát, mivel az nem jövedel­mező és helyi halászati válla­latok bezárását eredményez­te. Júniusban csak hat pél­dányt ejtettek el, júliusban egyet sem. A csukabálna a legkisebb a hét nagy bálna­faj közül, 11 méteresre és nyolc-tonnásra nő meg. MW Kevesebb zacskót adtak el Angliában KÖRNYEZETVÉDELEM Nyolc vanhat százalékkal csökkent a hét legnagyobb szupermar­ketlánc üzleteiben eladott nejlonzacskók száma 2015 óta Angliában, de még így is évi egymilliárd fölött van. Az Egyesült Királyságban utol­sóként Angliában tették fize­tőssé a nejlonzacskókat há­rom éve, öt pennyt kell adni értük. A fizetőssé tétel hoz­zájárulhatott a szigetország körüli tengerek szennyezett­ségének csökkenéséhez: ta­vasszal végzett kutatások szerint kevesebb mint fele­annyi hánykolódik belőlük a vízben, mint 2010-ben. MW Munkaerőhiány van, de nem rohadnak meg leszedetlenül a termőföldön a dinnyék FotóiMTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom