Heves Megyei Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)
2018-07-25 / 171. szám
2018. JULIUS 25., SZERDA 12 MEGYEI KÖRKÉP Az uniós irányelvek szerint a legkésőbb 2027-ig javítanunk kell a helyzeten Óvjuk sokkal jobban vizeinket! Bár a szolgáltatott ivóvizeink biztonságosak és bátran fogyaszthatok, hazai vizes élőhelyeink ökológiai egyensúlyának fenntartásáért sokkal többet kell tennünk! Sok más szempont mellett a növény- és állatvilág megőrzése is a tét. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE A napokban került nyilvánosságra az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése vizeink állapotáról. A dokumentumban néhány sokkoló megállapítás is szerepel. E szerint jelenleg az európai felszíni vizek csupán negyven százaléka megfelelő, Magyarország vizeinek pedig kevesebb mint húsz százaléka jó ökológiai állapotú. A WWF, azaz a Természetvédelmi Világalap arra figyelmeztet, hogy a 18 éve elfogadott európai szabályozás gyakorlatba való átültetését a tagállamok csak elodázzák, közben a vizeink romló állapota hatalmas károkat okoz. A gerinces állatok 81 százaléka eltűnt bolygónkról. A tiszavirág állományában is jelentős csökkenés látszik. Nekünk is bőven van tennivalónk vizeink védelméért. E mindannyiunkat érintő témáról két megyei szolgáltatót is megkérdeztünk. A Heves Megyei Vízmű Zrt. és az Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt. szakemberei megnyugtató válaszokat adtak azzal kapKülönleges kincsünk, a páratlan tiszavirág-állomány is veszélybe kerülhet, jelentősen csökkent a számuk MTI-fotó: Czeglédi Zsolt csolatban, hogy a lakossági fogyasztásra szánt vizeink kitűnő minőségűek. E cikkünk a július 13-i számunkban jelent meg. Az alábbiakban másik aspektusból vizsgáljuk a témát. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy a WWF cikkében foglalt súlyos állítások, melyek hazánkra, s ezen belül a Tisza, Tisza-tó ökológiai állapotára vonatkoznak, mennyire valósak, milyen veszélyre figyelmeztetnek. Az is érdekelt bennünket, kik és mely tényezők a felelősek a kialakult helyzetért, illetve hogy mit tehetünk vizeink védelméért, az ökológiai egyensúly fenntartásáért? Ezen kérdéseinket dr. Borics Gábornak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) DKI Tisza-kutató Osztály osztályvezetőjének, tudományos tanácsadójának juttattuk el. Válaszából kiderül, hogy a közelmúltban napvilágot látott közlemény azon állítása, hogy a hazai vizek állapota zömében nem megfelelő és még a romániai vizekénél is rosszabb, objektívnek tekinthető. E közlemény azonban nem tér ki arra, hogy az ökológiai állapot nem azonos a vizek használhatóságával. Tehát csapvizet ezután is bátran fogyaszthatunk, ám vizes élőhelyeink ökológiai állapotának megőrzéséért sokkal többet kell tennünk. Ezzel kapcsolatban dr. Borics Gábor úgy nyilatkozott: az Európai Unió 2000 előtt több tucat jogszabállyal igyekezett a felszíni és felszín alatti vizeinek állapotát kontrollálni és javítani. A szakember szavai szerint a kaotikus jogi háttér is oka volt annak, hogy érdemi javulás nem volt tapasztalható az évtizedek alatt. Ezt igyekezett az EU úgy orvosolni, hogy a vizek állapotának javítását, annak lépéseit, egyetlen irányelvben, az úgynevezett Víz Keretirányelveben rögzítette.- E dokumentum azokat a korábbi jogi eszközöket kívánta fölváltani, melyek pusztán a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése révén igyekeztek eredményt elérni, nem vizsgálva azt, hogy e csökkentéseknek van-e valós hatása a vízi rendszerekre. A keretirányelv gondolkodásmódja fordított. A vízi ökoszisztéma irányából indul el, keresve azon lépéseket, melyek e rendszerek állapotának javulását szolgálják. A dokumentum azt a célt fogalmazta meg a tagállamok számára, hogy a felszín alatti és felszíni vizeknek jó ökológiai és kémiai állapotba kell kerülniük 2015-re. Vélhetően előre látva, hogy ez az időintervallum túl ambiciózus, további két időpontot is megjelöltek, 2021-et és 2027-et - árulta el dr. Borics Gábor, hozzátéve: a hangsúly az ökológiai állapoton van, ami egyben azt is jelenti, hogy az irányelv a vizet nem fogyasztási cikknek tekinti, hanem ökológiai rendszerként kezeli. A szakember tájékoztatásából kiderül: az irányelv a vizek ökológiai állapotértékelése során öt biológiai elem vizsgálatát várja el, úgymint halak, makroszkopikus vízi gerinctelenek, fitoplanktonok, azaz lebegő algák és víztípustól függően vízi növények és bevonatiaké algák. A szakemberek valamennyi elem esetén az adott csoport mennyiségi és minőségi összetétele alapján mérőszámokat képeznek, és határértékeket állapítanak meg rájuk, melyekkel az ökológiai állapot egyes kategóriái elkülöníthetőek, így kiváló, jó, mérsékelt, gyenge, rossz minősítést állapítanak meg. A mérőszámokat és a határértékeket a tagországok összehangolják egymás között, így a kiváló vagy jó állapotról kialakított vélemény EU szinten egységes. A gazdálkodási tervek nyilvánosak Az EU valamennyi tagállamának hatévente úgynevezett Vízgyűjtő Gazdálkodási Terveket (VGT) kell készíteniük területük valamennyi vizére vonatkozóan. Ezekben jellemezniük kell a vizek állapotát, és minden olyan esetben, amikor nem éri el a határértékek szerinti jó állapotot, tervezniük kell, hogy milyen lépéseket tesznek a javításra. A VGT-kben a keretirányelv utasításainak megfelelően a vizek ökológiai állapotát egyetlen számmal kell jellemezni. Ez azonban nem az öt élőlénycsoport, illetve a kémiai állapot átlaga, hanem ezek közül a legrosszabb érték. így tehát ha egy víztér csaknem minden biológiai eleme kiváló állapotú, de egyetlen elem állapota rossz, akkor a végső minősítés eredménye rossz kell, hogy legyen. A szakember felhívja a figyelmet, hogy a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek mindenki számára nyilvánosak, ami amellett, hogy helyes, mert növeli a transzparenciát, bizonyos szempontból veszélyes is, mert lehetővé teszi, hogy a részletek mellőzéséből adódóan hamis, vagy legalábbis félrevezető információk jelenjenek meg a médiában. Csapvizet ezután is bátran fogyaszthatunk Fotó: Lénárt Márton A jelentés megállapításai objektívek Dr. Borics Gábor a Hírlap kérdésére elmondta: egy víz ökológiai állapota lehet, hogy amiatt mérsékelt vagy rossz, mert valamelyik élőlénycsoportjának helyzete, például az idegenhonos fajok túlsúlya miatt nem megfelelő. Ilyen egyebek között a Balaton, melynek vize csaknem ivóvíz minőségű bizonyos területeken, ugyanakkor a makroszkopikus vízi gerinctelenek, illetve a halfauna összetétele az idegenhonos és inváziős fajok, így a vándorkagyló vagy a busa túlsúlya miatt távol áll attól, ami az egykori érintetlen állapotot jellemezte, tehát így nem tekinthető jónak. A legfontosabb konklúzió tehát mindenképpen az, hogy az ökológiai állapot nem a víz higiénés állapotát jellemzi, azaz nincs köze ahhoz, hogy egy adott víz alkalmas-e ivóvíz előállítására, fürdőzésre vagy egyéb rekreációs célra. Ilyen célú vizsgálatokat természetesen rendszeresen végeznek a hatóságok, és minden olyan esetben, amikor a minőség tekintetében aggályos állapot alakul kijelzik az érintettek, így a lakosság számára is. Hagyományos értékek mentén alkottak a művésztelepen Ihletet adott a mátrai falu Gizgaz séták indulnak a határban GYŐNGYÖSPATA Bernáth Magdolna gyöngyöspatai vendégházának udvara július közepén ismét megtelt színesebbnél színesebb alkotásokkal, festményekkel és szobrokkal, jelezve, hogy újra képzőművészek munkálkodtak a városban. Az egyhetes Mátrai Festőtábort a Paksy Marica vezette Gyöngyösi Műhely tagjai szervezik meg évről évre, az eseményre idén már hetedik alkalommal került sor - tájékoztatta lapunkat Faragó Zoltán, a gyöngyöspatai önkormányzat sajtóreferense. A zárókiállításon az elmúlt hét szombatján tárták az érdeklődők elé a tábortermést, melyet javarészt helyi értékek ihlettek. A legtöbb alkotónak továbbra is a különleges látványt nyújtó gyöngyöspatai templom adott inspirációt, de népszerűek voltak a portrék, tájképek, patai pillanatképek is.- Fontos megjegyezni: nem csak a hagyománykövető kiállítás lényeges hozadéka a tábornak - az ide érkező művészek a település hírnevét is öregbítik. A város joggal lehet hálás az alkotóknak mindezért, és a megteremtett értékekért - tette hozzá Faragó Zoltán. L. R. Tárlaton mutatták be az elkészült műveket Fotó: Czímer Tamás BÁTOR A Banya-Tanya Alapítvány terepi növényismereti sétákat indít Bátorban, ahol szeretettel várnak mindenkit, aki szívesen találkozik természetes élőhelyükön fűszerként, saláta- vagy gyógynövényként használható fajokkal. A résztvevők közeli ismeretségbe kerülhetnek számos olyan növénnyel, amelyek jelen vannak mindennapi étrendünkben, beépíthetjük őket vagy a belőlük készült kivonatokat házipatikánkba, és ha hazaviszünk belőlük egy-két csokrot, barátságosan fognak gőzölögni egész télen teásbögrében. A szervezők ígérik: a vendégek barátságot kötnek közellenségnek kikiáltott gyomokkal, szó esik a természetes életközösségek ügyes-bajos dolgairól, emberi fajunk áldatlan közreműködéséről, és arról is, hogyan érdemes tisztelettel bánni mindazokkal az ajándékokkal, amiket Földanya bőséggel kínál. Az egy-másfél órás séták minden hétfőn délután öttől indulnak Bátor határában. A látogatók szombatonként estig a banya.tanya.alapitvany@gmail.com címen, vagy a 20/584- 7939-es telefonszámon érdeklődhetnek a részletekről. B. K.
