Heves Megyei Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)
2018-07-21 / 168. szám
8 LONDON ÁRNYAI / Kántor Mihály Anne Rice Interjú a vámpírral című regénye egyike volt azon műveknek, amelyek a korábban többnyire csak mumusként ábrázolt vámpírokat oly érzékletességgel festették le, hogy az rokonszenves lehessen az olvasónak. A kilencvenes évekre a játékipar is felfedezte magának, hogy miképp helyezze el a játékost a vámpírok bőrében: asztali szerepjátékok, kártyajátékok, társasjátékok és persze videojátékok egész sora árasztotta el a piacot. A trend idővel kissé megkopott, s bár az Alkonyat regények és a belőlük készült filmek ugyan visszahozták a vérszívók reneszánszát, a hangsúlyos romantika nem kiáltott videojátékok után. Ezért is tűnt bátor vállalkozásnak a Dontnod Entertainment Vampyr című játéka, amelyet mintha a divat hullámainak völgyébe sikerült volna időzíteniük. Az első világháború utolsó évében járunk Londonban, ahol tombol a spanyolnátha. Kalandunk hőse Jonathan E. Reid, egy magas rangú katonai sebész, aki egy tömegsírban ébred fel, immáron vámpírként. Kiéhezve, homályos látással ráveti magát az első élő emberre, akinek vérével csillapítja kínját, ám amint ismét ura lesz érzékszerveinek, felfedezi, hogy a keresésére indult húgát ölte meg. A készítők erre a tragikus felütésre fűzik fel a drámát, amelynek során a játékos a hippokratészi eskü és az önfenntartás között vívódó orvos sorsát irányítja. A játékmechanizmus lehetővé teszi, hogy Jonathanből igazi, sötét, vérszomjas, és nem utolsó sorban nagyhatalmú vámpírt csináljunk, ugyanakkor az egész játék végigvihető egyetlen ártatlan áldozat elejtése nélkül is. Mivel azonban hősünk ereje és fejlődése részben a prédánk véréből, és részben a történethez kapcsolódó nyomozásért kapott tapasztalati pontokból tevődik össze, ezért aki a kevésbé erőszakos utat választja, annak egy lényegesen nehezebb játékmenettel kell számolnia. A fejlesztők igyekeztek a vámpírmitológia több érdekes elemét is beültetni: Jonathan képes elbájolni és rákényszeríteni az akaratát másokra, viszont nem képes belépni egy ismeretlen házba, míg be nem hívják, valamint hatalmában áll áldozataiból további vámpírokat teremteni. Természetesen a túlvilági lét mellett a civil álcaként szolgáló orvos szerepében is helyt kell állnunk: gyógyítunk, mert a betegség egyre terjed London negyedeiben, és a fertőzött vér nekünk is kevésbé hasznos. Tevékenységünk során több mellékszereplővel is megismerkedünk, akik mind-mind alaposan kidolgozott karakterek. Persze, ezt a játék ügyesen arra használja fel, hogy egy-egy ilyen ismeretség után már ne csak arctalan, két lábon járó vértasakként tekintsünk rájuk, hanem sokszor morális dilemma elé is kényszerüljünk. Az áldozatok kiválasztása, szokásaiknak a megismerése ugyanúgy számít a játékban, mint az, hogy esetleges elejtésük milyen következményeket vonz maga után. A KIVÁRNI ÍRTA: MATT / FORDÍTOTTA: KOPBCZKY CSABA / RAJZ ♦ SZÍNEK: FELVIDÉKI MIKLÓS / BEÍRÓ: LANCZINSER MÁTYÁS TÁLÁN EL KELLENE HÚZNOM IN)NEN. ES ÚJRAKEZDENI MÁSHOL. MÉG EGYSZER. DE NEM. MOST NEM TŰNHETEK EL. NEM HAGYHATOM FAKÉPNÉL AZ ÜGYFELEIMET. AZZAL TÖNKREVÁGNÁM A HÍRNEVEMÉT. FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK London Bram Stoker Drakulája óta gyakran idézett helyszíne a vámpírtörténeteknek, és ezzel láthatólag a fejlesztők is tisztában voltak. A szoros, egymásra tolult épülettömböket szabdaló szűk, sötét sikátorok, a koszos csatornák, valamint a szegényesen világított utcák mind nyomasztó, klausztrofób kulisszát kölcsönöznek az amúgy is gótikus hangulatú történetnek. Kár, hogy a játék harcrendszere a kevésbé sikerült elemek közé tartozik. Az ellenfeleink ugyan változatosak, hisz vámpírvadászoktól kezdve a hatalmunkat korlátozó papokon át egészen a hozzánk hasonlatos természetfeletti lényekig mindenfélével találkozhatunk, ám sajnos nem túl okosak, és az irányítás is csiszolatlan. Igazából nem is ártott volna a játéknak, ha a harcot egy az egyben kihagyják belőle. A történetmesélés, az izgalmas döntések, illetve az emlékezetes szereplők azonban bőségesen kárpótolnak mindenért. (Vampyr. Platformok: PC, Xbox One, Playstation 4) LÉLEK JELEN LÉT A Magyar Művészeti Akadémia gyűjteményes kiállítása Az elmúlt hónapokban Pekingben, a kínai főváros ismert kortárs kiállítóhelyén, a Today Art Museumban mutatkozott be nagyszabású kiállítással a Magyar Művészeti Akadémia. A képzőművészeti, ipar- és tervezőművészeti, valamint kisebb részben népművészeti alkotásokat is felvonultató MMA-tárlat a mai magyar alkotóművészet sokszínűségét volt hivatott megmutatni, az utóbbi évek jelentős munkáin keresztül. A kiállítás kurátorai Barabás Márton és Sára Ernő voltak. Összeállításunk az MMA néhány képzőművész tagjának a kiállításon is szereplő műveiből nyújt reprezentatív válogatást. IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2018. július
