Heves Megyei Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)

2018-07-10 / 158. szám

12 ZÖLDÖVEZET 2018. JULIUS 10., KEDD Sok a téves bejelentés, ám nem mind alaptalan Medvéből nincs hiány, de a pánik túlzás Ez a medve egy állatparkban él, fajtársai viszont előfordulhatnak akár a Bükkben is Fotó: P. A. Terjedőben a díszes tarkalepke MÁTRA A Mátrában ezidáig csak Sirok környékéről ismer­ték a faj előfordulását, az idei évben azonban több területen, Tar, Dorogháza és Szuha kör­nyékén is megfigyeltek díszes tarkalepkéket a Bükki Nemzeti Park szakemberei. Beszámo­lójuk szerint a 700 méter fe­lett fekvő Mátraszentistvánon is találkoztak a faj példányai­val - valószínűsíthető, hogy ez a terület a legmagasabb elő­fordulási helye hazánkban a tarkalepkének. L. R. Műanyag az Eger-patakban is HEVES MEGYE Az európai mé­résekhez hasonló mennyiségű mikroműanyagot mutatott ki a hazai.vizekben a WESSLING Hungary Kft. friss kutatása. A Tisza vizsgálata után annak vízgyűjtő területéről, így a Ti­­sza-tóból és az Eger-patakból is mintákat vettek - a mért ér­tékek megközelítették a Tisza felső szakaszán jellemzőeket. A terhelés növekedéséhez hozzájárulhat a Tiszába veze­tett kommunális szennyvíz, il­letve az Eger-patakhoz közeli iparterületek. Habára mikro­­műanyagok emberi szervezet­re gyakorolt hatása még nem ismert, az eredmények bizo­nyítják, hogy a szennyezés a hazai természetes vizeket is elérte. L. R. A gombák okozzák a legtöbb panaszt HEVES MEGYE Az elkövetkező napokban a csalánfélék pol­lenkoncentrációja várhatóan a közepes-magas tartomány­ban alakul, a kültéri allergén gombák spóraszáma viszont elérheti a nagyon magas szin­tet - derül ki az Országos Me­teorológiai Szolgálat (MET) friss jelentéséből. A pázsitfü­vek virágporának koncentrá­ciója alacsony marad, ám a zivatarok hatására roncsoló­dó pollenszemek asztmatikus tüneteket válthatnak ki. L. R. HEVES MEGYE Hamarosan megjelenik az egységes vad­kárfelmérési útmutató, amely új alapokat biztosít majd a vadkár felméréséhez - jelen­tette be a napokban Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgaz­dasági Kamara (NAK) elnö­ke. Az intézkedéssel céljuk a földhasználók és vadgaz­dálkodók viszonyának javí­tása, és a két évtizede növek­vő tendenciát mutató vadkár csökkentése. A térített károk értéke ta­valy 2,6 millió forintra rúgott - ennek mintegy fele három megyében, Somogybán, Zalá­ban és Baranyában koncent-Ahogy jöttek, úgy el is tűn­tek az archívumok mélyén a medvejelenésekről beszá­moló hírek, melyek pár hete még a közbeszéd, megosz­tó viták és számos jó vicc tárgyául szolgáltak. A szen­záció indokoltságáról, a faj szokásairól és a köztünk élő medvékről Gombkötő Péter­rel, a Bükki Nemzeti Park zoológiái referensével disku­­ráltunk. Lőrincz Rebeka szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu BÜKK Kevés esemény tartott nagyobb érdeklődésre számot egy hónapon keresztül ország­határokon innen, mint a med­ve bevándorlók váratlan fel­bukkanása. Robi és társai ala­posan felborzolták a lakosság kedélyét, miközben a zooló­gusok hiábavalóan igyekez­tek helyreigazítani a bulvár­médiát, állítván: szőkébb ha­zánk erdőségeiben nem olyan régen még épp annyira termé­szetesnek számítottak az ül­dözött állatok, mint most né­hány kilométerrel arrébb a szlovák hegyvidékeken. Ám ahogy a közmondás tartja, minden csoda három napig tart, és valóban: a med­veügy a párzási időszak vé­geztével csillapodni tűnik a médiában is. Ennek egyik po­zitív következményeként vég­re sikerül utolérnem Gomb­kötő Pétert, a Bükki Nemzeti Park zoológiái szakreferensét, aki a hajcihő idején szinte ál­landó céltáblája volt a sajtó olt­­hatatlan kíváncsiságának. Ki­csit meglep, mikor közli: épp medvecserkészetről érkezik.- Még mindig sok lakossági bejelentés érkezik hozzánk, melyeket igyekszünk sorjá­ban kivizsgálni, ám néme­lyik közülük egészen megle­pő esetekről számol be, gyak­ran kellő alátámasztottság nélkül - meséli, majd elektro­nikus térképet üt fel, melyről a már kivizsgált medveészle­lések helye és ideje olvasható rálódott. Ezek korrekt felmé­résében és kezelésében ha­talmas előrelépés a NAK és az Országos Magyar Vadász­­kamara közt kialakult pár­beszéd és aktív együttműkö­dés - hangsúlyozta Győrffy Balázs. Megyénk a károknak ke­vésbé kitett területek közé tartozik, köszönhetően jó vadeltartó képességének - tudtuk meg a NAK Heves me­gyei alelnökétől. Dobre-Kecs­­rpár Csaba elmondta, a hiva­talos statisztikák nem feltét­lenül tükrözik a valós ada­tokat: a felek gyakran eljá­ráson kívül egyeznek meg a le. Az adatok bizonysága sze­rint több példány mozog jelen­leg a megye területén is, me­lyeket lábnyomok, elhullajtott szőrszálak, hullaték nyomán követnek.- Idejekorán elültetik a fe­jünkben, hogy itthon nem fut­hat össze az ember medvével, de ez megtévesztő információ - magyarázza Gombkötő Pé­ter. - Habár nincs rá bizonyí­tékunk, hogy hazánk terüle­tén szaporodnak, a faj példá­nyai gyakran tévednek át Szlovákiából, és szinte biztos vagyok benne, hogy vannak határon átnyúló territóriuma­ik is. Ugyanakkor a találkozá­sok száma annyira elenyésző, hogy jelenlétük semmilyen Újabb térkép kerül elő, me­lyen a Kárpát-medence terü­letére az egyes állatfajok élő­helyigénye rajzolódik ki. így világosan kivehető, hogy sző­kébb hazánkban az Északi­középhegységen kívül az Alföld egyes erdős területei is ideális élőhelyül szolgálná­nak a barna medvék számá­veszteség térítéséről. A meg­esett kár felmérését nagy­ban nehezíti a hiányzó szak­mai protokoll - legtöbb eset­ben ez vezet a felek pereske­déséhez. Egységes szabályrendszer híján azonban a hatóságok is eltérő gyakorlatot alkalmaz­nak a káresetek elbírálásá­ban - magyarázta a szakem­ber, hozzátéve: az új útmutató remélhetőleg jelentősen meg­könnyíti majd a viták elsimí­tását, és az ellenérdekelt fe­lek szakértő vagy bíróság be­vonása nélkül is boldogulnak a megesett kár felbecslésével és rendezésével. L. R. veszélyt nem jelent. Előfor­dulhatnak persze balesetek - mutat rá -, ám ezeket rend­szerint az ember nem megfele­lő magatartása váltja ki. Robi esetében a befogás és elszállí­tás gondolata első ízben akkor merült fel, amikor a lakosság felkerekedett, hogy elzavarja a közeli erdőből. Meg akartuk kímélni ettől - teszi hozzá. A medve gyakrabban a jó­szágra jelent veszélyt, habár az utóbbi hetek kóborló pél­dányai a gyümölcsön kívül semmiben nem tettek kárt. - A problémák elkerülése érde­kében fontos összhangot talál­ni a természetvédelem és gaz­dálkodók érdekei közt - emeli ki Gombkötő. - Ez nem azt je­ra, de valószínűsíthető, hogy a Dunántúl egyes részein is élhető körülményeket talál­nának. A térképen kirajzolód­nak a kiszámított, lehetsé­ges vándorlási útvonalak is - Robi, és a Miskolc környékén feltűnt medve is ezek egyikét megközelítve tartott a déli határ felé. Érdemes odafigyelni, ha túrázunk MÁTRA Fakitermelési munká­latok miatt fokozott óvatos­ságra inti a kirándulókat az Egererdő Zrt. A Bátonytere­­nyei Erdészet munkatársai a Bátonyterenyéhez és Nagybá­­tonyhoz tartozó területeken, a sárga csík jelzésű turistaút Galyatető és Mátraszentlászló közé eső szakaszán tevékeny­kednek. A fakitermelés célja az erdőállomány természetes megújítása, ökológiailag sta­bil állomány létrehozása, így egy jobb minőségű erdő kiala­kítása - számol be az Egerer­dő Zrt. A munkálatok előrelát­hatólag július végéig tartanak majd. L. R. lenti, hogy bárkinek is keblére kéne ölelnie a medvét, sokkal inkább, hogy járható utat kell keresni a károk megelőzésére.- A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága lépett is ennek érdekében: 2016-ban indí­tott programjuk keretén be­lül villanypásztorral látják el a kérelmező gazdákat, akik a farkas vagy medve jelenléte miatt veszélyben érzik állata­ikat. Robi esetéhez visszakanya­rodva Gombkötő Péter meg­jegyzi: több mint meglepő, hogy egy javakorabeli, tapasz­talt nőstény nyakába veszi a világot - ez a viselkedés a fi­atal hímekre jellemző, és az állat termete is inkább erre utalt, félrevezetve a szakem­bereket. Azt kifejezetten saj­nálja, hogy a medve megsza­badult a nyomkövető nyakörv­től. - Értékes adatokat gyűjt­hetett volna a nyomkövető mondja. - Nemcsak a medve útjáról, vagy a fajtársaival kö­zösen használt élőhelyről lett volna több információnk, ha­nem a lakossági konfliktus­helyzetek megelőzésében, fel­tárásában is sokat segíthetett volna az eszköz. Nem csak kétéltűek, farkas is felbukkant BÜKK Természetes élőhelyek rekonstrukciójáról számolt be a közelmúltban a Bükki Nem­zeti Park. Az Igazgatóság még 2014-ben kezdett hozzá a kis­­vizes élőhelyek felújításához a Kelet-Bükkben: az egykor természetes úton keletkezett, majd az idők során tömítődött dagonyák a sár és ágak eltávo­lítása után komolyabb mennyi­ségű vizet képesek tárolni. Ez napjaink csapadékszegény vi­szonyai mellett nagy értéket képvisel az élővilág, különösen a kétéltűek, hüllők számára - a gőte- és békafajok példányai ugyanis gyakran az erdei utak keréknyomaiban és tócsákban kénytelenek szaporodni, ami nagyban megnehezíti túlélé­süket. A vizes élőhelyek eltűnéséért a felmelegedés okolható- A kis felületű, sekély erdei tavak kialakulása és eltűnése teljesen természetes folyamat: közrejátszik a csapadék, az eró­zió, a bomló avar és az állatok mozgása is - magyarázta Mla­­kár Péter természetvédelmi őr. - Fokozatos kiszáradásuk el­sősorban a hektikus, de egyre szárazabb időjárási viszonyok­nak tulajdonítható, beavatkoz­ni azonban csak igen csekély mértékben, a természetes folya­matokat utánzó módszerekkel lehet. - Hozzátette: aggályosán ügyelnek arra, hogy csak az ar­ra alkalmas területeken, min­den radikális változtatást ke­rülve ténykedjenek. Kézi erővel kotorva ki az eli­szaposodott mélyedéseket, az igazgatóság szakemberei a ré­páshutai, bükkszentkereszti és kisgyőri községhatárban is szá­mos élőhelyet felújítottak. A ka­merafelvételek tanúsága sze­rint az akció sikerrel zárult: gyepi békák, barna és zöld va­rangyok, foltos szalamandrák és alpesi gőték egyedei érkez­tek szaporodni a rejtett erdei tóhoz. Megkoronázva a termé­szetvédők törekvéseit, a videón két ritka, védett faj példányai, egy szürke farkas és két fekete gólya otthonos mozgása is meg­figyelhető. L. R. Jó levegő, zeneszó MÁTRA Lezárult a Muzsikál az Erdő-Mátrai Művészeti Napok esemény­­sorozat a hétvégén: június 30-a és július 8-a között 9 helyszínen, 690 fellépővel és 130 programmal várták az érdeklődőket. A klasszikus és népzenei koncerteken túl környezettudatos gondolkodásra hangoló elő­adásokat és erdei túrák is kínáltak. L. R. Fotó: Czímer Tamás Új útmutatóval könnyítenék a vadkár felmérését Sok vitát megelőzhet Nem véletlenül tartottak délre

Next

/
Oldalképek
Tartalom