Heves Megyei Hírlap, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-05 / 128. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JÚNIUS 5., KEDD Jó, ha megfontoljuk, mikor kezdje a gyerek az iskolát Több területen is meg kell érnie az iskolára egy ovisnak Fotó: B. D. Ötszázan adtak vért GYÖNGYÖSHALÁSZ Félszáz dolgozó adott vért az Apollo Tyresnél az elmúlt napok­ban szervezett véradáson. Az idén ez már a második al­kalom volt, a gyár egy évvel ezelőtti indulása óta pedig a negyedik ilyen akció. Min­den egyes véradó három má­sik ember életét menti meg, így a legutóbbi véradással az apollósok ezúttal százötven embertársuknak segítettek. Az akciót ez alkalommal is a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetével közösen bo­nyolították. H. É. Pedagógusnapi főzőcske OS Idén is megren­dezték a már hagyományos pedagógusnapi összejöve­telt a Károly Róbert Diákho­tel parkolójában. A csalá­dias összejövetelen a cam­pus oktatói és munkatársai együtt készítették el az ebé­det, ezúttal brassói aprópe­csenye, pörkölt és tárcsán sült hús is készült a szabad­ban. A közös kikapcsolódás most is egy jó közösségépítő eseménynek bizonyult. H. É. Új elnök a munkaadók élén 5 A Mátraaljai Mun­kaadók Egyesületének leg­utóbbi közgyűlésén új el­nököt választottak a tagok. Szekrényes Tamás székfog­lalójában a partneri és gaz­dasági kapcsolatokra helyez­te a hangsúlyt, folytatva és kibővítve elődje munkáját. Tervei között a hagyományo­san futó programok mellett a cég- és üzemlátogatások fel­elevenítését nevezte meg, to­vábbá egy kiadvány elkészí­tését is vázolta. A két elnöki ciklust kitöltő és most lekö­szönő Palik Tibornak megkö­szönték a szervezetért tett ál­dozatos munkáját. H. É. Az iskolakezdés a gyermek életének egyik legjelentő­sebb fordulópontja. Az in­dulás meghatározza iskolai pályafutását, ami későbbi­ekben egész életére kihat. Az iskolaérettség lénye­gében azt jelenti, hogy a gyermek a testi, lelki, kog­nitív, érzelmi, valamint szo­ciális fejlődés olyan fokát érte el, mely lehetővé teszi számára az iskolai ismere­tek és készségek elsajátí­tását. Molnár Helga helga.molnar@mediaworks.hu EGER Az iskolaérettség megál­lapítása elsősorban az óvoda­­pedagógusok feladata, akik a mindennapokban a legtöb­bet látják a gyermek valós tel­jesítményét. Magyarországon a törvény szövege szerint az a gyermek, aki az adott évben augusztus 31-ig betölti a hato­dik életévét, tanköteles korba lép, ami azt jelenti, hogy el­kezdheti az iskolát. Azonban ez nem teljesen kötelező. Óvo­davezetői engedéllyel a követ­kező naptári év szeptemberé­ben, vagyis a hétéves kor be­töltése után is lehet iskolába mennie. Nagy Mónika háromgyere­kes édesanya. Nagyobbik fia már iskolás, aki visszama­radt egy évet az óvodában.- Azt mondták a nevelők, inkább maradjon még az ovi­ban, mert türelmetlen, nem ül meg a fenekén hosszan, jót tenne neki, ha foglalkozná­nak még vele. Nem ellenkez­tem, egyetértettünk, így Roli nagycsoportos maradt. Mire eltelt az az egy év, rá se le­hetett ismerni, előnyére vál­tozott, így nyugodt szívvel indíthattam el az iskolába - mondta Mónika. Bocsiné Percze Andrea, az egri Kertvárosi Óvodák Szak­mai vezetője elmondta, az óvodás gyermekek fejlődé­sét az óvodapedagógusok fo­lyamatosan nyomon köve­tik és írásban rögzítik, en­nek alapján pedig egyéni fej­lesztési terveket dolgoznak ki. Ezen mérések és megfi­gyelések alapján eldönthető, hogy a gyermek iskolaérett vagy nem. Ha mégsem egye­zik a szülő, az óvodapedagó­gusok és óvodavezető vélemé­nye, akkor kezdeményezhető komplex iskolaérettségi vizs­gálat, melyet a nevelési ta­nácsadó végez el. A tanköte­lezettség megkezdésének fel­tétele a gyermek iskolába lé­péshez szükséges fejlettségé­nek megléte, valamint annak igazolása. Ezen a vizsgálaton összetett szakértői vélemény születik, ez pedig irányadó. Ebben az esetben bekerül a szakszolgálat rendszerébe, és fejlesztőfoglalkozásokon vesz részt a gyermek. A konf­liktus abból adódhat, hogy a szülők nem feltétlenül objek­tív szemüvegen keresztül né­zik gyermeküket, így ők ké­rik, hogy iskolába mehessen gyermekük, pedig az iskola­­kezdésnél nem szabad össze­keverni az érettséget az ér­­telmességgel. Nagyon okos, jó képességű gyerekek is le­hetnek éretlenek, akiknél ér­demes az iskolakezdést elha­lasztani, érzelmi vagy akár szociális éretlenségük miatt. Az iskolaérettség fizikai, kognitív, valamint szociális alkalmasságot jelent. Nagy jelentősége van a nagymoz­gások - például kúszás, csú­szás, egyensúlyozó járás, szökdelés stb. - összerende­­zettségének, hiszen ennek hiánya idegrendszeri éretlen­séget jelez. Napjainkban en­nek különösen nagy jelentő­sége van, hiszen a gyerme­kek mozgásszegény életmó­dot élnek, ezért is kell min­den óvodában rendszeres egészségfejlesztő testmozgá­sokat szervezni mindennap. Fontos a megismerési funk­ciók - emlékezet, figyelem, gondolkodás, érzékelés-észle­lés - fejlettsége, a jobb és bal kéz dominanciája valamint a szem-kéz megfelelő koordiná­ciója, hiszen ezek alapfeltéte­lei az írásnak és olvasásnak.- A szociális érettségnek sokan nem is gondolják, hogy milyen nagy jelentősége van, hiszen lényeges, hogy a gyer­mek tudjon kapcsolatokat kialakítani és fenntartani, ismernie kell a közösség sza­bályait, melyhez alkalmaz­kodnia is tudnia kell - zár­ta gondolatait Bocsiné Percze Andrea. Gyöngyösön találkoztak az ország sztómásai GYÖNGYÖS Az egész ország te­rületéről közel ötszázan ér­keztek sztómás betegek Gyön­gyösre a hétvégén, hogy he­tedik alkalommal találkozza­nak egymással. Különleges apropót adott az együttlét a vendéglátó gyöngyösi beteg­klubnak, hiszen ők ez évben ünnepük alapításuk harmin­cadik évfordulóját. A résztvevőket köszöntő dr. Nagy András főorvos, a Ma­gyar ILCO Szövetség elnöke hangsúlyozta, a betegklubok fontos szerepet játszanak ab­ban a folyamatban, melyben a testi és lelki traumán átesett betegek megtapasztalják, ige­nis lehet teljes életet élni sztó­más betegként is. Az országos elnökség feladata pedig, hogy a betegek érdekeit képvisel­jék. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a mindennapi élethez szükséges segédeszközök áfá­ja 27 százalékról 5 százalékra csökkenjen. Az elnök a sztó­­mások családtagjainak szűré­sére hívta fel a figyelmet, mi­után tény, hogy a vastagbél- és végbéldaganatok hátterében, sok esetben genetikai hajlam is szerepet játszik. A vendéglátó város képvise­letében dr. Tatár László alpol­gármester tolmácsolta az ön­­kormányzat üdvözletét, hang­súlyozva, Gyöngyös szociális ellátórendszere jó, és külön­leges figyelmet és támogatást kapnak a civil betegklubok. A gyöngyösi ILCO klub vezető­je, Kocsis Péterné felidézve a három évtized történéseit, ki­emelte: a közösségi rendezvé­nyeik abban segítenek, hogy bebizonyítsák, a sztómások ugyanúgy élhetik az életüket, tömegközlekedhetnek, étte­rembe, múzeumba, kirándul­ni járhatnak, mint egészséges társaik. A gyöngyösiek beteg­látogató szolgálatot is végez­nek, figyelve azon társaikra, akik nehéz élethelyzetbe ke­rülnek. A jubiláló mátraaljai klub megköszönte az alapítás óta őket segítő Fehér Lászlóné, Kocsis Péterné és dr. Gyenge Hermina munkáját. Az országos találkozó részt­vevői közös istentiszteleten vettek részt a Szent Berta­­lan-templomban, meglátogat­ták az egyházi kincstárat és a műemlék könyvtárat is. G. R. A magyarság egyik legsúlyosabb tehertételére emlékeztek Tenni kell, hogy ne feledjük Új nézőtér is lesz az érsekkerti játékokra £S£8 Koszorúzással és műsor­ral emlékeztek meg a trianoni békediktátum 98. évfordulójá­ról hétfőn délután az Ország­zászló Emlékműnél. Az ön­­kormányzat által szervezett főhajtáson Mártonná Adler Il­dikó úgy fogalmazott, az első világháborút lezáró békeszer­ződés a magyar történelem egyik legsúlyosabb tehertéte­le volt. Az alpolgármester asz­­szony felidézte, közel 3,2 mil­lió magyar került határon túl­ra, s az ország területének két­harmadát csatolták el. Elmondta, a magyar ország­­gyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvá­nította június 4-ét. Mint fogal­mazott, amíg az összetartozás tudata megvan az emberek­ben, addig az ország erősödni fog. Úgy vélte, erkölcsi köte­lesség gyermekeinknek meg­tanítani az elcsatolt területek, települések neveit, hogy meg­ismerjék ezeket. Az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium ta­nulóinak emlékműsorát kö­vetően főhajtás mellett he­lyezték el koszorúikat a meg­jelentek, így például az ön­­kormányzat, a Gárdonyi Géza Színház, az Egri Tankerületi Központ képviselői és az egri fertálymesterek is. Berecz R. Martonné Adler Ildikó és Rázsi Botond is koszorúzott Fotó: H. M. EGER Rengeteg újdonság­ra számíthatnak az érdeklő­dők a VIII. Egri Érsekkerti Nyári Játékokon, amelyet júli­us 14. és augusztus 19. között rendez meg a Pinceszínház Eger. Idei új darabok: Anconai szerelmesek, a Shirley Valen­tine, a Plaza Hotel és a Kávé­csarnok. Tatár Gabriella, a Pinceszín­ház Eger művészeti vezetője és színésze elmondta, tavaly az összes előadásuk telt há­zas volt, a Csoportterápiára pedig ötven pótszéket tettek ki. Kiemelte, az egyre növek­vő érdeklődés miatt új nézőtér kialakítása mellett döntöttek. Emellett a színpad is változik, fedett lesz, így aki idén elláto­gat az Érsekkerti-tó partjára, teljesen új látvánnyal szem­besül. A Nyári játékok az Anco­nai szerelmesek bemutató­jával kezdődik. A nézők iga­zi olaszos estére számíthat­nak. Az idei évben is várják a kicsiket az Érsekkertbe, a gyermekdarabok közül újdon­ság lesz a Hagymácska, a Sze­gény ember és a róka. Ezen­felül egy különleges koncert­élményben lehet része a kö­zönségnek, július 17-én fellép a GRUND-vígszínházi fiúze­nekar. Sz. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom