Heves Megyei Hírlap, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-30 / 150. szám
2 2018. június 30. II. évfolyam 26. szám Bemutatkozik az Együtt folyóirat IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET í n az imádkozáshoz adjon halk Hommage á Prágai Tamásra Kányádi Sándor J] emlékezik 1 V«/ Szilágyi-Nagy Ildikó A MÁNK biztos hátország imát n vezervers Kányádi Sándor Dél Keresztje alatt az indián és a néger tüzet rakni éppúgy térdel mint a hargitán a pásztor számolni ujjain számol különbség ha van az égen itt a göncöl jön föl este fölöttük a dél keresztje a poncsónak nincsen ujja ritkán telik mégis újra rojtosul a rojtja rongya kigyérül akár a condra különbség ha van az égen itt a göncöl jön föl este fölöttük a dél keresztje egy útmenti fogadóban talán még boldog is voltam rióból murryba tartón a gitárszót most is hallom más a dallam egy a nóta itt a göncöl jön föl este odalenn a dél keresztje ó te istenáldott földrész lenn vagy írásjelek - a szemem rád fölnéz érett banán az újholdad íve akár a sarlónak nézem hosszan vágyakozva ha feljön a göncöl este szívemen a dél keresztje 1983 búcsú Kányádi Sándor (1929-2018) Pécsi Györgyi Elment Kányádi Sándor, legnagyobb nemzeti költőink, Balassi Bálint, Petőfi Sándor, Arany János, Illyés Gyula méltó utódja, nagyjaink, Kós Károly, Márton Áron, Tamási Áron töretlenül hiteles szellemi örököse. Kivételes költő, kikezdhetetlen erkölcsű és nagyszerű ember volt, a legismertebb és a legszeretettebb. Mindenki Sándor bácsija, a magyar nyelv és a magyar nemzet költőapostola. Benedek Elek egyenes ági leszármazottjaként, a karon ülő gyermektől a botra támaszkodó öregekig mindenkinek, mindenüvé elvitte az Igét, ahol magyarok élnek szerte a világon, erdélyi, székelyföldi szülőföldjétől a Kárpát-medence magyar közösségein át Dél-Amerikáig. Vallotta és hirdette, hogy a költészetben testet öltő, egyedülálló és csodálatos magyar nyelvünk tartott meg minket ezer éven át, és megtart ezután is, hogy világunk oltalom alatt áll, hogy a magyar nép Isten választott népe, ahogy minden más nép is Isten választott népe, és nagyon kell szeretnünk a szülőföldünket, mert elveszíthetjük. Költészete, mely ezer szállal kötődik a hagyományhoz és a mindennapi élethez, korunk legfontosabb kérdéseit fogalmazta meg, s mindig az élet igenlésével, egyetemes létbizalommal válaszolta meg azokat a magyar irodalom olyan remekműveinek sorában, mint a Fekete-piros, a Halottak napja Bécsben, a Sörény és koponya, a Valaki jár áfák hegyén költeményeiben, a Dél keresztje alatt és a Vannak vidékek ciklus verseiben. Tiszta lélekkel, Pál apostol szavaival mondhatja: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”. Hiszem, hogy második élete kezdődik, hogy hite, derűs szeretete, embersége, költészete bennünk és utódainkban él tovább. Sándor bácsi, nyugodjon békében!