Heves Megyei Hírlap, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-27 / 147. szám
2018. JÚNIUS 27., SZERDA MVM | Rekord mennyiségű zöldáramot termeltek tavaly az erőművek * Megújuló energia a nagyvilágban és itthon Más és más léptékben érdemes kihasználniuk az egyes államoknak a rendelkezésükre álló erőforrásokat Ami az egyik országban egyértelmű megoldás, az a másikban kivitelezhetetlen - és fordítva. Ahogyan az élet szinte minden területén, úgy az energiatermelésben és az energiapolitikában is az adottságok tükrében érdemes döntéseket hozni, beruházásokba kezdeni. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu NÖVEKMÉNY Érdemes egy gondolat erejéig visszatérni az előző írásban jelzett villamosenergia-növekményre. A rendszerirányító MAVIR úgy becsüli, hogy 2017-ben valójában 2,73 százalékkal növekedhetett a felhasznált áram menynyisége. Erre az alapján következtetett, hogy az egyre több helyen megjelenő, háztartási méretű kiserőművek (HMKE) termelését is figyelembe vette. Kis méretű áramtermelés A beépített napelemes háztartási termelőegységek teljesítőképessége Magyarországon 2Ű17 végére elérte a 201,26 MW-ot, de ez közvetlenül nem jelenik meg a rendszeradatok között. Ez jelentős mennyiség, ha figyelembe vesszük azt, hogy a Paksi Atomerőmű egyetlen blokkja 500 MW kapacitással rendelkezik. Ezek a kis berendezések azért nem jelennek meg a rendszeradatok között, mert a tulajdonosaiknak nem kell jelenteniük a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál. Ebbe a kategóriába az 50 kW alatti névleges teljesítményű készülékek tartoznak. Arról, hogy konkrétan mekkora teljesítményű berendelést érdemes telepíteni egy adott családi házra, a tulajdonos akár a területén illetékes áramszolgáltatójának honlapján is talál online kalkulátort. Ahány ház, annyi szokás: nem mindegy, hányán laknak az épületben és milyen gépészettel van felszerelve a ház. Vagyis egységesen érvényes választ nem lehet adni arra a kérdésre, hogy mekkora az optimális beépített napelem-kapacitás. A magyar zöldenergia A magyarországi háztartások által felhasznált energia - a már említett 257,6 ezer TJ - kevesebb mint harmada, 72,4 ezer TJ származik megújuló forrásokból az energiahivatal adatai alapján. Ide tartozik a napelemek, vízerőművek, biomassza-tüzelésű, lakossági hulladékot égető és a geotermikus energiát felhasználó, kisebb-nagyobb erőművek által termelt hő- és villamos energia is. A teljes végső energiafelhasználásnak (ide értendő például a közlekedésre fordított energia is) a KSH szerint mintegy 15 százalékát teszi ki a megújuló forrásokból származó energia. Ez az érték a 2010-es 12,8-ről 2013-ig 16,2 százalékra emelkedett, majd kisebb visszaesés után értéke 2015-ben 14,5 százalék volt. A megújuló energia részaránya a fűtési és hűtési célú felhasználásban 21,3, a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül 7,3, a közlekedésben pedig 6,2 százalék volt 2015-ben. Kicsit hátrébb lépve, külföldre nézve hatalmas tengeri szélparkokat, sivatagi naperőműveket és monumentális vízerőműveket látunk, és ilyenkor sokakban felmerül a kérdés: nem lehetne ezekhez hasonlót építeni Magyarországon is? A válasz az, hogy minden egyes területen azt a megújuló energiaforrást érdemes hasznosítani, ami a legbőségesebben rendelkezésre áll. Magyarország például szélcsendesnek mondható, kiváltképp, ha az északitengeri viszonyokkal hasonlítjuk össze. Ám bővelkedik napsütésben, geotermikus energiában és biomasszában, valamint folyóvizekben. Igaz, kicsit későn ébredtünk a napenergia kihasználását tekintve, de a magán- és a vállalati szektor egyértelműen ennek bővítésében érdekelt, emellett a kormány is ösztönzi a folyamatot. Tavaly a bruttó villamosenergia-termelés kevesebb mint egy százalékát tette ki a napenergia hasznosítása, de a következő években az arány felívelésére lehet számítani. Hazánk fóldhővagyona kiemelkedő, de a tőkeigényes szektor fejlődése egyelőre várat magára. A számos kis folyó lehetőséget ad kis méretű vízerőművek telepítésére is úgy, hogy közben nem okoznak kárt az élővilágban. A nemzetközi összehasonlítás kettős képet fest Magyarországról. Egyfelől már teljesítettük az Európai Unió felé vállalt kötelezettségünket, és a megújuló energiahordozók részaránya az összes energia felhasználásában elérte a 14,2 százalékot. Ugyanakkor Magyarország jelenleg ezzel az uniós tagállamok között a 19. helyen van, az átlagtól szűk három százalékkal elmaradva. Ezért is szükségesek olyan beruházások, amelyekkel kihasználhatjuk a rendelkezésünkre álló megújuló erőforrásokat. A nemzetközi trendek Tavaly rekordmennyiségű villamos energiát termeltek világszerte a megújuló forrásokat hasznosító erőművek. A kapacitások bővülése szintén soha nem látott mértékű volt, 9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, és az újonnan beépített kapacitásoknak 70 százalékát tette ki a zöldtechnológia a REN21 összegzése szerint. A fellendülés összefügg azzal, hogy egyre inkább versenyképesek ezek a megoldások, vagyis kisebb befektetés szükséges például egy naperőmű kivitelezéséhez, ebből következően pedig a megtérülési idő is rövidebb. Egyértelműen a napenergia a legnépszerűbb a megújuló források között: ez az újonnan telepített zöldkapacitások 55 százalékát tette ki. Ez volumenben több, mint az új fosszilis és nukleáris beruházások együttesen, igaz, némileg más funkcióval bír az áramellátásban. Visszatérve a megújulókra, a szél- 29, a vízenergia 11 százalékát tette ki az új kapacitásoknak ebben a kategóriában. Ahogyan Magyarországon, úgy világszerte is jellemzőek olyan kormányzati intézkedések, amelyek ösztönzik a magánszektort arra, hogy aktívabb szerepet vállaljon a megújuló források hasznosításában. Számos fejlődő és feltörekvő ország is figyelmet szentel a zöldenergiának, így az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítésébe fogtak, növelték a szegmensben a beruházásaikat.
