Heves Megyei Hírlap, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-26 / 146. szám

2018. JUNIUS 26., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 Bárki, aki a környezetében parlagfüvet talál, bejelentést tehet Fotó: Barta Katalin Parlagfű: jön a bírságolás Megyénkben sok helyen már most térdig ér a parlag­fű. Még le lehet kaszálni, ám június 30. után szigorú büntetésre is számíthat, aki elhanyagolja a területét. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu •lEVíS man Idén nagyjából két héttel korábban várható az erősen allergén parlagfű pollen­szórása, amely rengeteg ember­nek jelent többhónapos gyötrel­met. Június 30-tól az a földtulaj­donos, aki nem gondoskodik a gyomnövény rendszeres irtásá­ról, komoly szankciókra számít­hat - tudtuk meg azon a tegna­pi sajtótájékoztatón, ahol az il­letékes szakemberek a védeke­zéssel kapcsolatos legfontosabb információkra hívták fel a fi­gyelmet. Elhangzott, megyénkben az elmúlt évben egyébként több mint 466 hektár területen vizs­gálódtak a növényvédelmi ha­tóság emberei, s ebből mintegy 150 hektáron rendeltek el par­lagfű elleni védekezést. Több mint 15 millió forint bírságot szabtak ki, 191 esetben. Dr. Boncz László, az Egri Járá­si Hivatal vezetője arról beszélt, hogy bár a hatóságok elsődleges célja nem a bírságolás, hanem a megelőzés, nem árt, ha a gaz­dálkodók és a földtulajdonosok tudják, hogy június 30-tól tizen­ötezer forinttól ötmillió forintig terjedő növényvédelmi bírságot szabhatnak azokra a szabály­­szegőkre, akik nem gondoskod­nak a parlagfű eltávolításáról. Huszárné Bodor Éva, az Egri Járási Hivatal osztályvezetője kitért arra, hogy idén a szélső­séges időjárási viszonyok - az áprilisi, májusi meleg napok, il­letve a bő csapadék miatt - ko­rábban várható a pollenszórás, így az ezzel járó egészségi koc­kázat is megnő. Hangsúlyozta, a parlagfű virágbimbójának ki­alakulását minden év június 30-ig meg kell akadályozni. Ha­tósági eljárás a parlagfű-mente­sítés elmulasztása miatt július 1-je után indítható. Mezőgaz­daságilag nem művelt területe­ken a parlagfű visszaszorításá­ra a rendszeres, alacsony tar­lómagassággal elvégzett kaszá­lást ajánlják. A parlagfű egyik legismer­tebb gyomnövényünk, melynek kártétele mezőgazdasági és hu­mán-egészségügyi szempont­ból egyaránt jelentős. Az ország egész területén elterjedt, amely a növény több tulajdonságára is visszavezethető. A mi éghajlati viszonyaink sajnos igen kedve­zőek a növény számára. A talaj­ra igénytelen. Agresszíven nö­vekszik és szaporodik. Egyet­len parlagfű akár több tízezer magot is érlel, amelyek a talaj­ban akár évtizedekig is csíra­képesek maradnak: így sajnos biztosított a talajok hosszú tá­vú fertőzöttsége. A virágpor­szemek (pollenek) a széllel akár 100-150 kilométer távolságra is eljuthatnak. A gyomnövénynek természetes ellensége nincs. Számos gyomirtó szerrel szem­ben már ellenállóvá (rezisztens­­sé) vált. A parlagfű elleni hatékony fellépés tehát nem könnyű fe­ladat, lényegében egy folyama­tos küzdelem. Ennek része a jogszabályokon alapuló hatósá-Bárki tehet bejelentést Lapunk több alkalommal is megírta, a parlagfűszezon kezdetével egy időben elin­dul a Parlagfű Bejelentő Rend­szer (PBR) is, amellyel interne­ten bárki „feljelentheti” az ál­tala észlelt gyomos területet. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biz­tonsági Hivatal honlapjáról (nebih.gov.hu) elérhető prog­ram révén a bejelentések köz­vetlenül az ellenőrzésre jogo­sult illetékes hatóságokhoz jut­nak el: az érintett helyeken a megyei kormányhivatalok kör­zeti földhivatalai, s a növény- és talajvédelmi igazgatóságok vizsgálódhatnak. A Parlagfű Bejelentő Rendszer segítségé­vel, regisztráció után, interne­ten bárki megteheti az általa észlelt parlagfüves terület be­jelentését. A bejelentő igényt az általa megadott elérhető­ségén (e-mailen, sms-ben) az észrevételével kapcsolatban tájékoztatást is kap. gi fellépés is. A törvényi szabá­lyozás bel- és külterületen egy­aránt a földhasználó kötelessé­gévé teszi a parlagfű elleni vé­dekezést, egészen október vé­géig-A törvényben foglaltak be­tartásának helyszíni ellenőr­zése július 1-től indul. Ez belte­rületen a jegyzők feladata. Kül­területen az ellenőrzést a járási földhivatalok szakemberei vég­zik - gyakran a növény- és ta­lajvédelmi hatóság szakembere­ivel együtt. A hatóságokhoz bár­ki tehet bejelentést, minden ese­tet megvizsgálnak. A nyaralás terve­zésekor érdemes a pollennaptárba pillantani A büntetésen túl a tulajdonos, a földhasználó számíthat közér­dekű védekezés elrendelésére is, ha ez a művelet nem jár a hasznos növénykultúra sérü­lésével. A védekezés költségei természetesen őt terhelik, és ezt az összeget a tulajdonos ké­sőbb megfizeti, akár adók mód­jára is behajtható - fogalma­zott. A gyommentesítéssel kap­csolatban információt adnak a megyei kormányhivatalok nö­vény- és talajvédelmi igazgató­ságai, s a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Ka­mara. Dr. Papp Zoltán, a Heves Me­gyei Kormányhivatal osztály­­vezetője arról számolt be, hogy az Eszterházy Károly Egyete­men kihelyezett pollencsapda alapján, körülbelül hatvan ki­lométeres körzetben tájékozód­hatunk arról, melyek az adott időszakban a leginkább allergi­­záló növények. Az elkövetkező időszakban a parlagfűre érzékenyeknek ajánlott előre megkezdeni a pol­lenekkel szembeni védekezést, például a gyógyszerek szedé­sét. A szénanátha jellegzetes tü­netei az orrfolyás, a szemvisz­ketés. Ajánlott a gyakori hajmo­sás, az ablakra szerelhető pol­lenszűrők alkalmazása. Az ut­cai ruházatot lehetőleg ne vi­gyük be a hálószobába. Átszállítják a mozdonyokat a Népkertbe HATVAN Hétfő reggel már átszállították a Truman és a Bumbardó gőzmozdonyt a vasútállomás buszpályaudvar melletti részére. Délelőtt a szakemberek már neki is fog­tak azok szétszerelésének: a mozdonyokról leválasztják a szerkocsikat. Tegnap ezt a feladatot hajtották végre, a két mozdonyt összesen négy darabra szedték szét. A mun­kálatok kedden folytatód­nak, amikor is daruval teher­szállító járművekre emelik a részeket - tájékoztatott Stri­­gens Arnold, a feladatot vég­rehajtó MVM OVIT Zrt. szál­lítmányozási ügyintézője. Mint arról korábban több­ször beszámoltunk: lelkes önkéntesek segítségével a Magyar Vasúti Járművek Megmentéséért Egyesület tagjai kezdték renoválni a mozdonyokat. Az önkor­mányzat vezetése méltó mó­don szeretne megemlékezni a Hatvan-Budapest pályasza­kasz átadásának 150. évfor­dulójáról: a két felújított moz­donyt a Népkertben szeret­nék felállítani, hogy a közön­ség is megcsodálhassa a vas­­úttörténeti érdekességeket. Az átszállítást négy rész­letben végzik el, ez egyen­ként maximum tíz percet vesz igénybe. Erre a rövid időre a körforgalmat lezár­ják. A Népkertben már ké­szen állnak a sínpárok, ide fogják őket lehelyezni. A hi­vatalos átadót vasárnap tart­ják itt. HMH Falunap Sike Sándor sikesandor@gmail.com Annyi rendezvény volt az elmúlt hét végén szű­­kebb hazánkban, mint égen a csillag. Ha csak felsorolni próbálnánk ezeket, elfogyna mind­járt itt ez a hely. El lehet, és kell is gondolkodni azon, hogy a kisebb-nagyobb, sokszor szomszédos falvak mi­ért nem egyeztetnek legalább időpontot, hogy ne üsse egymás fesztiválját - mint valami alsó és felső - példá­ul Aldebrő és Feldebrő. Azt mondta ott, a Tarna-völgyi fa­luban az egyik szakember, akivel a véletlen hozott ösz­­sze, hogy a turizmus nem arról szól elsősorban, hogy mit szeretne a hivatásos programszervező és csapata. Ez a műfaj jóval szélesebb spektrumú annál, mint azt csupán elsőre gondolná az egyszeri falunap-látogató. Be kellene vonni a szerve­zésbe minden jó szándékú embert, szervezetet, főleg azokat, akik a szándékon túl tenni is képesek. Összefogni, egyeztetni, együttműködni, ez az, ami szükséges. És akkor nem mint sok kis plszigetelt rendez­­vényecske maradna meg egy-egy falunap, vagy nevezzük bárminek az eseményt az emlékezetünkben. Túllépve a szakember szavain, van itt azonban más. A programszervezés szakértelmet kíván akkor is, ha nincsen meg az említett egyezkedés, összefogás. Egy falunapot is ki kell találni, amihez az első eldön­tendő kérdés, hogy kiket szeretnénk a rendezvénnyel megszólítani. Mert azt a „fogas kérdést”, hogy ki emeli többször a feje fölé az ötvenkilós rönköt, az alvégi Kis Pista, vagy felvégi Nagy Jóska, nem a pesti vendégek előtt kellene megválaszolni. Nem is kíváncsiak rá, ezt nyugodtan kijelenthetjük. Más a helyzet persze, ha ezt a bizonyos napot zárt körben, magunknak terveztük. Csak akkor nem kell hozzá a helységtáblán túlmutató hírverés. Ismerek is olyan polgármestert, aki kerek perec meg­mondta, hogy ők az egész rendezvényt maguknak csinál­ják. És természetesen ennek megfelelően nem is verik nagydobra, hogy mire készülnek.Amikor legutóbb náluk jártam, meg is tapasztalhattam, milyen jó hangulat te­rem, ha egy kis faluközösség összejön a fősátor alatt. És még a messziről jött tíz-tizenöt ember is jól tudta ott érez­ni magát. SZPONZORÁLT TARTALOM A műfaj szélesebb spektrumú, mint elsőre gondolnánk A megújuló energia Energia Kisokos 2. A villamos energia előállításá­ban háromféle termelési kategó­ria létezik, amelyek közül kettő - a nukleáris és a megújuló ala­pú - szén-dioxid-kibocsátás nél­kül állít elő áramot, míg a fosszi­liseket tüzelő erőművek ugyan szennyeznek, de az előbbi két típussal ellentétben igen rugal­masan kezelhető a leadott telje­sítményük. Globális és nemzeti cél egyaránt olyan áramterme­lő rendszerek kiépítése, ame­lyek a lehető legkisebb kibocsá­tás mellett garantálják az ellá­tásbiztonságot. Mivel gazdálkodhatunk? Elsősorban a nap, a víz és a geotermikus energia, valamint a biomassza, biogáz áll a belföl­di áramtermelők rendelkezésé­re a megújuló források közül. Mivel az országra nem jellem­ző a tartós és erős szél, ezért nagyobb szélparkok nem épül­nek. A napsütéses órák számával jól állunk, ám egyelőre nem je­lentős e lehetőség kihasznált­sága, de már küszöbön áll a ha­zai napenergia-forradalom. A Föld hőjének kiaknázása nagy kezdeti befektetést igényel, és áramtermelésre jelenleg nem is használják Magyarországon, inkább fűtési, mezőgazdasági célokat szolgál. Biomassza-erő­műveink viszont üzemelnek. Ez a gyakorlatban növényi (me­zőgazdasági és erdőgazdasági, faipari) hulladékok eltüzelé­sét jelenti olyan erőművekben, amelyeknek szigorú kibocsátá­si szabályozásoknak kell meg­felelniük. Ugyan megújuló for­rásról van szó, mégis pernye és szén-dioxid kibocsátásával jár a felhasználásuk. A biogáz gyakorlatilag mező­­gazdasági, illetve szennyvízke­zelési melléktermék, lényegé­ben metángáz. Hogyan gazdálkodunk? Összesen 3215 gigawattóra (GWh) áramot termeltek a ha­zai megújulok 2015-ben (ez a teljes áramtermelés 7,3 száza­léka), ennek bő felét a szilárd biomassza-tüzelés tette ki a Ma­gyar Energetikai és Közmű-sza­bályozási Hivatal szerint. Több mint 700 GWh-t termeltek a szélkerekek - ez 22 százalékos részesedést jelent -, a harma­dik helyen pedig 9 százalékos részesedéssel a biogáz haszno­sítása áll. Közel ugyanennyi vil­lamos energiát állítottak elő a vízerőművek. Egyelőre az utolsó helyen áll a napenergia segítségével előál­lított áram részaránya, igaz, a 4 százalékos hányadban nem sze­repelnek az 50 kVA-nél kisebb teljesítményű napelemek. Eze­ket a jellemzően családi házak tetején üzemelő berendezéseket és termelésüket az energiahiva­tal nem tartja számon. Melyik berendezést? Világszerte és Magyarorszá­gon is leginkább a napenergia hasznosítása terjedt el a lakos­ság körében, a háztartási mé­retben. Két módját ismerjük: felhasználhatjuk a napsugárzás hőjét, vagy a fény által gerjesz­tett elektromosságot. A technológiailag egyszerűbb megoldás a napkollektor. Ez a berendezés közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre hasz­nálható hőenergiát. Viszonylag egyszerű a működése: a napsu­gárzást elnyelő felület egy vizet vagy más folyadékot keringte­tő rendszert melegít fel. Az épü­let fűtőrendszerét vagy haszná­lati melegvíz-tárolóját lehet vele feltölteni. A napelem viszont villamos energiát termel a fotonok ener­giájából. Az így létrejött egyen­áramot aztán egy inverternek hívott eszközzel váltóárammá alakítja, ezután lehet felhasz­nálni a háztartásban vagy be­táplálni az országos villamos­­energia-rendszerbe. A napelemes rendszerek ter­vezett élettartama a műszaki és a gazdaságossági szemponto­kat is figyelembe véve jellemző­en 25 év.

Next

/
Oldalképek
Tartalom