Heves Megyei Hírlap, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-23 / 144. szám
6 helyőrség orszaaiaro PÉCS - A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA KIEMELT HELYSZÍNE Bonczidai Éva Ami összeköt: család és kultúra - ezzel a mottóval rendezik meg a Múzeumok éjszakája programsorozatot, melynek idei kiemelt helyszíne Pécs. Országszerte mintegy négyszáz intézmény csaknem kétezer programmal készül, hogy a június 23-án és a június 24-re virradó éjszakán emlékezetes kalandok által bárki megtapasztalhassa, hogy a múzeumokban élet van, hogy ezek az intézmények jóval sokoldalúbbak annál, minthogy olyan kiállítótereket biztosítsanak régi tárgyaknak, ahol pisszegve és óvatosan lehet lépkedni a tárlók között. A Múzeumok éjszakája idei arca Oláh Gergő énekes, az X-faktor harmadik szériájának győztese, aki családjával együtt hetek óta részt vesz a rendezvény népszerűsítésében, bájos kisfilmek készültek arról, milyen helyszínekre látogattak el és mi mennyire tetszett az énekesnek és a gyerekeinek. A Múzeumok éjszakája programsorozat nemcsak kulturális és ismeretterjesztő szempontból, hanem turisztikai vonatkozásban is jelentős. A kiemelt helyszín - ez esetben Pécs - megcsodálni valóit azért is érdemes számba venni, mert kitűnik, hogy nemcsak ilyenkor, hanem egész évben és akár több napra is érdemes ellátogatni a baranyai megyeszékhelyre és környékére. A Családok évében megvalósuló Múzeumok éjszakája pécsi programjai a város arculatát és kultúráját máig erősen meghatározó, legendás famíliák köré épülnek - kiemelt szerephez jut többek között a Zsolnay, a Vasarely, az orgonaépítő Angster és a pezsgőgyárat alapító Littke család munkássága és hagyatéka. A sokarcú város A II. század elején a rómaiak által Sopianae néven alapított város a IV. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált - az ebből az időszakból származó ókeresztény temető az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. A Múzeumok éjszakáján előzetes regisztrációval régészeti vezetéssel megtekinthető lesz a temetőegyüttes egyik háromkaréjos épülete, az egyébként nem látogatható Cella Trichora, valamint a belvárost behálózó pincerendszer egyik, múzeumokat öszszekötő szakasza is. A települést mindig sok nemzetiség lakta, és a többféle kultúra együttes jelenléte alakította a város arculatát. A püspökséget 1009- ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította. A 150 éves török hódoltság gazdag építészeti emlékei ma is Pécs emblematikus helyszínei, például a belvárosban látogatható Gázi Kászim pasa dzsámija, a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Európa legészakibb épségben maradt dzsámija, amely ma római katolikus templomként működik. De érdemes a Rókusdombon található muszlim síremléket, Idrisz Baba türbéjét is megcsodálni, vagy Jakováli Hasszán dzsámiját a hozzá csatlakozó karcsú minarettel együtt. A székesegyház kincsei A város másik szent helye a csodálatos szépségű katedrális, amely Angster József századik orgonájával is büszkélkedhet, és amely a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője, Janus Pannonius püspök, humanista költő földi maradványait is őrzi. A Szent Péter és Szent Pál-székesegyházba betérők az épület szépségei mellett az 1887- ben gyártott, és 2008-ban felújított orgonára is biztosan sokáig emlékezni fognak, főként ha olyan szerencséjük van, hogy Kovács Szilárd orgonaművész, a pécsi székesegyház zenei igazgatója mutatja be nekik a hangszert, amelynek több mint 6100 sípja van. A zenei igazgató rajong ezért az orgonáért, ugyanakkor tud olyan tisztelettel és érdekfeszítően mesélni róla, hogy a látogatókra, a gyerekekre is átragad ez a lelkesedés. Érdemes megtekinteni a szomszédos püspöki palotát is, és részt venni A Texas bártól a püspöki palota kertjéig címmel meghirdetett, vezetett túrák egyikén. Az üldözött papok emléke előtt tisztelgő tárlat mellett az érdeklődők láthatják a Texas bár néven emlegetett, a püspöki palota zárt kertjét a pincével és a magtárral összekötő titkos alagút azon szakaszát is, ahova a rendszerváltás előtti években Cserháti József püspök bizalmas beszélgetésekre vonult el a lehallgatókészülékekkel teletűzdelt palotából. A költő nevét viselő múzeum A Janus Pannonius Múzeum égisze alatt számos kiállítóhely működik, az érdeklődők többek között képzőművészeti, várostörténeti, régészeti, bányászati, természettudományi és néprajzi tárlatok során ismerhetik meg a térség jellemzőit. Külön kiállítóhelyet szentelnek Csontváry Kosztka Tivadar és Victor Vasarely munkásságának. A Múzeumok éjszakájára a Vasarely Múzeumban a családi kötelékek jegyében új tárlat készül: Claire Vasarely kiállítását a művész unokája, Pierre Vasarely nyitja meg, aki a képek kapcsán nemcsak a nagymamájáról mesél majd az érdeklődőknek, hanem nagyapjáról, Victor Vasarelyről és édesapjáról, Jean-Pierre Vasarelyről (Yvaralról) is. Az évad egyik legkiemelkedőbb időszaki kiállítása a Modern Magyar Képtár Arczok és láthatárok című tárlata, amely többek között Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Székely Bertalan művei által a XIX. század festészeti hagyományai mellett a nemzet fogalmának alakulására és a XIX. századi Pécs életére is reflektál. Szintén a Janus Pannonius Múzeum a háttere a Pécs első gyógyszertárában működő patikamúzeumnak. A Szerecsen Gyógyszertárba vagy más nevén Sipőcz Patikába belépve az ember rögtön megértheti, mit jelent a patikás rend. Az officina valóságos ékszerdoboz: a melegbarna bútorzat virágmintás betétlapjait a Zsolnay gyár készítette, akárcsak a bejárat feletti Szerecsen fülkeszobrot és az itt látható kerámia ivókutat. A neorokokó bútorzat nyitott polcain az eredeti Sipőcz-féle edényzet sorakozik, de máshonnan származó folyadék- és porüvegek, porcelán- és fatégelyek is láthatók a kiállításon, vannak itt mozsarak, tinctura- és herbáriumprés, drogvágó és óriás pilulagép is. Külön vitrinben vannak a mérés eszközei. A belső helyiségekben gyógyászati segédeszközök, könyvritkaságok, a gyógyszerkészítés, a gyógyszerkiadás és a gyógyszervizsgálat eszközei figyelhetők meg. Van itt XVIII. századi spanyol csőrös-füles betegitató edény, réz inhaláló készülék, több féle porosztó ágyú, ostyatöltő, pasztillaszaggató, desztilláló lombik, reumakészülék és dugópuhító. Ezek talán ma már a történeti és eszmei értékükön túl egyszerű furcsaságoknak hatnak, viszont már az ezüst érvágó csipesz, a kankófecskendő, a klistély, azaz az „allövetbeöntő”, a golyófogó csipesz és a Pravaz-fecskendő látványa is szabályos hidegrázást okozhat azoknak, akik manapság egy rutin laborvizsgálat alkalmából is képesek elájulni. A múzeumpatikákat bemutató kis füzetben Romváry Ferenc a pécsi patikák históriáját összefoglalva egy sajátos szempontú várostörténetet vázol fel: „Az első polgári gyógyszertár Európában a XIII. században, a mai Dubrovnikban létesült. Hazánkban ezidőtájt főként a szerzetesrendek működtette ispotályok kapcsán említődnek úgynevezett házipatikák, melyek főként a közeli füvészkertekből nyertek gyógyító szereket. Pécsváradon az 1015-ben Szent István által alapított bencés ispotályos monostorban patika, armarium pigmentorium is volt s a közelben gyógynövénykert. Pécsett 1181 és 1532 között működött a Szent Bertalanról, majd 1393-tól az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett ispotály, melynek ugyancsak volt házipatikája. Egy 1293-as oklevél szerint egy Katha nevű orvos »gyógyszerek« készítésével és kiadásával is foglalkozott. 1333-tól tevékenykedett Pécsett Petrus Apotekarius és 1371-73 között itt élt a híres »magister Zerechen«, Nagy Lajos királyunk »udvari patikáriusa«. 1489-ben Jakab pécsi polgár a Szent Bertalan templomnak ajándékozta két patikából és egy malomból álló birtokát. 1505-ben még egy másik apotéka is működött a városban. A török hódoltság idejéből nincs adatunk patika létezéséről Baranyában. A XVII. századi Magyarországon mindössze 27 működött. Házi patikák, patikaládák, és felvidéki vándor »olejkárok« gyógyfüvei pótolták a hiányt. Pécsett 1690 körül a szerzetesrendek - jezsuiták és ferencesek - létesítettek házipatikát. 1697-ben Seitz Nepomuk János alapította az első nyilvános apotékát Szerecsen néven (ad Aethiopem, zum Mohren), melyet Kretschmeyer patikáros vezetett. Ez volt a mai Szerecsen őse.” Jó szívvel ajánlom ezt az időutazást, amelyet az ország egyik legértékesebb műemlékpatikájában élhet át a látogató. POOALMI KULTURÁLIS MELLÉKLET 2018. június
