Heves Megyei Hírlap, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-16 / 138. szám

g MEGYEI KÖRKÉP 2018. JÚNIUS 16., SZOMBAT Kovács Klaudia Hollywoodban élő rendezővel itthon, Egerben „A gyökereim én vagyok” EGER Viszonylag ritkán jut el Egerbe Kovács Klaudia Los Angelesből, ahol 19 éves kora óta él. Mégis mindig haza jön. Édesanyja, az olim­pikon egri úszókiválóság, Er­délyi Éva. Családi gyökerek­ről, legismertebb, az 1956-os forradalmat és szabadság­­harcot feldolgozó filmjéről, A lyukas zászlóról, színházi rendezéseiről és a nagy öre­gekről beszélgettünk. Egres Béla szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu- A Hatvani temető kapujában találkoztunk. Édesanyád és a nagyszülei sírjánál voltál. Fonto­sak számodra az egri gyökerek?- A gyökereim, azok én va­gyok. Abból a földből táplálko­­zok művészileg és emberileg is, ahol a gyökereim vannak. Ráadásul ezek a gyökerek ho­rizontálisan nagyon sokfelé ágaznak. Személyes, társadal­mi, kulturális, történelmi irá­nyokba, és az identitástudat fe­lé. Mindenben, amit csinálok, abban benne van, hogy ma­gyar, hogy egri vagyok, hogy az édesanyám lánya vagyok, .aki az olimpián, mint úszó, a szülőhazámat képviselte. A mi­nőségre, tökéletességre való tö­rekvésemet is tőle tanultam, vagy örököltem. Benne van eb­ben a nagyszüleim paraszti háttere: amíg nem érik be a ter­més, addig nem lehet megállni. Ez mind benne van a munkás­ságomban és a mindennapi lé­temben. Nem csak a kollégák­tól várom el a maximumot, ma­gamtól is.- Eger mit jelent számodra?- Ez a város még mindig az otthonom! Amikor itt, az Urá­nia Moziban bemutatták A lyukas zászlót - az országban egyedül - a Slowfilm Fesztivá­lon, a filmszínház akkori veze-HIRDETÉS tője, Kiss Lajos jóvoltából, ak­kor azt mondtam a közönség­nek: nem azt köszönöm, hogy haza jöttem, hanem, hogy haza érkezhettem. Ez a mondat fon­tos volt ott és akkor, de most is érvényes.- Milyen gyakran jössz haza?- Ahhoz nem kell itthon len­nem, hogy ez a kötelék intenzí­ven megmaradjon. Volt év, ami­kor négyszer is jöttem, de most például három éve nem voltam itthon. Most van két olyan film­ötletem is, ami Egerhez kötő­dik, ezért valószínűleg gyak­rabban fogok mostanság meg­fordulni itt.- Elárulnál valamit e tervekről?- Az egyikről mindenkép­pen. Ez egy családi dráma lesz, és a saját famíliám történetét szeretném feldolgozni. Igaz­ságalapú, szubjektív történet­nek képzelem. Ezért keresek is olyanokat, akik bármit - rosz­­szat vagy jót -, akár jelenték­telennek tűnő epizódot, de tud­nak a felmenőimről, az ő éle­tükről. Számomra bármi in­formációmorzsa, dokumen­tum vagy fénykép fontos lehet. Ez úton is kérem az olvasókat, az egrieket, hogy akik édes­anyám, Erdélyi Eva, a nagy­szüleim, Erdélyi Józsefné és Jó­zsef, valamint apám, Kovács László életéből, sorsából ren­delkeznek emlékekkel, történe­tekkel, azt osszák meg velem a KlaudiaKovacsDirector@gmail. com címen! Most már tartok ott az életemben, hogy fel tudom vállalni ezt az önmagunkkal szembenézést. A legnehezebb volt átélni, saját tragikus gyer­mekkoromat. Elmesélni szerin­tem már sokkal könnyebb lesz.- Térjünk vissza az emlegetett A lyukas zászló című, amerikai­magyar történelmi dokumen­­tumfilm-thrillerre, mely számos díjat nyert, s az Oscar-verseny­­be is bejutott. Teljesítette az el­várásaidat?- Nemzetközileg messzeme­nően túlteljesített. Óriási ered­mény, hogy jó néhány ország­ban - az Amerikai Egyesült Ál­lamoktól Új Zélandig - oktatá­si tananyagként is használják a filmet. Az azonban végtelen csalódás, hogy Magyarorszá­gon nem volt hivatalos premi­erje, anyagilag nem támogat­ták létrejöttét, nem forgalmaz­zák, nem is ismerik. Máig na­gyon szeretném, ha ez végül el­kerülhetne itthonra is, ma már rengetegen tudnak róla, ide­je lenne, hogy lássák is. On­line egyébként meg lehet néz­ni a vimeo.com/ondemand/ alyukaszaszlo címen.- Igazi nagy öregekkel dolgoztál együtt. Az executive produce­re az Oscar-díjas Zsigmond Vil­mos volt, az operatőre pedig Ko­vács László, akihez - ellenke­ző híresztelésekkel ellentétben- nem fűznek rokoni szálak. Mi­lyen volt velük dolgozni?- Meghatott az egész mun­kafolyamat. Kovács Lászlónak- aki egy operatőr legenda - ez volt az utolsó, nekem pedig ez volt az első filmem. Kolléga­ként bánt velem, tisztelettel, el­ismeréssel, segítőkészséggel, jó szándékkal. Afféle mentor volt. Hálás vagyok a sorsnak, hogy egy ilyen kaliberű emberrel dolgozhattam együtt a karrie­rem kezdetén. Zsigmond Vil­mos pedig nagyon sok embert nyert meg a filmnek, és kap­csolatain keresztül rengeteg segítséget kapott a produkció. Ráadásul ők is erősítik az eg­ri kapcsolatot, kötődést, hisz mindketten Illés Gyuri bácsi ta­nítványai voltak, aki mint tud­juk a város leghíresebb filmes egyénisége.- Mennyire követed azokat a fo­lyamatokat, amik a honi film­gyártásban zajlanak? Los An­gelesből is úgy látszik, hogy fel­szálló ágban van a magyar film?- Láthatóan vannak eredmé­nyek, amióta Andy Vájná behoz­ta a filmipar aspektust. Koráb­ban sokadlagos szempont volt a nézőszám, illetve, hogy csinál-e pénzt a film. Minden mozi meg­érdemli, hogy legyen közönsé­ge, s ez az itthon új, amerikai látásmód ezt segíti elő.- A filmkészítés mellett az utób­bi időben színházakban is ren­dezel.- Öt darabot állítottam szín­padra az elmúlt tizennyolc hó­napban. Elsősorban amerikai szerzők műveivel foglalkozom, s angol nyelvű előadásokat ren­dezek. A legnagyobb vállalko­zás ezek közül Sam Sheppard, a huszadik század végének leg­nagyobb amerikai drámaírójá­nak a darabja volt, az A Lie of the Mind - A képzelet hazugsá­ga. Ebben a rendezésben az em­beri lélek legmélyére ásva, si­került megmutatni a közönség­nek amit az ember a hétközna­pokban nem mer megfogalmaz­ni, mert túl mélj, túl fájdalmas, túl kegyetlen. Éppen ez a szín­ház feladata, hogy megmutassa azt, amit önmagunktól, önma­gunkban nem akarunk, nem merünk felfedezni, amivel nem tudunk, nem akarunk szembe­nézni. A színház nagy szere­lem számomra, ezért különö­sen örülnék, ha Egerben is ren­dezhetnék egyszer... Júliustól változik a helyi járat menetrendje GYÖNGYÖS Rendkívüli ülé­sen döntöttek a képviselők az Epreskert úti tagóvoda fel­újításához szükséges mint­egy négy és fél millió forintos plusztámogatásról. A grémium tagjai módosí­tottak azon a helyi rendeletén, amely a közterületek rendelte­téstől eltérő használatáról szól. Dr. Kozma Katalin jegyző el­mondta, erre azért volt szük­ség, mert a Gyöngy Fesztivál és a labdarúgó világbajnokság ide­je alatt kikerülhetetlen a hango­sító berendezések használata. A módosítás értelmében a bel­városi rendezvényeknél 23 óra 30 percig engedélyezik majd a „hangoskodást”. A Fő téri kite­lepülések szabályai is enyhül­tek erre az időszakra, ugyanis az önkormányzat, a Gyöngyösi Kézilabda Klub (GYAK) és egy kivételével valamennyi Fő téri vendéglátóhely közös kezdemé­nyezésére egy LED-falat állított a térre, amelyen a szurkolók nyomon követhetik az esemé­nyeket. A polgármester itt jelez­te a testület felé, hogy felül kell vizsgálni korábbi döntésüket, amelyek a kitelepülő vendég­látóhelyek egységes kinézeté­re vonatkoznak. Hiesz György szavai szerint túlságosan szi­gorú szabályokat hoztak. Elfogadták a képviselők a GYAK 15 millió forintos támo­gatásáról szóló előterjesztést is. Ám a testület úgy döntött, a klub csak akkor kapja meg az összeget, ha sikerül TAO-pályá­­zatát beadnia és elfogadtatnia. Július elsejétől ismét változik a helyi közlekedésű autóbusz­­járatok menetrendje. A testü­let most a legnagyobb érdek­­sérelmet okozott változtatáso­kat állította vissza. A grémi­um továbbra is fontosnak tart­ja, hogy a helyi tömegközleke­dés teljes rendszerét felülvizs­gálja, ez azonban hosszabb elő­készítést igényel. H. É. 1 db Varázslatos nyár c. színező +1 db frizbi Jelentkezzen játékunkra, küldje be Ön is kitűnő tanuló gyermekének fotóját, bizonyítványát! Minden színötös tanuló csak nyerhet! Egész héten dolgoztak a helyreállításon Újra jár a kisvasút A hétfő éjszaka lehullott csapadék jelentős károkat okozott Fotó: T. B. SZILVÁSVÁRAD Szombaton is­mét vágányra áll az erdei kis­vasút - jelentette be közlemé­nyében az Egererdő Zrt. A hét­fő éjszaka lehullott rekord­­mennyiségű csapadék nem csak a településen, az Egerer­dő Zrt. erdei infrastruktúrájá­ban is tetemes károkat okozott - a veszteséget több tízmillió forintra becsülték. A hegyol­dalon leömlő vizet a talaj már nem tudta beszívni, így az a fel­színen keresett utat magának, megrongálva a vasút pályáját is. A legnagyobb kárt a Halastó megállónál okozta, ahol 30 mé­ter szélességben, öt-nyolc mé­ter mélyen mosta el az ágyaza­tot és töltést. A szakemberek már hét­fő reggel megkezdték a pálya helyreállítását; először a föld­kábel állapotát mérték fel, majd a töltés visszaépítése kö­vetkezett. A helyreállításhoz közel 65 teherautónyi ágyazati anyagot használtak fel, a mun­kálatokkal szerdára készültek el. Kovács László, az Egererdő Zrt. vasútüzemének vezetője, egyben a helyreállítási munká­kért felelős szakember elmond­ta, a friss töltés tömörítése után még a teljes pálya takarításra várt, ugyanis a lefolyó víz sa­rat, köveket, leveleket, gallya­kat hordott rá. A helyreállított vonalon csü­törtökön és pénteken a pálya­­mester elvégezte az újraszabá­lyozást, így szombattól a kis­vasút ismét menetrendszerűen közlekedik - az első járat dél­előtt fél tízkor indul felfelé. A völgyön áthaladó aszfalt­út úgyszintén járható, a Szalaj­­ka-völgy látványosságai, az er­dészeti, valamint a Szabadtéri Erdei Múzeum és a Fátyol-víz­esés továbbra is megközelíthe­­tőek gyalogosan, kerékpárral és lovas kocsival is. L. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom